152771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 4-aminometil-ciklohexán-karbonsav antifibrinolitikus hatású izomérjének előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. XII. 17. (KA—1032) Svédországi elsőbbsége: 1963. XII. 17. Közzététel napja: 1965. X. 22, Megjelent: 1966. VII. 15. 152771 Szabadalmi osztályt 12 o 25, 12 q 1—13 12 o 11—18. Nemzetközi osztály: C ÓT <;4 Decimal osztályozás: Feltalálók: Melander Bengt Olaf mérnök, Stockholm, Hamshoff Gunnar mérnök, Stockholm', Granstrand Bengt G. mérnök Vallentuna, Olsson Berit Margaréta mérnök, Trángsund, (Svédország) Tulajdonosi: Aktiebolaget Kabi cég, Stockholm^ Svédország Eljárás a 4-aminometil-ciklohexán-karbonsav antifibrinolitikus hatású izomérjének előállítása A találmány a 4-aminometil-ciMohexán-íkarbonsav antifibrinolitikus aktivitású izomérjének előállítására vonatkozik. A találmány kiterjed a 4-aminometil-cikIohexán-karbonsav aktív izomérjének oly 1,4-diszulbsztituált ciklöhexán származékokból történő előállítására, amelyekben a helyettesítők egyike karbonsavcsoporttá, másika pedig aminometil-csoporttá alakítható át. Kiterjed továbbá a találmány a 4-aminometil-ciklohexán-karbonsav inaktív izomérjének aktív é-aminometál-ciklohexán-karbonsavvá történő átalakítására is; ehhez az átalakításhoz kíindulóanyagként vagy szintetikus úton, pl. a 4--laminometil-benzoesav vagy 4-ciano-benzoesav hidrogénezése vagy katalitikus redukciója és hidrogénezése útján előállított, legnagyobbrészt inaktív izomérből álló 4-aminometil-ciklohexán-karbonsavat, vagy pedig valamilyen más úton nyert inaktív 4-aminometil-ciklohexán-karbonsavat alkalmazhatunk. Kiterjed még a találmány oly gyógyszerkészítmények előállítására is, amelyek egyedüli vagy fő hatóanyagként a 4-aminometil-ciklohexán-karbonsav aktív izomérjét tartalmazzák; az ilyen gyógyszerkészítmények antifalbri.no

litükus hatása meglepően messze felülmúlja az eddig ilyen célokra, a fibtrinolizis megnövekedéséből származó kóros állapotok gyógykezelés sere alkalmazott szerek hatását. A megnövékedett fibrinolizis a menstruáció folyamán vagy bizonyos sebészeti műtéteket követő kóros állapotokban léphet fel. Az ennéE következtében fellépő vérzési zavarok komojy 5 jellege megfelelő antifiibcinolitikus aktivitású gyógyszerek biztosítását teszi szükségessé. Az első kis molekulájú szintetikus gyógyszer, amellyel ilyen hatás volt elérhető, egy nem-eszszenciális aminosav, a 2 939 817 sz. amerikai 10 szabadalmi leírásban ilyen szerkén ismerteíett epszdlon-aminokapronsav volt, amelyet „EACA" rövidített néven is ismernek. Az epszilon-^aminokapronsav antifibrinolitikus aktivitását részint „in vitro" módszerekkel, 15 részben „in vivo" laboratóriumi állatkísérletek során értékelték ki. Sztreptokináz alkalmazásával laboratóriumi kísérletekben is elő lehet él" lítani mesterségesen fokozott fibrinolitikus aktivitást. Titrálás és különböző mennyiségű sztrep-20^ tokináz és epszilorir-aminokapronsav beadása után a fibrinolizis időtartamának mérése útján az epszilon-aminokapronsav antifibrinolitikus aktivitása kielégítő pontossággal értékelhető és megfelelő viszonyba állítható a klinikai alfeal-25 mazás során mutatott hatással. így kielégítő, pontosságú párhuzamosság mutatkozik a különféle fajtájú laboratóriumi kísérletekben és a klinikai körülmények között kapott hatás-értékek között. 30 Az epszilon-aminokapronsav tudományos ér-152771