152797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép síküveg gyártására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. III. 28. (Pl—199) Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1961. III. 29. Közzététel napja: 1965. XI. 22. Megjelent: 1966. VII. 15. 152797 Szabadalmi osztály: 32 a 1900 Nemzetközi osztály: C o3 b 1900 Decimái osztályozás: 666.1.036 Feltalálók: Lionel Alexander, B. Pilkington, igazgató Tulajdonos: Pilkington Brothers Limited, Liverpool Eljárás és gép síküveg gyártására A jelen találmány síküveg gyártására vonat­kozik. Síküveget eddig nagyrészt a hengerlési módszerrel készítettek, aminek hátránya, hogy a hengerek vagy görgők felületi hibái és esetle­ges aszimmetriája átvivődik a gyártmányra, an- 5 nak felületén tehát hibák lehetnek és a vastag­ság is sok esetben változó. Síküvegnek szalag alakban való gyártására is­meretes továbbá a függőleges húzó eljárás,, ami­vel fényes felületű üveg'et lehet készíteni, deen- 10 nek az üvegnek az alakja szintén nem tökéletes, mert a helyi hőmérsékletkülönbségek torzuláso­kat okoznák. További hátránya ennek a húzóel­járásnak,, hogy nem oly termelékeny, mint a hengerlés, ez az eljárás tehát lassú. 15 A szokásos hengerlő eljárásnál az üveg vas­tagságát a továbbító vagy alakító görgők egy­mástól való távolsága, tehát beállítása szabja meg. Ezeket a görgőket a szakmában markolók­nak is szokták nevezni. Megemlítendő továbbá^ 20 hogy a függőleges húzóeljárásnál a termelé­kenység nagy mértékben függ az üveg viszkozi­tásától azon a helyen, ahol az olvadt üvegből az anyagot kiihúzzuk, vagyis ahol a függőleges helyzetű lemez kiindul. 25 A jelen találmány fő célja a síküveg gyártá­sának könnyítése és annak lehetővé tétele, hogy a termelékenység legalább annyi legyen, mint a •húzó eljárásnál, de emellett különböző vastag­ságú üveglemezeket lehessen készíteni ugyan- 30 ázzál a berendezéssel; emellett fontos még az, hogy az üveg olyan fényes felületet kapjon, mint a függőleges húzó eljárásnál, mely üveget a gyakorlatban táblaüvegnek vagy ablaküveg­nek is szoktak nevezni. A találmány lényege, hogy az olvadt üveg úszó rétegét a fürdő hos! szirányában~terjedő, ál­ló és az olvadt üveggel nem-nedvesíthető, vagy az üveggel együttmozgó és az olvadt üveggel nedvesíthető vagy nem-nedvesíthető felületek­kel érintkeztetjük, amelyek az üveget határol­ják. Azáltal, hogy az olvadt üveg úszó rétegének két oldalán nem-nedvesíthető felületek vannak, lehetővé válik ezt a réteget mint egy testet moz­gatni, miáltal a - réteg teljes szélessége mentén a fürdőben a sebesség változatlan. Ennél az eljárásnál a nem-nedvesíthető felü­letek elegendő ha csak a fürdőnek arra a hosz­szára terjednek, amelyen az üveg viszonylag magas hőmérséklete folytán, a szétterülésre haj­lamos. Ez azt jelenti, hogy akkor, amikor az üvegréteg már eléggé lehűlt ahhoz, hogy ne "változtassa meglevő méreteit, a réteget továb­bíthatjuk oly módon, hogy az nem érinti az ol­dalfalakat, tehát a megolvadt fém fürdőjének tartályát, hanem attól bizonyos távolságban van. Az üveg az ilyen mozgás folyamán a leírt mó­don tovább hűthető. ^ -Ha a síküveget szalag alakban a leírt módon, 152797

Next

/
Thumbnails
Contents