152678. lajstromszámú szabadalom • Fonalcsévélési eljárás

152678 azaz belseje a cséve teljes súlyának kb. 20%-a; a cséve második része, azaz külseje a cséve teljes súlyának kb. 35%-a. A találmány szerinti fonalesévélési eljárásban a hosszabbodó lökettel fölépített rész teljesen beborítja a löketrövidüléssel készült részt. Ha a hosszabbodó lökettel kialakított rész utolsó lökete hosszabb, mint a löketcsökkentéssel felépített rész első lökete, akkor abból az az előny származik, hogy a cséve megsérülése esetén a fonalnak csak kis része piszkolódik be, ill. megy tönkre. A találmányt résztelesebben a rajz alapján ismertetjük: Az 1. ábra a cséve távlati képe. A 2a. és 5a. ábrák a cséve felső kúpos részének vázlatos metszetei. A 2b., 4. és 5b. ábrák a rugalmassági tényező változásának görbéi a cséve vastagságának függvényében. . |j|i; A 3. ábra löketdiagram. A 7., 8., 9., 11., 13. és 15. ábrák további löketdiagramok. A 10., 12., 14. és 6. ábrák különböző löketdiagramok alapján felépített cséveformátumok ábrái. Az 1. ábrán a fonal 2 csőre van csévélve. Az 1 csévének 3 kúpos felső vége, ill. 4 kúpos alsó vége és 5 hengeres' középső része van. Frissen húzott szintetikus fonalakat gyakran csévélnek olyan alakú csévékiké, mint amilyen körvonalat mutat megközelítően az 1. ábra és amely csévének a súlya 500-tól 2000 g között változik. Hozzá kel még fűznünk, hogy a találmány szerint felépített cséve előnyösen olyan fonalból áll, amely csévélés előtt hőkezelésnek van alávetve. A 2a ábrán 6 a cső felületét, 7 a csévevég kúpos külső felületét és 8 a cséve hengeres külső felületét ábrázolja. A cséve vastagságát A távolság jelöli. A 2a. ábrán ábrázolt cséverészt a találmány szerint úgy alakítjuk ki, hogy a csévében levő összes löketváltási pont a 9 kúpos belső felületire essék, azaz a cséve azon részébe, amely a 6 csőfelületen levő legbelső fonalréteg és a cséve 7, 8 külső felületét képező legkülső fonalréteg között van. A 2b. ábrán 10 görbe a rugalmassági tényező átlagos sugárirányú változását ábrázoljuk a cséve A vastagsága mentén. A rugalmassági tényezőt a függőleges tengelyre vittük fel és B nyíl irányában nő. A 10 görbe nem teljesen azonos különböző csévék esetén, azonban alakja, és C mini'mumának a cséve vastagságához viszonyított excentrikus helyzete különböző csöveknél gyakorlatilag egyforma. A 3. ábra löketdiagramjia alapján felcsévélt fonal a 2a. ábrán ábrázolt keresztmetszetű csévét eredményez. A 3. ábrán az időt a vízszintes, a lökethosszt a függőleges tengelyre vittük fel. A T azt az időt jelenti, amely a teljes A vastagságú cséve felépítéséhez szükséges. A 11 görbe a cséve kialakítása folyamán változó lökethossz burkoló görbéje. A 3- ábra azt mutatja, hogy a cső felületén fekvő fonallréteget az első löket alatt csévéljük fel, a eséve külső felületét képező fonalréteget pedig az utolsó löketben fektetjük, le. Ugyancsák a 3. ábrából látható, hogy a fo• nalat úgy tekercseljük fel, hogy a löketet a 2 cső 6 felületétől kiindulva Ti idő alatt foko-5 zatosan csökkentjük, majd T2

idő alatt fokozatosan növeljük, egészen addig amíg a löket nagyjából el nem éri a kiinduló értéket. A Ti és T2 idő alatt kialakított cséverészeket metszetben 2a. ábrán Ai, ill. A2 jelzi. A Ti, T

2 10 időket úgy választjuk meg, hogy a legkisebb rugalmassági tényezőjű réteg szomszédságába kerüljön, azaz más szavakkal, a 2b. ábrán a 6 csőfelület távolsága a C ponttól megközelítőleg Ai távolsággal legyen egyenlő. A 2a., 2b. !5 és 3. ábrából könnyen következtethető, hogy a 9 kúpos belső felületen levő löketváltási pontok rugalmassági tényezője elméletileg a 2b. ábra 12, 13 egyeneseire esik. Az egy-egy löketben felcsévélt fonalban fellépő rugalmassági 20 tényezőváltozásokat a 12 egyenes és 10 görbe, ill. a 13 egyenes és 10 görbe közötti függőleges távolságok ábrázolják a 2b. ábrán. A rugalmassági tényező C minimumának helyzetével kapcsolatban ugyancsak a 2lb. ábrából meg-25 állapíthatjuk az Ai rész a cséve súlyának legalább 10%, de legfeljebb 65%-a lehet, előnyös, ha súlyának 30%-^a. Miután a 12, 13 egyenesek viszonylag közel vannak a 10 görbéhez, a löketváltozási pontok okozta rugalmassági ténye-30 zőváltozások viszonylag kicsik. A köranyebb érthetőség kedvéért az utóbb említett rugalmassági tényezőváltozásökat lényegében lineáris fölöket esetén a cséve 14, 15 fonalrétegeire vonatkozóan B, ill. E távolságokkal jelöltük. 35 A legkedvezőbb csévealakot akkor nyerjük, ha az egy lökettel felcsévélt fonal rugalmassági tényezőjében a löketváltási pontok következtében fellépő rugalmassági tényezőváltozások gyakorlatilag 0-val egyenlő. Ez elméletileg 40 alkkor következik be, ha mint azt a 4. ábra mutatja, a 17 fonalréteg löketváltási pontja a 16 fonalrétegbe esik. Ebben az esetben a 17 fonalréteg és 10 görbe metszéspontja, valamint a 16 fonalréteg és 12 vonal metszéspontja azonos 45 rugalmassági tényező értékre esik. Az 5a. ábra olyan cséve felső kúpos részének vázlatos metszetét mutatja, amelyben a 18 felületek állandó rugalmassági tényezőjű felületek. Ezek a felületek az 5b. ábra segítségével szerkeszthetők meg, 50 amely ábrán 19 görbék a rugalmassági tényező átlagos változását ábrázolják a cséve 7 kúpos külső felületének függvényében. A 2a. és 5a. áfbra szerinti csévéket egyaránt a 3. ábra szerint aszimmetrikus homokóra for-55 májú löketdäaigram segítségével csévéljük fel. Ahhoz hogy az 5a. ábra szerinti csévekeresztmetszetet létrehozzuk, a cséve kúpos végeiben levő két egymást követő löketváltási pont közötti mozgás sebességét minden löket alatt az 60 állandó rugalmassági tényezőjű 18 felületek alakjától függő programmal összhangban változtatni kell. Meg kell még jegyeznünk, hogy ennél a felépítésnél is minden löketváltási pont közelítően a 9 kúpos belső felületen fekszik. (55 A találmány szerinti eljárással a 7., 8., 9., 2