152809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyolvasztó hőhatásának javítására

152809 dolgozása szempontjából olyan előnyei vannak, hogy mégis érdemes azt, vagy azokat alkal­mazni. Ismeretes végül azon tény is, hogy a vasércek feldolgozása alkalmával az ércek minősége sze­rint több-kevesebb szállópor (jullópor) képző­dik. Ez a porosabb, vagy a könnyen porosodó ércek (illetőleg elegy) feldolgozásának következ­ménye, mert a túlságosan .kicsi szemnagyságú poros ércekből egy rész mindig redukálatlanul, eredeti por alakjában kerül ki a kohóból. Ez a szállápor a feldolgozásra kerülő ércek minősége szerint 35—50% Vasat tartalmaz, és ezért jó és értékes kiinduló anyaga lehet a nyersvasgyár­tásnak, azonban feldolgozása előtt darafoosítani kell, különben eltömné és így károsan befolyá­solná a kohójáratot. A szállópor darabosítására többféle módszer alakult ki, azonban mindegyik eljárás költséges. Ennek dacára mégis alkalmaz­zák, cmert különben a szálló por és hasonló por­ércek feldolgozása nem volna lehetséges.. Ré­gebben, amikor a darabosító eljárások nem vol­tak még ismertek, a szállópor a hányókra ke­rült, vagy más alkalmas helyen tárolták, ahol egy nagy részük lassan az enyészetté vált. A nyersvtas gyártásnál keletkező szállópor «íeny­nyisége a felhasználásra kerülő ércek minőségé­től függ és a magasabb portartalmú érceknél eléri a 10%-ot is. Ez a gyártott nyersvas meny­nyiségére számítva nagy általánosságban 5%-ot jelent. Hazánkban a jelenlegi ércellátási viszo­nyok mellett kb. 4% szállópor keletkezik a gyártott nyersvas mennyiségéhez viszonyítva, így tehát minden 100 000 tonna nyersvas terme­lésénél 4000 tonna szállópor képződésére kell számítani, ami igen tekintélyes mennyiség. Ezt a nagy mennyiséget annak feldolgozása érde­kében csak darabosítással — tehát csak újabb költségekkel — lehet felhasználásra alkalmas állapotba hozni. Mindezen hátrányok" és költséges eljárások kiküszöbölésére szolgála találmány szerinti el­járás, amely a kohóban gyártott nyersvas és sa­lak felesleges hőjét használja fel — mégpedig magában a kohóban — a szállópor és hasonló porércek redukálására, amivet a kohók hőtetíh­nikai hatásfokát emelni tudja, mert a találmány szerinti eljárással a kohó felesleges hőjét hasz­náljuk fel közvetlenül — ez egyébként csak költséges eljárások közbeiktatásával feldolgoz­ható és -hasznosítható — szállópor, redukálására. A találmány szerinti eljárással meg lehet ta­karítani a szálláport, ill. a porércek darabosí­tási költségeit, meg lehet emelni a kohók: hő­technikai hatásfokát, meg lehet növelni a ko­hók gyártási kapacitását, meg tudják emelni a kohók fajlagos teljesítményét, ill. le tudjuk csökkenteni a kohók kokszfogyasztását, és így csökkenthetjük a nyersvas gyártási költségeit, és végül a képződő szálló port közvetlenül és gazdaságosan tudjuk hasznosítani. Három példa közül az elsőben mutatjuk be úgy a találmány szerinti eljárást, mint annak alkalmazását. A másik két példa „rendes" és „hideg" kohó­járatot mutat be, amelyeket ismert kohótechni­kával irányítunk. Példáinkban egy kb. 500 m3 űrtartalmú kohó 4 óránkint csapol egy adagot. Egy adag kereken 80 tonna nyersvas és emellett kb. ugyancsak 80 tonna salak, képződik. A képződött szállópor mennyisége a nyersvasra értékelve 4%. Évi átlagos yegyi összetétele alábbi: 10 Fe2 Ö 3 = 42,54% MgO = 1,65% FeO = 13,62% Összes:- S = 0,70% Si02 = 13,55% CuO =. 0,03% MnO = 1,52% P2 O 5 = 0,180/Q A12 0 3 = 3,71% BaS04 = 2,04% 15 CaO azaz, = 5,47% co2 Hydr. víz, = 3,21% = 1,67% 20 Fe/// = 29,75% Fe// = 10,59% Mn = 1,18% Összes: P = 0,08o/0 Fe = 40,34% Cu = 0,02% 25 C 7,71% 30 35 40 45 50 55 60 C5 I. példa. „Forró" kohójárat. A találmány szerinti eljárás alkalmazása. A salak hőmérsékletét merülő pyrometerrel mér­ve 1550 C°-ban, a nyersvasét 1500 C°-ban ta­láltuk, tehát forró (meleg) járatról van szó. A csapoláskor vett nyersvaspróba ennek megfe­lelően alábbi összetételt mutatta: c = 4,000/0 Si = 1,40% Mn = 1,00% P = 0,20% S = 0,050/o A magas hőmérsékletű salakot, és a nyersva­sat a találmány szerinti eljárássál jelen pél­dánkban szállápor adagolásával lehűtjük egyen­ként 150 C°-kal. A nyersvas és a salak ilyen hőmérsékletesés után még mindig megfelelő hőmérsékletű és en­nek megfelelő viszkozitású marad úgy a keze­léshez, mint a felhasználáshoz. Ebben a példá­ban a medencében összegyűlt 80 tonna salak és kb. 200 tonna nyersvasnak (a kikopott meden­cében kb. ennyi szokott lenni a nyersvas meny­nyisége, akkor, amikor adagonkint 80 tonnát kicsapolhatunk (150 C°-kal történő lecsökken­tés révén alábbi hőmennyiség áll a találmány szerinti eljárás rendelkezésére; 80 tonna salakból felszabadítható 200 tonna nyersvasból felszabadítható Együtt: 3480.000 Kcal 5400000 Kcal 8880.000 Kcal A találmány szerinti eljárással ezen példánk­ban 6 tonna szállóport adagolunk a medencébe 2

Next

/
Thumbnails
Contents