152708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz tárolására földalatti üregekben

7 152708 8 A hornyok mélysége körülbelül 0,3. m, széles­sége pedig kb. 1,2 ni. A horony teljesen körül­fut a folyosó falában. Az egyes hornyok között egyenlő hosszúságú falrészek vannak. Számítá­saink szerint a kb. 30 m hosszú dugó elégséges ahhoz, hogy felfogja a tervezett nyomást. Az ilyen dugóban akkor körülbelül tizenkét kör­körös horony lesz. A 34 acélrudak a 6., 7. és 8. ábra szerint erősítő rácsozatot alkotnak. A 30 m hosszúságú dugóban ezek a rudak egymástól kb. 0,60 m távolságra vannak. A bemeneti nyílás az üregbe mind a gáz, mind pedig a felszerelés és a személyzet részé­re a 35 csövön, vagy csöveken keresztül van, amely, vagy amelyek körül van kialakítva a dugó. A dugó elkészülte után a vízszintes vága­tot, lejtős aknát, vagy az aknát fel lehet hasz­nálni a könnyen cseppfolyósítható szénhidrogé­nek, a folyékony földgáz, vagy egyéb folyadékok tárolásához. c) Tömítés Az üreg építésének következő szakasza az, hogy belsejét gondosan megtisztítják, ellenőrzik, minden levált kőzetet eltávolítanak és szükség esetén minden látható repedést cementhabarcs­csal kiöntenek. Az üreg belsejét a 36 acél, vagy üvegrost rudakkal előállított rácsbetéttel lehet az üveg falának belső felületétől számított kb. négy hüvelyk (0,1 m) távolságban megerősíteni, bélelni. Ezt a betétet bármely szokásos és alkal­mas módon lehet ebben a helyzetében rögzíteni. Az üreg belsejét először előnyösen lehűtik a 35 csöveken keresztül bevezetett levegővel, szén­dioxiddal, nitrogénnel, oxigénnel, vagy más, a szokásos 37 eszközökkel lehűtött hűtőközeggel. Az üreg belsejét olyan hosszú ideig kell hűteni, hogy a kőzetben levő minden felületi, illetve a repedésekbe meghúzódó víz, ha ilyen egyáltalá­ban van, megfagyjon, a kőzetet pedig olyan mértékben kell és olyan mélyen hűteni, hogy ez lehetővé tegye az alacsony hőmérséklet fenn­tartását a jégből álló tömítőréteg kialakításáig. Abban az esetbén, ha a talajvíz mennyisége nem elegendő annak biztosítására, hogy az ösz­szes repedések ki legyenek töltve, a második ábra szerinti módszert lehet alkalmazni. Az üre­get 38 vízzel olyan nagy hidrosztatikus nyomás­sal töltjük meg, hogy az teljesen behatoljon a kőzetbe. Ezután a vizet kiszivattyúzzák és az üreget olyan gyorsan hűtik le, hogy a környező 39 kőzetben levő vizet abban visszatartsa és megfagyassza. Miután az üreget így lehűtötték, a 40 jég­tömítést alakítják ki azzal, hogy a lehűtött falakat vízzel kezelik. Ez utlajdonképpen olyan jégréteget alkot, amelyen gáz nem hatol át. Ha a 36 rácsozatot használjuk, ez a jégréteget, mint fegyverzet, erősíti, merevíti. A jégrétegnek há­romféle feladata van: először az, hogy tömítse az üreget és így megakadályozza, hogy gáz távozzék el a repedéseken, amelyek az üreget magábanfoglaló kőzetben lehetnek; másodszor az, hogy felhasználja a jégnek azt a tulajdonsá­gát, hogy képlékenyen alakítható és így önmű­ködően tömíti az esetleg már meglevő repedése­ket, valamint azokat amelyek a kőzet csekély mozgása révén az üreg megléte alatt keletkez­nek, valamint megakadályozza azoknak a repe­déseknek a tovaterjedését, amelyek a fagyasz­tási folyamat alatt vagy után képződnek; végül harmadik az, hogy homogén szerkezeti pajzsot alkosson, amely a kőzethez kapcsolódik az ala­csony hőmérsékleten. Mivel a jég szakítószilárd­ságát mind az alacsony hőmérséklet, mind pedig a fegyverzet alkalmazása lényegesen növeli, ez az újszerű jégpáncél megakadályozza a kőzet kihullását, vagy leválását. Amennyiben szüksé­ges, a jég felületén még a vízhatlan 41 bélést is lehet alkalmazni. (6. ábra.) Abban az esetben, ha olyan gázt akarnak tá­rolni, amely vegyi kölcsönhatásra léphet a jég­gel, a falnak a teljes felületét be kell borítani a vízhatlan 41 béléssel. , d) Üzemelés A tömítés befejezése után az üregeket foko­zatosan feltöltik földgázzal. Ezt a külszínen, vagy annak közelében lehűtik és nyomás alá helyezik a 37 berendezéssel, majd az előbbiek­ben leírt 35 csőben elhelyezett csővezetéken keresztül az üregbe vezetik. Mind a kezdeti időszakban, mind pedig azt követőleg fokozatosan töltik meg, körülbelül kettőszáz napon át a tavaszi, nyári és őszi idő­szakban. A tömítés megőrzése céljából fontos, hogy a hőmérsékletet jelentékenyen 32 F° (0 C°) hőmérséklet alatt tartsuk, még akkor is, ha az üreg, mint például kora tavasszal, lényegileg üres. Arra tekintettel, hogy a falon keresztül megy végbe a hőátadás a gáz felé, az utóbbit keringtetés, mélyhűtés, vagy más eljárás által megfelelő mértékben hidegen kell tartani. Ez a probléma nem marad állandóan ennyire előtérben, mert a számítások szerint az eleinte nagy hőátadás aszimptotikusan kisebbedik, sok­kal csekélyebb szintre, amint az idő előrehalad. A 39 fagyasztása övezet, ehhez hasonlóan kifelé halad az idő múlásával, amiből két további nagy előny származik. A hőmérséklet csökkenésével a kőzet szerkezeti szilárdsága fokozódik, és az esetleg bezárt talajvíz megfagy, amely belső sérülés esetén az üreget továbbra is tömíteni­fogja. A tervezett hőmérséklet és a tervezett nyomás pontos mértékét az egyes üregekben elsősor­ban valamely meghatározott elhelyezési tároló­helynek a gazdaságossági körülményei szabják meg, mert a viszonylag nagyobb üreg esetében kisebb nyomással lehet dolgozni, vagy ellenkező­leg, alacsonyabb hőmérséklet mellett elégséges a kisebb üreg is. Ezeknek a .körülményeknek és tényeknek a szemmel tartásával a találmány rendszere lényegileg abban áll, hogy megválasz­szák a különleges esetre legalkalmasabb terve­zett, vagy üzemi hőmérsékletet és ezt a hőmér­sékletet az üreg töltésének és kiürítésének egész 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents