152637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott rugalmasságú és képlékenységű gel-állapotú bitumen előállítására

3 152637 4 hez jutunk. Az így nyert bitumenek azonban többnyire szélsőségesen gel-állapotúak, konzisztens zsírl(kenőcs):szerűek. Konzisztenciájuk,miatt éppen azokon a területeken, ahol nagy rugalmasságú, vagy nagy képlékenységű bitumenre volna szükség, nem haszmiállhatók. A nagy rugalmasságú és képlékenységű, gelállapotú bitumenek iránt mind nagyobb érdeklődés mutatkozik. A szükségletet azonban eddig csak fuvatással készült bitumenekkel lőhetett kielégíteni. A fuvatással nyert, gel-állapotú bitumen készítésének számos hátránya van: az eljáráshoz különleges és költséges fuvatóberendezés szükséges; a művelet csak két lépésben végezhető, az első lépés^ a desztillációs maradék készítése, a második lépés annak levegővel va\ó fuvatása; a fuvatás művelete hosszadalmas, a kívánt minőségtől függően 12—48 óra ihosszat tart; je* lentős fuvatási költségtöbblettel és esetenként 2—4% bitumenveszteséggel jár. A reakció erősen exo'term, ezért tűz- és robbanásveszélyes. A fuvatás közben a környezetet fertőző gázok képződnek. Azt találtuk, hogy azonos lágyuláspontú szóláliapotú bitumennél nagyobb rugalmasságú és képlékenységű gel-állapotú bitument állíthatunk elő, a szokásos eljárástól íffuvatástól) eltérően, egy lépésiben, közvetlenül kőolaj lepárlásával, ha úgy járunk el, 'hogy olyan, 13—20% aszfalténtartalmú, 11—14 Watson Ikairakter-tényezőjű kőolajat, amely lepárlással szélsőségesen gel-állapotú, konzisztens zsírszerű (kenőcsszerű) bitument szolgáltat, mely kenőcsszerű állapota miatt a szokásos felhasználási célokra nem alkalmas, még kevésbé alkalmas, különleges feladatok megvalósítására, vagy ilyen bitument szolgáltató kőolajok keverékét 10—50 s% mennyiségű, szói-állapotú bitument szolgáltató, ugyancsak 1'3^20% aszfalténtartalmú kővagy kőolajokkal összekeverünk és e kőolaj keveréket együttesen lepároljuk. Eredményül fokozott rugalmasságú és képlékenységű, gel-álliapotú bitument kapunk. Két vagy többféle, egymástól eltérő tulajdonságú, vagy jellegű kőolajnak ilyen együttes lepárlása az általános szokással ellenkező művelet. Az együttes lepárlással nyert gel-állapotú bitumen a kétféle típusú kőolaj külön-külön végzett lepárlásával nem alítható elő. Nem állítható elő kétféle bitumen összekeverésével sem, csupán a szói-típusú kőolaj maradékának a fuvatásával. A kenőcsszerű bitumen fuvatásakor pirogén bomlás lép fel, melynek során karbének és karboidok keletkeznek és ennek következtében a végtermék rideggé válik. A találmány szerinti eljárás részletére vonatkozóan foganatosítási módjának alábbi példája szolgál. 1. példa: r ~—

~

: Kiindulási anyagul kétféle kőolajat vettünk. A jelzésű 13,7 Watson karakterisztikájú és B jelzésű 11,6 Watson karakterisztikájú olajat 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Ez olajok néhány jellemző értéke a következő volt: 6» •• - JTM T^- i \ n/ Dermedés! Suruseg dM Kentart. % A 0,930 B 0,960 1,5 4,0 p. C° + 30 ±0 Az A olaj lepárlási maradéka konzisztenszsírszerű '(kenőcsszerű) volt. A B olaj lepárlási maradéka szói-állapotú bitumen volt. Főbb jellemzőik: A B Lágyuláspont C° 67 80 67 80 Penetráció 25° 267 104 24 12 0,1 mm Duktilitás mm 37 34 350 30 25°-on Töréspont Fraass szerint C° —30 —30 alatt alatt —4 +6 A kétféle kőolajból háromféle elegyet készítettünk. Az elegyék összeállítása és főbb jellemzői a következők voltak: I. II. III. A 80 s% 70 s0/0 90 s% B 20 s% 30 s% 10 s% Sűrűség d4

20 0,940 0,945 0,935 Kéntart. % 2 2,2 1,8 Denmedéspo>nl ; C° +20 + 15 + 25 Az egyes elegyek lepárlása után gel-állapotú bitument kaptunk. Ezek adatai: Lágyuláspont C° Penetráció 25°-on 0,1 mm Duktilitás mm Töréspont Fraass szerint /(C°) alatt 2. példa: A kétféle kiindulási kőolaj: C. jelzésű l(lbaki, gel jell.) D. jelzésű ((Vízvár 5. kút, szol) II. III. 85 85 85 41 30 65 62 51 68 •ÚO —14 —25 65 Watson karakter t. 11,7 12,0 Fajsúly 20 C°-on 0,940 0,893 Kéntart. s% 3,2 0,89 Dermedéspont C° 1,0 16,00 Aszfalténtart. % 13,50 is no 2 -•'-