152681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegszerű anyagból készült testek külső felületének sima, méretpontos kialakítására

5 152681 6 szerű nyersanyag alakítási alsó határán levő hőmérsékletre hűlt le, a darab az alakítószer­számból kivehető. Ha a kivétel idő előtt törté­nik, ennek a megkívánt pontosságban jelentke­zik a hátránya, mert abban az esetben, ha a darab még túl lágy a kivétel folyamán defor­málódik. A darab kivételéhez szükséges alsó hőmérsékleti határ annak figyelembevételével szabható meg, hogy az üvegszerű anyag hőtágu­lási együtthatója legalább alakítási pontja alatt a gyakorlatban mindig alacsonyabb mint a fém­ből készült szerszám tágulási együtthatója, a darab a további lehűlés során az erősebb alak­változásoknak kitett szerszámhoz elválasztha­tatlanul hozzáragad, ami végső esetben a da­rab töréséhez, vagy az alakítószerszám végleges deformálódásához vezethet. Az ilyen módon odaragadt darab eltávolítása kár okozása nél­kül csak újbóli felmelegítéssel érhető el. Ren­des körülmények között azonban a kívánt pon- 2 " tosság ilyen erős lehűtés és visszamelegítés nélkül is elérhető, úgyhogy az előbb vázoltak csak szükségtelen, bonyolultabb eljárást jelen­tenek. A műszakilag és gazdaságosság szem­pontjából legelőnyösebb időpont a darab kivé- ** telére általában véve akkor adódik, amikor megfelelő erő kifejtésével — minden esetben megfelelő mechanikus eszközök felhasználásá­val — az még éppen lehetséges. Az alakítószerszám előnyösen fémből van, 30 mely a fellépő kívánalmaknak a hőállóság, oxi­dációnak való ellenállás stb. szempontjaiból a legjobban megfelel. Ilyen anyagok pl. krómöt­vözésű acélok, krómötvözésű réz. A találmány szerinti eljárás során lényeges 35 hőmérsékletek abszolút értékei, amelyek az előadottak során mint az üvegszerű nyersanyag viszkozitásának függvényei szerepelnek, a táb­lázatokból és görbékből pontosan megállapít­hatók. 40 A találmány szerinti eljárásnak egy gyakor­lati példáját a csatolt rajzok segítségével az alábbiakban vázoljuk. A rajzon az 1—4. ábrák üvegből előállított, (forgástest alakú üreges testnek végdarabján a sima, kúpos külső felület 45 kialakításának egyes mozzanatait szemléltetik. Az 5. ábra azonos módon előállított üreges tes­tet gömbalakú végdarabbal ábrázol. Az 1—4. ábrákon szemléltetett kiviteli példa szerint az 1. ábrán látható hengeres 1 üvegeső- 50 nek külső felületét a cső végénél csúszó- vagy illesztő felülettel kell ellátni. Az 1. ábrán szereplő 1 cső a legnagyobb pon­tossággal, középpontos tengellyel tokmányiba van befogva. Ennek következtében az egész 55 megmunkálási eljárás folyamán hosszanti ten­gelye körül forgatható, ami minőségileg kifogás­talan termékek előállítása érdekében rendkívül célszerű is. A cső első végét bármilyen ismert 1 rajz, 5 A kiadásért felel: a Közgazdasági 6606090. Zrínyi (T) Nyomda, Budapt módon lezárjuk, pl. forrasztás útján, amint az a 2. ábra esetében látható az l/a forrasztási pontnál. Ezután a végdarabnak megközelítő ala­kot adunk, mely a végleges alakihoz viszonyítva kb. 0,1 mm nagyságrendű mérethiányt jelent. A 3. ábra ennek a műveletnek a lefolytatásához szükséges 2, 3 szerszámokat ábrázolja. Ezek a szerszámok szén- vagy fémgörgők:, melyek 2/a, ill. 3/a tengelyen szabadon forgathatóak. Elő­ször ezeket a szerszámokat állítjuk be a kívánt irányba, a 2 görgőt tehát úgy állítjuk be, hogy az az 1 üvegcsőre felfeküdjön, a 3 görgőt pedig az 1 üvegcsőhöz közelítjük, míg a csövet a 4 acetilénlánggal melegítjük. A melegítés a láng­nak 4—4' közötti mozgatásával történik. Egy­idejűleg a cső belsejében gondos adagolás útján levegőnyomást engedünk, míg a cső végdarabja a 3. ábrán látható kúpos alakot fel nem vette. Ezután az előlalakított és kb. 890 C°-ra felhe­vített 1/b végdarabot a kb. 590 C°-ra felheví­tett 5 sablonba visszük. Ez a sablon a többi szerszámnak megfelelően, forgathatóan nagy pontossággal központi tengelyirányban van ágyazva és a forgó üvegcső mozgását követi. Az előalakított csőrész külső felülete az. ismé­telten a csőbe vezetett levegőnyomás következ­tében az alakítószerszám formázó felületére fel­fekszik. Az alakítószerszámnak 50—70 C°-kal való lehűtése után, melyhez kb. 20 másodperc szükséges, a darabot tengelyirányú húzással ki­vesszük a szerszámból, eközben a nyomást nor­mál légnyomásra csökkentjük. A cső kinyitása legcélszerűbb módon a csúcs leolvasztása vagy levágása útján történhet. A darab teljes lehű­lése után az feszültségmentes, így lágyítás nem szükséges. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás üvegszerű anyagokból készült testek sima és méretpontos külső felületének kialakítására, azzal jellemezve, hogy a meg­közelítően a kívánt méretre előformált, alsó 'megmunkálási hőmérséklet határára hevített testet vagy testrészt, a megkívánt pontosságra kidolgozott, az üvegszerű anyag alakítási felső határán levő hőmérsékletre felhevített alakító­szerszámba juttatunk^ miközben a test kalib­rálandó külső felületét az .alakítószerszám for­mázó felületére szorítjuk és a testet lehűlés után, legalább külső részén, az alakítás alsó határán vagy az alatt levő hőmérsékleten vesz­szük ki az alakító szerszámlból. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja^ azzal jellemezve, hogy üreges tes­tek esetében a mérethiánnyal készült nyers­darabot az alakítószerszámba való bejuttatása után belső gáznyomással szorítjuk az alakító­szerszám formázó felületére. ábra 5s Jogi Könyvkiadó igazgatója t V., Balassi Bálint utca 21—23. ?

Next

/
Thumbnails
Contents