152782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16alfa,17alfa-dihidroxi-pregn-4-én-20-ono- és pregna-4,6-dién-20-ono (3,2-c) pirazol vegyületek előállítására
7 jelent; L és M pedig hidrogént, továbbá alkil-, aril-csoportot jelent,, vagy azokkal a szénatomokkal, amelyhez kapcsolódnak, valamely cikloalkil-csoportot képezhetnék. A b) reákcióvázlaton fel nem tüntetett, á'1 ' 6 - g vegyületekkel a reakciók hasonlók éppen, végrehajthatók. A folyamatábrán levő szubsztituensék értelmezése a következő: Rí hidrogént, alkil-, aralfcil-, cikloalkil-, ariivagy heterociklusos csoportot és ezen csoportok 1Q szubsztituárt származékait, R2 hidrogént, metilcsoportot, klórt vagy fluort jelent azzal a megszorítással, hogy a (15AB) vagy (16AB) Vegyületek esetében hidrogént nem jelenthet, L és M hidrogént, alkil- vagy airil-csopartot jelent- 25 bet, vagy azzal a szénatommal, melyhez kapcsolódnak, valamely cikloalkil-csoportot képezhetnek, míg P pirazolgyűrűt képvisel. A pirazolgyűrű szerkezete A képletjelű vegyületekben ugyanaz, mint a 12A képletű vegyület, míg B 2o képletjelű vegyületekben, mint a 12© képletű vegyületeikiben. A c) reakcióvázlaton Rj hidrogént, alkil-, aralkil-, cikloalkil-, aril- vagy heterociklusos csoportot, valamint ezen csoportok szubsztituált 25 származékait, R2 hidrogént, metil-csoportot, klórt Vagy fluort jelent.. Az ábrázolt 24—26 vegyületek ezek zl4 ' 6 -analógjait is magukban foglalják. A 26 és 26 képletekben L és, M hidrogént, alkil-, aril-csoportot jelent, vagy azzal 30 a szénatamimial, amelyhez kapcsolódnak, valamely cikloalkil-csoportot képezhetnek,. A 23A és 23B után említett vegyületekben P pirazolgyűrűt képvisel, amelynek: szerkezete az A jelű vegyületekben a 23A szerkezeti képlettel, míg 35 B jelű vegyületek esetében a 23B szerkezeti képlettel azonos. A d) reakcióvázlaton oly 21-acil- és N-aoilszármazékok reakcióit tüntetjük fel, amelyben Rt hidrogént jelent, R2 hidrogént, metil-csopor- JQ tot, klórt vagy fluort, L és M hidrogént, vagy alkil-csoportot jelent, esetleg azzal a szénatommal, amelyhez kapcsolódnak, valamely cilkloalkil-gyűrűt képezhetnek. Jóllehet a fenti átalakításokat B jelű pira- 45 zolgyűrűs szerkezetű vegyületekre ismertettük, hasonló átalakítás vihető végbe akkor is, ha a pirazolgyűrű A jelű szerkezettel rendelkezik, mint ezt a) reakcióvázlaton 12A vagy b) reákcióvázlaton a 23A jelű vegyület feltünteti. A 50 feltüntetett vegyületek ezenkívül a /)4' 6 -analóg származékokat is magukban foglalják. Az e) reákcióvázlaton vázolt szubsztituensek jelentése a következő: Rí hidrogént, alkil-, aralkil-, cikloalkil-, aril- 55 vagy heterociklusos gyököt, ill. ezek szubszti-"'- «3' tuált származékait jelenti, R2 hidrogént, metilcsoportot, klórt vagy fluort jelent, L és M hidrogént, alkil- vagy aril-csoportot jelenthet, vagy azzal a szénatommal együtt, amelyhez kapcso- gg lódnak, valamely cikloalkil-csoportot képezhetnek. P minden egyes vegyületben pirazolgyűrűt képvisel, amelynek szerkezete A jelű vegyületen 12A képletű Vegyülettel, míg B jelzés esetén a 12B '"-Wetű vegyület szerkezetével meg- g5 8 egyezik. A vegyületek a zl4 ' 6 -analóg származékokat is magukban foglalják. A következő példák a találmány szerinti eljárás részleteit szemléltetik, azonban a találmány oltalmi körét nem korlátozzuk a felsorolt példákra. 1. példa Fermentációs közeget készítünk, amely 1 literiben 40 g keményítőt, 25 g kukoricalekvárt, 5 g kaleiumkarlbonátot, 0,2 térf.% préselt sertészsírolajat és 5 g káliumhidrogénfoszfátot tartalmaz. S. roseoehromogenes 3889 Waksman tenyészetet 24 órán keresztül alábibi összetételű • tenyészkiözegben szaporítunk: 1 liter közegben 30 g szukróz, 20 g kulkoricalekvár, 5 g kalciumlkaribonát, 2 g ammóniumszulfát. A tenyészettel a fermentációs közeget beoltjuk. A tenyésztést 26,5 C°-on rázóedényben kivitelezzük. 24 órás levegőztetés után a fermentációs palackokba , 17«-21-dihiidroxi-4-piregnén-3,20-diont adagolunk dimetiliformamidban oldva olyan mennyiségben, hogy a végső dimetilformamid koncentráció a fermentációs lében 2 térf%-ot, a végső szteroid koncentráció pedig 250 mg/liter koncentrációt ne haladja meg. A fermentálást addig folytatjuk, amíg az anyag legnagyobb része átalakul, ezt papírcsík kromatográfiával határozhatjuk meg. A fermentlét szűrjük és etilacetáttal extraháljuk, majd betöményítjük. A 16«17«-21-trihidrox'i-4-pregnén-3,20-diont megoszlásos kromatográfiával nyerjük ki. 10O mg 16«l; 7«2il-triihidíroxi-4-pregnén-3,20--diont 3 percig 10 ml 1 csepp koncentrált sósavat tartalmazó acetonnal melegítünk, majd 24 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A keveréket hígított nátriumhidrogénkarbonát oldatba öntjük és etilacetáttal extraháljuk. A kivonatokat mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk, amikor is 21-hidr oxi-16«, 17«-izopropilidéndioxi-4-pr egnén^3,120-dionit nyerünk ki. A fenti műveleteket megismételve azonban ekvivalens mennyiségben más aldehidet vagy ketont felhasználva — a megfelelő 16«,17«-<acetált vagy -ketált kapjuk. 0,7 ml piridinben oldott 100 mg 21-hidroxi-16a ,17«-izopíropilidéndioxi-4Hpregnén-3,20-dionhoz 0,6 ml ecetsavanlhidridet adagolunk. A keveréket szobahőmérsékleten éjjelen át állni hagyjuk, majd víz és jég keverékét adjuk hozzá és 30 perc állás után a terméket etilacetáttal extraháljuk. Az etilacetátos kivonatokat egymás után vízzel, jéghideg 1 n kénsavval (míg a vizes fázis pH értéke 1—-3 lesz), telitett vizes nátriumhidirogénkiarbonát oldattal (amíg a vizes fázis pH értéke 8 lesz) és végül vízzel mossuk (amíg a vizes fázis semleges kémhatást mutat). Az etilacetátos kivonatot vízmentes nátriumszulfiáton megszárítjuk. Az, oldószert 40 C° körüli hőmérsékleten vákuumban desztilláljuk. A terméket azután oldószerből átkristályosítjuk, vagy alternatív módon 4 ,/
