152727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (3-amino-5,6-diszubsztituált-pirazinoil)-guanidin-vegyületek előállítására
152727 13 14 12. példa: Metil-3-aimno-7-klór-kinoxalin-2-karboxilát előállítása 5 A lépés: 7-klór-alloxazin és 8-klór-alloxazin előállítása 600 ml víz, 500 ml 12n sósav-oldat és 60,00 g - 1 ft (0,42 mól) 4-klór-o-fenilén-diamin keverékét gőzfürdőn 60 C°-on melegítjük oldódásig, majd 61,44 g (0,384 mól) alloxán-monohidrátnak 100 ml vízzel készített oldatával kezeljük. Ezután a rendszert 90 C°-on melegítjük egy órán át keverés közben. A forró keveréket szűrjük, és a 15 visszamaradó szilárd anyagot kétszer 300 ml forrásban levő vízzel mossuk. Ilyen módon 78,4 g (82%) 330—348 C°-on olvadó (bomlással) anyagot kapunk. 10 ml/g mennyiségű dimetil-formamidból végzett átkristályosítással szilárd 20 8-klór-alloxazint (A) kapunk 347—355 C° olvadásponttal (helyesbítetten érték). A szüredéknek forrásban levő vízzel való kezelése útján egy második szilárd anyagot, 7-klór-alloxazint (I) kapunk 353—375 C° olvadásponttal (helyes- 25 bítétlen érték). Az A jelű szilárd anyagnak dimetil-formamidból végzett két további átkristályosítás ával 31,10 g (33%) 8-klór-alloxazint kapunk 365—366 C° olvadásponttal (helyesbítetlen érték). 30 Elemzési eredmény CioHClN^-re számítva: C: 48,31; H: 2,03; Cl: 14,26; N: 22,54; Talált: C: 48^48; H: 1,88; Cl: 14,11; N: 22,28. 35 40 Az I jelű szilárd anyagnak dimetil-szulfoxidból 150 C°-on végzett átkristályosításával 40,35 g (42%) 7-klór-alloxazint kapunk 380 C° fölötti olvadásponttal. Elemzési eredmény: Talált: C: 48,30; Hí 2,11; Cl: 14,06; N: 22,57. B lépés: 3-amino-7-klór-kinoxaIin-2-karbonsav előállítása 44,2 g (0,178 mól) 7-klór-alloxazin és 190 ml tömény ammónium-hidroxid-oldat keverékét autoklávban 10 órán át hevítjük 165 C°-on. A reakcíóélegyet 2300 ml 90 C° hőmérsékletű víz- 50 zel kezeljük, majd szűrjük, és a forró szüredék pH-ját 12n sósav-oldat hozzáadásával 3,5— 4,0 értékre állítjuk be. Ilyen módon 27,2 g (68%) 3-amino-7-klór-kinoxalin-karbonsavat kapunk sárga szilárd anyag alakjában, 191—192 C° olva- 55 dásponttal (bomlással). C lépés: metil-3-amino-7-klór-kinoxalin-2- ! -karboxilát előállítása 300 g száraz hidrogén-klorid gáznak 1000 ml lehűtött vízmentes metanolba való bevezetése útján készített oldathoz finoman porított 3-amino-7-klór-kinoxalin-2-karbonsavat adunk. A szilárd anyag 17,5 óra hosszat szobahőmérsékleten 85 végzett keverés alatt teljesen feloldódik. Az oldatot csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, majd a maradékot 100 ml hideg vízzel kezeljük, és vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldat hozzáadásával meglúgosítjuk. Ilyen módon 207— 209 C° olvadáspontú szilárd anyagot kapunk. Acetonitrilből végzett kétszeri átkristályosítás után 6,06 g (67%) metil-3-amino-7-klór-kinoxalin-2-karboxilátot kapunk 221,5—223,5 C°-on olvadó tűk alakjában. Acetonitrilből végzett két további átkristályosítás után az "anyag 224,5— 225,5 C°-on olvad. Elemzési eredmény QoHgClNsCvre Számítva: C: 50,54; H: 3,39; N: 17,68; Talált: C: 50,23; H: 3,21; N: 17,68. Az alábbi, 13—57. sorszámú példákban egyéb metil-3-amino-5TSzubsztituált-amino-6-klór-pirazinoátok előállítását írjuk le. Az előállításit eljárás lényegileg megegyezik a 2. példában ismertetettel, azonban a 2. példában alkalmazott dimetil-amint RIUNH típusú aminnal helyettesítjük, és ezt az amint reagáltatjuk a csatolt rajz szerinti H séma szerinti módon metil-3--amino-5,6-diklór-pirazinoáttal. Az alábbi 13—57. példákban a kiindulási anyagként használt amin R és R1 szubsztituensei a végtermék 5-ös helyzetbe bevitt aminocsoportjának szubsztituenseiként maradnak meg. A példákban egyszerűség kedvéért nem a végterméket, hanem csupán ezt a két szubsztituenst nevezzük meg. A reagáló anyagok mólaránya rendszerint ugyanaz, mint a 2. példában, vagyis 1 mól észter 5 mól aminra, azonban a reakciót 2 mól aminnal is le lehet folytatni. Az alábbi 13—57. sorszámú példákban megadjuk a reakcióidőt, valamint a termékre vonatkozó fontosabb adatokat, így az átkristályosításra használt oldószert, a kitermelést, az olvadáspontot, és az elemi analízis eredményét. Az összes többi reakciókörülmény megközelítőleg megegyezik a 2. példában megadottakkal. Ellenkező esetben az eltéréseket külön megadjuk. 13. példa: R = CH3 ; Ri = H. Reakcióidő: 24 óra. Átkristályosításra használt oldószer: 2-propanol. Kitermelés: 88%. A végtermék olvadáspontja: 221—222 C°. Elemzési eredmény C7H9 ClN 4 0 2 -re számítva: C: 38,81; H: 4,19; N: 25,86; Talált: C: 38,74; H: 4,22; N: 25,49. 60 14. példa: R — C2H5—; R1 — H. Reakcióidő: V2 óra- _ , Átkristályosításra használt oldószer: 2-propanol.
