152830. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás aromás szénhidrogének extrahálására

5 ez kedvez az aromás szénhidrogének kivoná­sának a töltetből. A 4 vezetéken keresztül egy első firfomít­ványt és az 5 vezetéken keresztül egy első extraktumot vezetünk el. Az utóbbi lényegi- 5 leg a dimetil-szulfoxidot, a vizet és az aromás szénhidrogéneket tartalmazza, Az első extrak­tumot a 7 vezetéken keresztül bevezetett se­gédoldószerrel ellenáramban vezetjük egy má­sodik 6 extrakciós zónába; a segédoldószer 10 képes a töltet aromás szénhidrogénjeinek ol­dására, de a dimetil-szulfoxidból nem képes nagyobb mennyiséget oldani (vagyis képtelen 5%-nál több, előnyösen 1%-nál nagyobb mennyiségű dimetil-szulfoxidot oldani, saját 15 súlyára vonatkoztatva), és desztillációs hő­mérséklete eltér az aromás szénhidrogéneké­től, úgy hogy utóbbiaktól desztilláeióval elkü­löníthető. Ezt a segédoldószert célszerűen tiszta vagy 20 kevert szénhidrogének közül választhatjuk ki. Felhasználhatjuk pl. a 250 C° és 350 C° között desztilláló telített szénhidrogéneket abban az esetben, amikor kb. 175 C° alatti forráspontú tölteteket kezelünk. 25 A 6 zónából egy második finomítványt nye­rünk, amely lényegileg dimetil-szufoxidból és vízből áll, és amelyet a 3 vezetéken keresztül a 2 extrakciós zónába vezetünk vissza; a 6 zóna felső részéből a 8 vezetéken keresztül 30 egy második extraktumot vezetünk el, amely a segédoldószert és az aromás szénhidrogé­neket tartalmazza dimetil-szulfoxid-nyomokkal. Ezt a második extraktumot a 9 vizes mosóba vezetjük, amelybe a vizet a 10 vezetéken ke- 35 resztül tápláljuk be. Ez a víz elnyeli a dimetil­szulfoxid-nyomokat, és a 11 vezetéken ke­resztül távozik, míg a mosottty extraktum a 12 vezetéken keresztül á 13 desztillálóba jut, amely kolonna vagy egyszerű „flash" készü- 40 lék lehet. A 13 desztilláló fejtermiékenként a 14 veze­téken keresztül az aromás koncentrátumot vezetjük el. Ennek egy részét, 20—80 súy%, célszerűen 40—60 súly% nagyságrendű meny- 45 nyiségét a 15 vezetéken keresztül a 2 kolon­nába vezetjük aromás refluxként. A 13 ko­lonna álján a segédoldószer gyűlik össze, amelyet a 7 vezetéken keresztül a 6 kolonnába vezetünk; ez az oldószer aromás szénhidrogén- 50 -nyomokat is tartalmazhat. Az első finomítvány a 4 vezetékén keresztül a 16 vizes mosóba jut, amelybe a vizet a 17 vezetéken keresztül adagoljuk be.. Ilyen mó- 55 don a végső finomítványt a 18 vezetéken át vezetjük el. A mosóvizeket,, amelyek az első finomítványban, levő dimetil-szulfoxidot el­nyelve tartalmazzák, a 19 vezetéken keresztül vezetjük él, és a 20 egységben a 11 vezeték 60 mosóvizeivel elegyítve desztillációnak vetjük alá, célszerűen csökkentett nyomáson, pl. 30— 200 Hg mm nyomáson. A vizet fejtermékként a 21 vezetéken át távolítjuk el; ez a víz a di­metil-szulf oxid esetleges bomlásából származó 65 6 illékony termékeket tartalmazza elnyelve. Alul dimetil-szlfoxidot kapunk, amelyet a 22 veze­téken keresztül az első extrakciós zónába ve­zetünk vissza. Egy változat szerin a 9 kolonnát elhagyhat­juk, és az aromások vizes mosását a 13 ko­lonna fejtermékének elvezetésénél végezhet­jük. Amikor olyan segédoldószert használunk, amelynek forráspontja alacsonyabb az aromás szénhidrogénékénél, a 2. ábra szerinti beren­dezést használhatjuk. Egy ilyen oldószert pl. telített szénhidrogének közül választhatunk. Ilyen célra megfelel pl. A bután és a pentán. -A berendezés leírása ugyanaz, mint az 1. ábra esetében, azonban elmaradnak a 7, 14 és 15 jelű vezetékek. A 13 egység fejrészében a segédoldószert nyerjük ki, és a 23 vezetéken keresztül a második extrakciós zónába vezet­jük. A 13 egység alsó részéből a 24 vezetéken keresztül az aromás szénhidrogének .koncent­rátumát nyerjük, amelynek 20;—80 súly%, célszerűen 401 —60 súly% nagyságrendű frak­cióját a 25 vezetéken keresztül a 2 extrakciós zónába vezetjük aromás refluxként. A találmány . szerinti eljárás egy előnyös változata szerint, amelyet a rajzon nem tün­tettünk fel, a 22 vezetéken elvezetett dimetil­-szulfoxid teljes mennyiségét vagy egy részét szakaszosan vagy folytonosan csökkentett nyo­mású desztillációnak vetjük alá (előnyösen 50—J200 Hg mm nyomáson). A fejpárlatként kapott dimetil-szulfoxidot a 3 vezetékbe ada­goljuk, míg a desztillációs maradékot képező nehéz szennyezéseket elöntjük. E kiviteli mód értelmében tehát az eljárásban felhasznált dimetil-szulf oxid egy kis frakcióját kell ledesz­tillálni, és ennek az oldószernek majdnem tel­jes mennyiségét desztilláció nélkül vezetjük vissza a 3 vezetéken keresztül. A fenti leírás a találmány szerinti eljárás lényegét ismertette, azonban a bemutatott sé­mák módosíthatók vagy kiegészíthetik a kívá­nalmaknak megfelelően. Ezek a módosítások vagy kiegészítések szintén a találmány oltalmi körébe tartoznak. így pl. egyszerűség céljából nem mutattuk be a dimetil-szulfoxid, a segéd­oldószer és a víz pótvezetékeit. Ugyancsak felhasználhatók a dimetil-szul­foxidtól eltérő egyéb dialkil-szulfoxidok is, bár használatukat kevésbé előnyösnek talál­tuk. A találmány szerinti eljárás felhasználható^ az aromás szénhidrogének bármilyen elkülö­nítési feladatának megoldására diolefinek je­lenlétében is, pl. benzol, toluol, xilolók és azok magasabb homológjai és/vagy policiklusos aro­más szénhidrogének, mint pl. difenil, naftalin vagy antraeén extrahálására kőolajból, vagy kőszén és egyéb desztillálható szenet tartal­mazó anyagok desztillációjából származó folyé­kony szénhidrogén-elegyekbőL^ Az eljárás kü­lönösen előnyösen alkalmazható a , ^team­era cking" útján kapott anyagok kezelésére. A találmány szerinti eljárás foganatosítására 3

Next

/
Thumbnails
Contents