152696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok termelésére
5 152696 6 családokba tartozó baktériumokat alkalmazunk. Előnyös fajták a Bacillus megaterium, Bacillus subtilis és Pseudomonas aeruginosa. Használhatók még az alábbi törzsek: Bacillus amylobacter. Pseudomonas natriegens. Arthrobacter sp. Micrococcus sp. Corynebacterium sp. Pseudomonas syringae. Xanthomonas begoniae. Flavobacterium devorans. Acetobacter sp. Actinomyces sp. A mikroorganizmus kívánt esetben penészgomba is lehet. A penészgombák közül az Aspergillaceae családba tartozók használhatók. Jól alkalmazhatók a Penicillium fajú penészgombák. Előnyösen használható a Penicillium expansum. Egy másik használható faj az Aspergillus. A mikroorganizmus tenyésztését rendszerint vizes tápközeg jelenlétében folytatjuk le. Kívánt esetben azonban használhatók bizonyos szilárd táptalajok is. Szabad oxigént tartalmazó gáz jelenlétéről azonban minden esetben gondoskodni kell. A Penicillium expansum szénhidrogéneket tartalmazó vizes tápközegben való tenyésztésre alkalmas. A Penicillium roqueforti, Penicillium notatum, Aspergillus fussigatus, Aspergillus niger és Aspergillus versicolor szénhidrogéneket tartalmazó szilárd táptalajon tenyészthetők. A mikroorganizmusok tenyésztéséhez a széntartalmú nyersanyagon kívül víztartalmú tápközegről és oxigénről (előnyösen levegő alakjában) is gondoskodni kell. A Nocardia (az Actinomycetales rendbe tartozó nem) tenyésztésére alkalmas táptalaj összetétele a következő lehet: Az élesztők (és penészgombák) tenyésztésére alkalmas tápközeg a következő összetételű lehet: ammóniumszulfát í g* magnéziumszulfát 0,20 g, vas(II) szulfát— 7H2 0 0,005 g, mangánszulfát—H2 0 0,002 g, monokáliumfoszfát 2 g, dinátriumfoszfát 3 g, kalciumklorid 0,1 g, nátriumkarbonát 0,1 g, élesztőkivonat 0,008 g, desztillált vízzel feltöltve 1000 ml-re mionokáliumfoszfát magnéziumszulfát—7H2 0 nátriumklorid ammóniumklorid vízvezetéki víz (nyomelemek) élesztőkivonat desztillált vízzel feltöltve 10 ,15 20 25 30 35 40 45 50 55 Másfajta baktériumok tenyésztésére az alábbi összetételű táptalaj alkalmazható: 7 g, 0,2 g, 60 0,1 g, 2,5 g, 100 ml, 0,025 g, 1000 ml-re. ©5 diammóniumfoszfát 2 g, káliumklorid 1,15 g, magnéziumszulfát—7H2 0 0,65 g, cinkszulfát 0,17 g, mangánszulfát—H2 0 0,045 g, vas (II) szulfát— 7H20 0,068 g, vízvezetéki víz 200 g, élesztőkivonat 0,025 g, desztillált vízzel feltöltve 1000 ml-re A mikroorganizmusok, különösen az élesztők, a széntartalmú nyersanyagként felhasználásra kerülő szénhidrogénfrakciók jelenlétében először történő tenyésztésük során olykor nehezen fejlődnek és olykor szükséges lehet inokulumként oly mikroorganizmusokat alkalmazni, amelyeket előzőleg már adaptáltunk a felhasználandó szénhidrogénfrakciók jelenlétében való fejlődésre. Emellett a mikroorganizmusok, bár megfelelő tápelemeket tartalmazó vizes ásványi közeg jelenlétében tenyésztjük őket, gyakran azért is nehezen fejlődnek, mert a felhasználásra kerülő szénhidrogénfrakció nem tartalmaz olyan növekedési faktorokat, amelyek egyébként a szénhidrát alapú tápanyagokban jelen vannak, ezért célszerű lehet ilyen növekedési faktorokat hozzáadni a tápközeghez. Elősegíti a mikroorganizmusok fejlődését, ha a tápközegbez igen kis mennyiségű élesztőkivonatot (az élesztő hidrolízise útján nyert, B-csoportbeli vitaminokban gazdag ipari termék) vagy általában B-csoportbeli vitaminokat és/vagy biotint adunk. Ezek mennyisége a vizes tápközegre számítva 25 mg/liter körül lehet. Alkalmazhatunk azonban ennél nagyobb vagy kisebb mennyiséget is, a fejlődés kívánt feltételeitől függően. A mikroorganizmusok fejlődésük során felhasználják a kiindulóany ágként alkalmazott szénhidrogénfrakciót, miközben közbenső termékként savas csoportot tartalmazó vegyületek, főként zsírsavak képződnek, oly módon, hogy a vizes ásványi tápközeg pH-értéke fokozatosan csökken. Ha nem gondoskodunk a kedvező pH-érték helyreállításáról, akkor a mikroorganizmusok fejlődése eléggé hamar megakad és a sejtkoncentráció a tápközegben nem növekszik tovább, vagyis ún. stacioner fázis áll be a mikroorganizmus fejlődésében. Ezért előnyös a vizes tápközeget a kívánt pH-értéken tartani valamely nagy pH-értékű vizes közeg adagonkénti vagy folytonos hozzáadása útján. Penészgombák vagy élesztők, különösen Candida lipolytica mikroorganizmus alkalmazása esetén a pH-értéket általában 3 és 6 között, előnyösen 4 és 5 között tartjuk. (Baktériumok esetében az előnyös pH-tartomány magasabb, rendszerint 6,5—8). A tápközeghez való hozzáadásra alkalmas alkalikus anyagok példáiként nátriumhidroxid, káliumhidroxid, dinátriumhidrogénfoszfát és ammónia említhetők; ezeket 3
