152647. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluor-, nátrium- és alumíniumvegyületek visszanyerésére elektrolitikus alumíniumgyártó kemencék hulladékaiból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. X. 10. Norvégiai elsőbbsége: 1962. X. 11. Közzététel napja: 1964. V. 23. Megjelent: 1966. VI. 01. (EE—1046) 152647 Szabadalmi osztály: 40 a 7/02 Nemzetközi osztály: G 22 b 7/02 Decimái osztályozás: 669.054.83 Feltalálók: Terjesen Sven Gregert vegyészprofesszor, Ve, Arnfinn vegyészmérnök, Trondheim Tulajdonos: Elektrokemisk A/S cég, Oslo, Norvégia Eljárás fluor-, nátrium- és alumínium vegyületek visszanyerésére elektrolitikus alumíniumgyártó kemencék hulladékaiból A találmány eljárás fluor-, nátrium- és alu­míniumvegyületek visszanyerésére elektrolitikus alumíniumgyártó kemencék hulladékaiból. Hul­ladékon a következőket értjük: kemienoegáaok, a kemenceedények kiselejtezett karbon feneke és bélése, ciMonpor, a gáztisztító berendezés ún, fekete iszapja, a kemenoefürdőről eltávolított hab stb. Az elektrolitikus kemencék üzemében a fene^ kek és a karbon bélés maradékai a fürdőből fokozatosan tekintélyes mennyiségű komponenst abszorbeálnak. Minthogy ezek az anyagok nagy értéket képviselnek, újabban számos kísérletet folytattak oly célból, hogy a kiselejteziett ke­meneefenekekből és -bélésekből a fluórvegyüle­teket visszanyerjék és az elektrolitikus kemen­cébe visszavezethető kriolittá alakítsák át. Az egyik ismert eljiárásnál a kiselejtezett kemencefenékebet és -béléseket először alká­liás, miajd savas kilúgozásnak vetik alá, ami után a- kriolitot a két oldat összekeverésével kicsapják. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy szükség van mindkét oldat pontos analízi­sére, ha a komponensek kielégítő kitermelését alkarjuk elérni. Éppígy az oldatok teljes aiumí­niumtartalmának kicsapása végett némi korri­gáló anyagot is hozzá kell adni. A fluor mieny­nyisógének meghatározása alumínium jelenlé­tében , igen nehéz és sok időt igényel. Ezért a két oldatot több napig állatni keli, mielőtt a 10 15 20 25 30 beállítás és kicsapás végbemehet. Minthogy igen híg oldatokat használnak, e művelet igen ter­jedelmes tároló tartályokat is igényel. Egy másik ismert eljárásnál a kemencéi ene­ket és -bélést vízzel lúgozzák ki és a kriolitot HF-tartalmú toronysavval csapják ki, melyet az elektrolitikus kemencék gáztisztító berende­zéséből vesznek és részben Al(OH)3 -«mal hozó­nak reakcióba. A toronysav fluor- és alumínium­tartalmát a fenéktoarbant tartalmazó folyadék összetételéhez viszonyítva pontosan be kell állí­tani. Emiatt ez az eljárás is időrabló analízise­ket és nagy tároló tartályokat igényel. Olyan eljárást találtunk mármost kriolit visszanyerésére kenienoefauHadékokból, amely­hez nem szükségesek időrabló analízisek és az erősen hígított oldatok számaira terjedelmes tartályok. A találmány szerint a felaprított kemenoehulladékökat NaOH-oldattal lúgozzuk ki, melyből a kettős fluoridiot (kiriolitot) két lépésben csapjuk ki HF-tartalmú oldattal, pl. tononysavval, ill. olyan oldattal, amelyhez Al(OH)3-at adtunk. A kicsiapás első fokozatát lúgos oldatban, második fokozatát savas oldat­ban foganatosítjuk. Toronysavon azt a HF-Jtar­talmú oldatot értjük, amely akkor keletkezik, amikor az alumíniumfcemencék hulladékgázait vízzel mossák. Az új eljárás azon alapszik, hogy a fenék­karbont tartalmazó folyadékból eredő „bázikus" 152647

Next

/
Thumbnails
Contents