152705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-hidroxi-kinoxalin előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. III. 25. Közzététel napja: 1965. X. 22. Megjelent: 1966. VI. 15. (Cl—534) 152705 Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi osztály: C 07 d2 Deci mái osztályozás: Feltalálók: Dr. Harsányi Kálmán 20%, Kiss Pál 20%, Korbonits Dezső 20%, Takáts Kálmán 20%, vegyészmérnökök, Gönczi Csaba 20%, vegyésztechnikus, budapesti lakosok Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás 2-hidroxi-kinoxalin előállítására 10 15 A 2-hidroxi-kinoxalin a gyógyászati felhasználás szempontjából fontos termék. A vegyület önmagában is hatásos, jelentős narkózis pontenciáló hatással rendelkezik. A 2-hidroxi-kinoxalin másrészről mint közbenső termék bír jelentőséggel, melyből 2-szulfanilamido-kinoxalin állítható elő. Ez utóbbi az állatgyógyászatban elterjedten használt gyógyszer, melyet elsősorban a coccidiozis leküzdésénél alkalmaznak. A 2-hidroxi-kinoxalin előállítására több módszer ismeretes. Az egyik eljárás szerint o-feniléndiamint glioxilsavészterrel reagáltatnak, az eljárás azonban a glioxilsav, ill. észterének magas ára miatt nem gazdaságos, s ezért ipari méretekben történő alkalmazása kétséges [J. Am. Chem. Soc. 71, 61 (1949)]; (J. Chem. Soc. 1945. 622). Egy másik ismert módszer szerint o-feniléndiamint klóreoetsav ammóniumsóval reagáltatnak (J. Chem. Soc. 1923, 2402—2404), majd az ily módon előállított 2-hidroxi-3,4-dihidro-ki- 20 noxalint két lépésben alakítják 2-hidroxi-kinoxalinná; salétromossavval először az N-nitrozoszármazékot állítják elő, mely vegyület nitrózus gázok felszabadulása közben 2-hidroxi-kinoxalinná alakul. A termikus bontás végrehajtása- 25 hoz különböző oldószereket javasolnak. A fenti idézett irodalmi hely szerint alkoholos oldatban 3 óra alatt hajtható végre a reakció. A 2--hidroxi-3,4-dihidro-kinoxalin N-nitrozó vegyületen keresztül történő továbbalakítása több 30 2 hátránnyal jár. A nitrozálást igen nagy reakciótérfogatban — az irodalomban 35-szörös oldószerfelesleg szerepel — kell végrehajtani, ami ipari méretekben problémát okoz, ugyanis nagytérfogatú berendezések alkalmazását teszik szükségessé. Ezen kívül a nitrozo-vegyület csak szárított állapotban alakítható tovább, mivel a nedves termék csupán jelentős veszteségekkel alakul 2-hidroxi-kinoxalinná. A nitrozo-vegyület szárítása nagyobb anyagmennyiségek esetén nehézkes és gyakran bomlási veszteségek lépnek fel. További hátrány, hogy az N-nitrozó vegyület bomlásakor fejlődő nitrózus gázok erősen habzó reakcióelegyet eredményeznek, minek következtében nagy térfogatú edényben kell végrehajtani a reakciót és esetleges kihabzás veszélye áll fenn. Az eljárás egészségvédelmi szempontokból is nehézségekbe ütközik, meg kell oldani ugyanis a keletkező nitrózus gázok élvezetését, és elnyeletését. Fenti eljárás reprodukálásakor azt találtuk, hogy az legfeljebb 80%-os kitermeléssel hajtható végre. Azt találtuk, hogy 2-hidroxi-kinoxalin egy lépésben, közel kvantitatív kitermeléssel állítható elő 2-hidroxi-3,4-dihidro-kinoxalinból oly módon, hogy 2-hidroxi-3,4-dihidro-kinoxalint alkalikus közegben, peroxidokkal, vegyértékváltozásra képes fémek ionjainak jelenlétében oxidálunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás során 152705 •.•A