152708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz tárolására földalatti üregekben

3 152708 4 szerinti eljárás azzal oldja meg, hogy a gázt nyomásra deformálódó tömítőanyaggal bélelt üregben —73 C° és —129 C° közötti hőmérsék­leten és 21—65 atü nyomáson tartjuk, és hogy a gázt az üregből periodikusan az elosztási kö­vetelményeket kielégítve visszanyerjük. A találmány szerinti eljárás lényeges része továbbá, hogy a gáznak, főként földgáznak tá­rolására és elosztására szolgáló üreg elkészíté­séhez először egy teherbíró, a tárolt gáz nyomá­sának eléggé ellenálló fedőréteggel rendelkező üreg készítésére alkalmas kőzetrétegig bemeneti csatornát munkálunk ki, azután a kőzetet üreg alakúra kivájjuk és a bemeneti csatornát az üreg belépőnyílásának szomszédságában a be­meneti csatorna falába ékelt dugóval a terve­zett tárolási nyomásnak biztonságosan ellenálló­an lezárjuk. Találmányunk szerint javasoljuk a gáz nyo­másálló kőzetben kivájt üregben tartását nagy nyomás és alacsony hőmérséklet mellett. Ez lehetővé teszi a szuperkompresszibilitási ténye­zőkből származó sűrűségnövekedést. A hőmér­sékletnek és a nyomásnak legelőnyösebb külön­leges kombinációja függ és változik az üreg nagyságától, a kivájás költségeitől, valamint valamely adott építési helyen felmerülő sűrítési és hűtési költségektől függően. A középső Vir­ginia-i hegyvidék diorit kőzetében levő üreg részére alkalmas hőmérséklet és nyomás példa­képpeni kombinációja 73 C°—129 C°, valamint 21—65 atü. Ismeretes már egy ideje, hogy gázt külön­böző állapotjellemzők mellett lehet tárolni és az is, hogy ezeknek a körülményeknek megfele­lően megközelítőleg a gáz sűrűsége mennyi. Nem vették azonban mindeddig figyelembe, hogy mi­lyen módon kell az egyes tényezőket kombinálni és ezzel lehetővé tenni a gazdaságos tárolást. A találmány szerinti megoldás, azáltal, hogy a földgáz számára való üregekét új módszerrel állítja elő, csökkenti a kivájás költségeit, ame­lyek döntő mértékben kisebbek, mint az eddig ismert módszereké. A kivájásnak új módszeré­ben nagyméretű bányászati felszerelést és nagy­teljesítményű szállítórendszert alkalmazunk. Ez a maga részéről viszont sokkal nagyobb méretű, az üreghez vezető folyosót kíván, amelyhez olyan újfajta záródugót irányoz elő, amely képes ellen­állni a tervezett, 15 000 tonnát meghaladó nyo­móerőnek. Valószínű, hogy az Egyesült Államok, vala­mint a külföldi országok legtöbb feltárt és a jövőben feltárható gázfogyasztó központjainál van megfelelő, az eljárás alkalmazásához hasz­nálható olyan kőzet, amely ezektől a fogyasztási központoktól gazdaságosan áthidalható távolság­ra van. Az üregeket kialakíthatjuk dioritban, gránitban, gránitgneiszben, egyes agyagpalafaj­tákban, bizonyos mészkövekben és homokkövek­ben, valamint más alkalmas kőzetfajtákban. A legjobb kihasználás céljából az üregeket a fogyasztási központhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni. Ha azonban az üregek néhány mérfölddel távolabbra kerülnek a fogyasztási központtól, akkor az építési és üzemeltetési ará­nyos költségek nagymértékben csökkennek, az üregek értéke viszont csak kismértékben. Ezért tehát célszerű, ha egyetlen nagy üreget építünk, amely több központtól egyenlő távolságban van és gázvezetékhez, vagy a célra alkalmasabb kő­zethez közel esik. A találmány szerinti üreg előnyös alakban való megépítésének és hasznosításának módsze­reit, ezeknek néhány példaképpeni változatát a következő rajzok segítségével részletesen le­írjuk: Az 1. ábra vázlatos függőleges metszete az üregnek, amelyet a találmány szerinti módszer­rel építettek, a kivájás után lejtős aknát hasz­nálva, mielőtt a dugaszoló (záró) eljárást, vagy a bélelést elvégezték volna; a 2. ábra hasonló metszet az 1. ábra szerinti üregen át, miután ezt dugóval elzárták és más­fajta eljárással, árasztással tömítették; a 3. ábra a dugóval zárás és az előnyös béle­lési eljárás után; a 4. ábra vázlatos függőleges metszete az olyan módszer szerint megépített üregnek, amelyhez a dugóval zárás előtt vízszintes vágatot hasz­náltak; az 5. ábra a találmány szerinti üreg metszete, amelynél' építés közben aknát használtak; a 6. ábra a 3. ábra szerinti üreg fala és meny­nyezete egy részének függőleges metszete, na­gyobb léptékben; a 7. ábra a 2. és 3. ábra szerinti dugórész függőleges metszete nagyobb léptékben; a 8. ábra a 7. ábra 8—8 egyenes mentén vett metszet; a 9. ábra vázlatos vízszintes metszet az 1—5. ábrák szerinti üregek bármelyikén keresztül; a 10. ábra más változatban épített, félig kész üregnek függőleges metszete; a 11. ábra a 10. ábra 11—11 egyenes mentén vett metszete; a 12. ábra a 10. ábra 12—12 egyenese mentén vett metszet; a 13. ábra a más változatban épített, félig kész üreg függőleges metszete; a 14. ábra a 13. ábra 14—14 egyenes mentén vett metszet; a 15. ábra újszerű csővezetéki rendszer abból a célból, hogy gázt megfelelő választékban le­hessen elvételezni az üregekből, a megkövetelt hőtartalommal; a 16. ábra földgáz nyomás-hőmérséklet gör­béje, amely a két halmazállapotot tartalmazó határréteget szemlélteti, a folyadék- és lég­nemű halmazállapotú gáz jelenlétében; és a 17. ábra a sűrűség és nyomás diagramja, amely a távvezetéki minőségnek megfelelő gáz közelítő sűrűségét, meghatározott nyomásnál és hőmérsékletnél ábrázolja. Építés a) Kivájás Miután nagyjában kiválasztották a megfelelő­nek talált helyszínt, magfúrást végeznek, amely 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents