152702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új heterociklusos származékok előállítására
11 Í52?Ö2 12 Az anyalúgokat kétszer éterrel mossuk, majd az olajjal egyesítjük. Az elegyet ezután 2n vizes nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk. A lúgos elegyet négyszer 90 rész éter és 10 rész etanol elegyével extraháljuk. Az egyesített kivonató- 5 kat kétszer 50 rész telített sóoldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. Ily módon maradékként 4-[2-hidroxi-3-(2-hidroxi-l,l-dimetiletilamino)-propoxi]-xantont kapunk, melynek 13 olvadáspontja benzolból való kristályosítás után 128—129 C°. 11. példa: A 6. példát megismételjük azzal az eltéréssel, hogy 1 rész 4-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-xanton helyett 1 rész 4-[2-hidroxi-3-(2-hidroxi-l,l-dimetiletilamino)-propoxi]-xantont és 20 rész etanol helyett 40 rész etanolt használunk. 20 Ily módon 4-[2-ihidroxi-3-(2-hidroxi-l,l-dimetiletilamino)-propoxi]-xantént kapunk, amit benzol és könnyű petróleum (forráspont 60—80 C°) el egyében kristályosítunk, olvadáspont 126 C°. 12. példa: 4,5 rész 4-(3-klór-2-hidroxipropoxi)-xanton, 4,47 rész l-metil-3-fenüpropilamin és 20 rész 30 etanol elegyét zárt csőben 10 óra hosszat 100 C° -on hevítjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és a maradékot 10 percig 50 rész éterrel kavarjuk. Az elegyet megszűrjük és a szürletet megtartjuk. A szűrőn 35 levő szilárd maradékot 35 rész etilacetáttal főzzük, az elegyet megszűrjük és a szürletet a fent említett éteres szürlettel egyesítjük. Az egyesített szürleteket csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot 50 rész, 40 ciklohexánnal főzzük és a ciklohexános oldatot a fel nem oldódott szilárd anyagról dekantáljuk és megtartjuk. A fel nem oldódott szilárd anyagot ezután négyszer etilacetát és petrol-éter (forráspont 60—80 C°) elegyéből kristályo- 45 sítjuk és így a 4-[2-hidroxi-3-(l-metíl-3-fenilpropilamino)-propoxi]-xanton egy diasztereoizomér alakját kapjuk, olvadáspont 127—129 C°. A félretett ciklohexános oldatot csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és a maradékot 50 50 rész éterben feloldjuk. Az éteres oldatot lehűtjük és kavarjuk, miközben cseppenként telített éteres sósav oldatot adunk hozzá, amíg csekély sósavfelesleg áll elő. Az elegyet megszűrjük és a szilárd maradékot háromszor etilacetát és 55 etanol elegyéből kristályosítjuk. Ily módon 4--[2-hidroxi-3-(l-metil-3-fenilpropilamino)^propoxi]-xantonhidrokloridot kapunk, olvadáspont 193—196 C°. A megfelelő szabad bázist a hidrokloridból 20 rész 2n vizes nátriumhidroxiddal 60 való lúgosítással és 100 rész éterbe való extrahálással kapjuk. A szárított éteres oldat bepárlásával kapott maradékot ciklohexánból kristályosítjuk és ily módon a 4-[2-hidroxi-3-(l-metil-3-fenilpropilaminp)-propoxi]-xanton egy dia- 65 sztereoizomér alakját kapjuk, olvadáspont 106— 108 C°. 13. példa: 1 rész 4-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-xanton, 4 rész nátriumhidroxid és 40 rész etanol elegyét visszafolyatás közben melegítjük és egy óra lefolyása alatt kis részletekben 4 rész cinkport adunk hozzá. Az elegyet további 18 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, majd lehűtjük és megszűrjük. A szürletet 400 rész vízbe öntjük és a vizes elegyet négyszer 100 rész éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatokat 100 rész vízzel, majd kétszer 50 rész nátriumklorid telített vizes oldatával mossuk. Az éteres kivonatot vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot etilacetátból kristályosítjuk és ily módon 9-hidroxi-4-(2whidroxi-3-izopropiIaminopropoxi)-xantont kapunk, olvadáspont 136—138 C°. 14. példa: 3 rész 5^(3-klór-2-hidroxipropoxi)-l,4-benzo>dioxán és 2,1 rész ciklopentilamin 12 rész etanollal készített oldatát zárt edényben 10 óra hosszat 100 C°-on melegítjük. Az edényt lehűtjük, majd a ciklopentilamin és az etanol feleslegét elpárologtatjuk. A maradék gumiszerű anyagot 40 rész n sósavval és 40 rész éterrel rázzuk. A vizes fázist leválasztjuk, 8 rész 8n nátriumhidroxidot adunk hozzá és a keletkező elegyet éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk, majd szárazra pároljuk. A szilárd maradékot könnyű petróleumból (forráspont 60—80 C°) kristályosítjuk és ily módon 5-(3-ciklopentilamino-2-hidroxipropoxi)-l,4--benzodioxánt kapunk, olvadáspont 87—88 C°. 15. példa: A 14. példában leírt eljárást megismételjük oly módon, hogy 2,1 rész ciklopentilamin helyett 1,4 rész allilamint használunk. 5-(2-hidroxi-3--allilaminopropoxi)-l,4-benzodioxánt kapunk olaj alakjában. E vegyület 1,75 részének 8 rész acetonnal készített oldatát hozzáadjuk 0,59 rész oxálsav 8 rész acetonnal készített oldatához. A szilárd anyag teljes kicsapódása után az elegyet megszűrjük és a visszamaradó szilárd anyagot metanol és etilacetát elegyéből kristályosítjuk. Ily módon 5-(2-hidroxi-3-allilaminopropoxi)-l,4-benzodioxán-hidrogénoxalátot kapunk, olvadáspont 146—147 C°. 16. példa: '1,5 rész 7-(3-klór-2-hidroxipropoxi)-2,3,4,5-tetrahidro-l,6-benzodioxocin és 0,8 rész t-butilamin 8 rész etanollal készített oldatát 10 óra hosszat, zárt edényben 100 C°-on melegítjük. Az edényt lehűtjük és a t-butilamin feleslegét