152666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantaemulzió előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. IX. 23. (LA—567) Közzététel napja: 1965. IX. 22. Megjelent: 1966. VI. 15. 152666 Szabadalmi osztály: 39 c; 80 b Nemzetközi osztály: C 08 f; C 04 b Decimái osztályozás: Feltalálók: László László oki. vegyészmérnök, Budapest és Höflinger Sándorné oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Kőbányai Műanyaggyár, Budapest Eljárás műgyantaemulzió előállítására l A találmány tárgya eljárás könnyű építő­elemek és hő- és hangszigetelő idomtestek, első­sorban salakgyapot formadarabok kötőanyagául különösen alkalmas hőre keményedő műgyanta vizes emulziójának előállítására fenolnak és • formaldehidnek vizes közegben glicerin és alká­lilúg jelenlétében meghatározott körülmények között való kondenzációja útján. Ismeretes, hogy a salakgyapotot, a nagy­olvasztónak ezt a minden szükségletet bőven ki- Xt elégítő mennyiségben könnyen előállítható, nagy térfogatsúlyú, nedvességnek, hőnek ellenálló, éghetetlen olcsó melléktermékét az építőiparban , hő- és hangszigetelésre használják. Alkalmazá­sát azonban korlátozza és körülményessé teszi, 15 hogy eredeti állapotában csak vízszintes alapon -szétterítve (pl. padlózat egyik rétegeként) vagy támaszfalak közé zárva (pl. két függőleges fal közötti üreg megkötésére), esetleg drótfonattal összefogva használható, az építőiparban haszna- 20 latos olcsó kötőanyagokkal, például cementtel megkötve pedig csak rideg, ütésre, rázásra érzé­keny téglák vagy más formatestek készíthetők belőle, amelyek abban az esetben, ha kevés kötőanyagot tartalmaznak, elég könnyűek ugyan, 29 tehát megtartják a salakgyapot jó szigetelő­képességet, de törékenységük miatt nem szál­líthatók, és beépítve sem bírnak ki nagyobb terhelést, még kevésbé ütést, rázást, mert szét­esnek és a szigetelőképességükre káros módon 30 tömörülnek, abban az esetben pedig, ha az adott felhasználásnak és megkívánt tartósságnak meg­felelő mennyiségű kötőanyaggal kívánnák a szilárdságukat fokozni, a térfogatsúlyuk annyi­ra megnőne, tehát oly tömörekké válnának, hogy egyrészt nagymértékben csökkenne a szi­getelőképességük, másrészt megszűnne a kis tér­fogatsúlyuknak köszönhető előnyös felhasznál­hatóságuk könnyű épületszerkezetekben. Hőre keményedő műgyantának hő- és hang­szigetelő könnyű építőelemek kötőanyagaiként való felhasználását eddig nem javasolták, pedig közismert, hogy a kondenzációs műgyanták ki­keményített állapotban kitűnően tapadnak más anyagokhoz, és ezt a tulajdonságukat ki is használják egyrészt különféle szervetlen és szerves porszerű, lisztes vagy szálas anyagok­kal, kőliszttel, azbesztrosttal, faliszttel, cellulóz­szálakkal töltött présporok, másrészt betétes, és pedig szövet-, azbesztlemez-, üvegszál- stb. betétes műanyagtermékek előállítására, ame­lyekben a töltőanyag, ill. a betét célja a mű­anyag fizikai tulajdonságainak javítása, feldol­gozhatóságának megkönnyítése és esetleg az olcsó-bbítás. Salakgyapotnak viszonylag szilárd, szállítható és teherbíró könnyű építőelemekké való meg­kötésére alkalmas anyagok után kutatva meg­állapítottuk, hogy a közönséges, ismert módon előállított kondenzációs műgyanták erre a célra 152666 1

Next

/
Thumbnails
Contents