152879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fentiazinil-aminociklopropánok előállítására

152879 12 tilciklopropán-hidrokloridot kapunk, amely 237,5—238,5 C°-on olvad. Ka a fent leírthoz hasonló módon járunk el, dimetilamin helyett azonban 33 g N-metilpipe­razint alkalmazunk, akkor a megfelelő transz- 5 '" -N-metil-N'-<[2-/ 1.0-t(klórf éntiazinil) /-ciklopropa­noil]-piperazint kapjuk, ezt azután 8 g litium­alumíniumhidriddel redukáljuk és ily módon végtermékként transz-2-[10-(2-klórfentiazinil)]­-N'-metil^piperazinilmetilciklopropánhoz jutunk. 10 6. példa. 4;35 g nátriumhidrid ásványolajos szuszpenzió és 100 ml dimetilszulfoxid elegyéhez nitrogén- 15 légkörben, hűtés közben hozzáaadjuk 19,9 g fen­tiazin 150 ml dimetilszulfoxiddal készített olda­tát. Az elegyet 10 percig vízfürdőn melegítjük, majd lehűtjük és 19,3 g etil-2-brómciklopropán­karboxilát 50 ml dimetilszulfoxiddal készített 20 oldatát adjuk hozzá. Az elegyet vízfürdőn 1 óra , hosszat hevítjük, majd 1 liter jeges vízbe önt­jük, éterrel extraháljuk és az éteres oldatot be­,pároljuk; ily módon etil-2-(10-fentiazinil)-ciklo­propánkarboxilátot kapunk. 25 30,6 g fenti módon kapott etilészter és 250 ml etanol elegyéhez 11,2 g káliumhidroxid vizes ol­datát adjuk, majd az elegyet 2 óra hosszat for­raljuk visszafolyató hűtő alatt, keverés közben. Az oldószert azután vákuumban elpárologtat- S0 juk, a maradékot 200 ml vízzel felvesszük, a vi­zes oldatot éterrel extraháljuk, majd az elkülö­nített vizes fázist megsavanyítjuk. Szilárd ter­mék válik le, ezt meleg benzollal felvesszük, a benzolos oldatot szárítjuk és leszűrjük, majd 35 petrolétert adunk hozzá, amikoris tiszta állapot­ban leválik a transz-2-(10-fentiazinil)-eiklopro­pánkarbonsav, amely 165,5—166,5 C°-on olvad. 7,5 g fenti módon kapott savat 75 ml aoeton­ban oldunk, az oldathoz 7 ml trietilamin aceto- 40 nos oldatát adjuk, az. elegyet —5 C° hőmér­sékletre Hűtjük le, majd 5 ml etilkloroformiát acetonos oldatát adjuk hozzá. Az elegyet 30 per­cig hidegen keverjük, majd 11,5 g dimetilamin 30 ml acetonnal készített oldatát adjuk hozzá, 45 további 30 percig hidegen, majd 1 óra hosszat szobahőfokon, végül pedig 15 percig 38—40 C° hőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet az­után jeges vízbe öntjük, metilénkloriddal ext­raháljuk és a metilénkloridos oldatot szárítás 50 után bepároljuk. Ily módoh transz-2-(10-fentia­zinil)-N,N-dimetilciklopropánkarboxamidot ka­punk. -' 10,2 g fenti módon kapott amid éteres oldatát hozzáadjuk 2,7 g litiumalumíniumhidrid éteres 55 szuszpenziójához, majd az elegyet 5 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A reakeió­elegy elbontása után az oldószert elpárologtat­juk; maradékként szilárd transz-2-(10-fentiazi­nil)-N,N-d:imetilaminometil-ciklopropánt ka- 60 punk. E termék szokásos módon előállított hidroklo­ridja 234—235 C°-on olvad. , Hk a fent leírthoz hasonló módon járunk el, kiindulóanyagként azonban a fentiazin helyett eS 21,3 g 2-mefil^fentiazint alkalmazunk, x akkor végt érmékként transz-2-[10-(2-metil-fentiazínil)]­-N,N-dimetilamino'metil-ciklopropánt kapunk. 7. példa. 10,8 g transz-2-[10-(2-klórfentiazinil)]-ciklo­propán-karbonsav 60 ml acetonnal készített szuszpenziójához 8 ml trietilamin acetonos olda­tát adjuk, majd az elegyet —5 C° hőmérsékletre hűtjük le, 6 ml etilkloroformiát acetonos olda­tát adjuk hozzá, azután 15 percig keverjük hi­degen. 4,4 nátriumazid vizes oldatának hozzá­adása után az elegyet további 30 percig kever­jük, majd jeges vízbe öntjük és toluollal extra­háljuk. A toluolos oldatot szárítjuk, majd a gáz­fejlődés megszűnéséig hevítjük, azután az oldó­szert elpárologtatjuk. Ilymódon transz-2-[10-(2--klórfentiazinil)]-ciklopropil-izocianátot kapunk. 12,4 g fenti módon kapott izocianátot 60 ml etanolban oldunk és az oldatot visszafolyató hű­tő alatt 2 óra hosszat forraljuk keverés közben. Az oldószert vákuumban elpárologtatva, a meg­felelő etilkarbamát-származékot kapjuk, amely 169—172 C°~on olvad. 11,8 g fenti módon kapott etilkarbamát-szár­mazékot 50 ml dimetilszulfO'Xidban oldunk és ezt az oldatot hozzáadjuk 1,4 g 55,6%-os ás­ványolajos nátriumhidrid 36 ml dimetilszulf­oxiddal készített szuszpenziójához. Az elegyet rövid ideig hevítjük, majd 20 C° hőmérsékletre hűtjük le és 7 ml metiljodidöt adunk hozzá, mi­közben a reakeióelegy hőmérsékletét 15 ás 20 C° között tartjuk. A reakcióelegyet azután 30 per­cig melegítjük 55—60 C° hőmérsékleten, majd beleöntjük 250 ml jeges vízbe, éterrel extrahál­juk, az éteres oldatot megszárítjuk és bepárol­juk. Ily módon termékként transz-2-[10-(2-klőr­fentiazinilJ'j-N-metil-N-karbetoxiaminociklopro­pánt kapunk. 2,5 g litiumalumíniumhidrid éteres szuszpen­ziójához 12 g fenti módon kapott N-metilkar­bamát^származék éteres oldatát adjuk és az ele­gyet 4 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután a reakcióelegyet elbontjuk, leszűr­jük és a szűredékből az étert elpárologtatjuk. A maradékként kapott transz-2-fl0-(2-klórfen­tiazinil)]-N,N-dim!etilaminociklopropán-hidroklo­rid olvadáspontja 214—216 C°. Ka a fenti eljárás során közbenső termékként kapott izocianátot közvetlenül redukáljuk li­tiumalumíniumhidriddel, akkor transz^2-[10-(2--klórfentiazmi^J-N-monometilammocikloprapánít kapunk. 8. példa. 2,4 g 53,5%-os nátriumhidrid 300 ml dimetil­szulfoxiddal készített szuszpenziójához 11,7 g 1-klórfentiazin 50 ml dimetilszulfoxiddal készí­tett oldatát adjuk. A reakcióelegyet 30 percig keverjük 90 C° hőmérsékleten, majd lehűtjük és 9,7 g etil-2jbrómciklopropárikarboxilát 10 ml dimetilszulfoxiddal készített oldatát adjuk hoz­zá, A reakcióelegyet 1 óra hosszat keverjük

Next

/
Thumbnails
Contents