152623. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemcsés üvegtörmelék előállítására

3 ben az üveg palaszerűen összeáll, ami által a továbbszállításnál nehézségek keletkeznek. Technikai üvegnél — a könnyen folyó emailok kivételével — ugyanilyen nehézségek lépnek fel annak ellenére, hogy a lehűtés, a megder- 5 medés és a termikus feszültségeik következté­ben történő széthullás időpontjai gyakorlatilag egybeesnek. A hígfolyóssága miatt szükségsze­rűen magas hőmérsékletű üveg ugyanis a ve­zetékutakat — folyókákat és tolózárakat — 10 erősen megrongálja. Ezen túlmenően, az üveg hengerléséhez nagy hangemyomás és ebből kö­vetkezően nagy 'hajtóenergia szükséges. Ismeretes olyan eljárás is, amelynél a hideg üvegszalagot hevítés útján lágyítják és azt fel- 15 aprítják. Az üvegszerkezet felaprítása az üveg teljesen merev állapotában történik és az ap­rítás kizárólag mechanikus erők behatásának következménye. A szükséges második munka­menet következtében ennek az eljárásnak spe- 20 cifikus teljesítménye kicsi. Ismeretes olyan eljárás is — amelyet külö­nösen a biztonsági üveg előállítására használ­nak — amely szerint az üvegtáblákat felme­legítik, majd erre a célra készült szerkezettel 25 az üvegtábla felületére egyenletesen fújt leve­gővél az üvegtáblát olyan feszültségi állapotba hozzák, amelynél az üvegszerkezet szétesése csak külső mechanikus behatásra történik. Üvegtörmelék előállításánál kézenfekvő ezt a 30 feszültségi állapotot annyira növelni, hogy az üveganyag széthullása önmagától bekövetkez­zék. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szem­csés üveg előállítására azonban gazdaságtalan és költséges. 35 Szemcsés üveganyagok előállítására van olyan eljárás is, amelynek során repedéseket tartal­mazó üveget állítanak elő. E szerint előalakí­tott és hevített üvegszalagot addig, míg az sö­tétvörösen izzik, igen gyorsan vízbe mártanak 40 vagy vízzel bepermeteznek. Ennek következté­ben az üvegszalag felületén repedéshálózat ke­letkezik. Közvetlenül ezután az üvegszalagot lágyulásig újra felhevítik és lassan lehűtik. Ennél az eljárásnál nem az üveg struktúrája- 45 nak megbontása a cél, hanem az üveg struk­túrájának felbontása nélkül egy különleges íz­léses hatás elérése. Ennél az eljárásnál az a törekvés, hogy a repedések lehetőség szerint minél kevésbé fussanak merőlegesen az üveg 50 felületére. Itt is fellép az a körülmény, hogy az eljárás során az újrahevítésnél nem távolít­ható el a visszamaradt víz maradéktalanul. A találmány szerinti eljárás célja finomszem­csés, száraz és vasmentes üvegtörmelékanyag 55 előállítása folyamatos munkafolyamatban, me­chanikus aprítóeljárás alkalmazása nélkül. A találmány feladata tehát olyan eljárás ki­alakítása fmomszemcsés törmelék előállítására, amelynél az üvegtáblát még meleg állapotában 60 hűtő-, célszerűen folyékony, közeggel kezelik. A találmány szerinti eljárás azon a megfi­gyelésen alapszik, hogy közel átalakulási hő­mérsékletű sík táblaüvegre egyenként cseppenő vízcsepp nem azt az ismert hatást váltja ki, gg 4 amely szerint az izzó lapra cseppenő vízcsepp golyóalakot ölt és az azt körülvevő gőzpáma azt megvédi az azonnali elgőzölgéstől, lévén a gőz rossz hővezető, ami által a golyó alakú csepp hosszabb ideig táncol az izzó lapon, — hanem egy másik jól ismert jelenséget mutat. Ez a jelenség abban áll, hogy a folyadék szi­lárd anyagon vagy más folyadék felszínén filmként szétterjed. Ez a jelenség különösen víz Vagy vizes oldatok esetében lép fel és ezt használják fel például hullámzás lecsendesíted sere, amikor a víz felületén zsíros olajfilmet alakítanák ki, vagy például ugyanez a jelenség lép fel az úgynevezett kúszó olajoknál. A leírt jelenség közel átalakulási hőmérsék­letre hevített sík üvegtáblára cseppentett víz­cseppnél abban jelentkezik, hogy a vízcsepp viszonylagosan nagy felületű kerek és vékony vízlemezkévé alakulva terjed szét, amely ebben az állapotban hirtelen elpárolog és a vízlemez­ke az üvegtáblán vetületének megfelelő nagy­ságú, átlátszatlan foltot hagy hátra. Ez a folt sűrű, finomszeinű, vízszintes, felületi hajszál­repedésekből álló hálózatból áll, amely háló­zat csupán a folt felületére korlátozódik és így az üvegtábla környező; a vízlemezke által le nem fedett felületébe átnyúló repedéseket nem okoz. . Megállapítható volt továbbá, hogy ha­sonló módon a repedések tartománya össze­függően kiterjesztlhető, ha az üvegtábla felülete az addig vízcseppel még nem érintett részein is az előbb leírt eljárás szerinti kezelést kap. A találmány szerint a finomszemcsés üveg­törmelék előállítására vonatkozó eljárás lénye­ge abban van, hogy egyenként csepegő folya­dékcseppek térbelileg rendezett csoportjainak frontját megközelítően átalakulási hőmérsék­letű üvegtáblához viszonyítva mozgatjuk és az egyes folyadékcseppek csepegési frekvenciáját és csepptömegét az üvegtábla relatív elmozdu­lásának sebességétől függően szabályozzuk. Az egyenként hulló folyadékcseppek térbelileg rendezett csoportosítása során — a találmány szerint — az egyes lehulló folyadékcseppek csepegési frekvenciáját és csepptömegét egy­mástól függetlenül is szabályozlhatjuk. Az alábbiakban a találmányt részletesen ki­viteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra felülnézet, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—A vonal menti metszete. Folyamatosan előnyösen hengerléssel előállí­tott 2 üvegtáblát ismert felépítésű, az üveg­táblát az átalakulási hőmérséklet tartományá­ban becsepegtető, csepegtetőberendezéshez ve­zetünk. A folyamatosan a csepegtetőberende­zéshez vezetett, előnyösen az üvegszalagként kialakított üvegtábla a hengerek elhagyása után lassan lehűl és felülete eléri azt a hőmér­sékletet, amely általában átalakulási hőfokként ismeretes, és amely ismert eljárással érhető el. Az átalakulási hőfok elérésének helye tehát lényegében a csepegtetőberendezés alatt van. A csepegtetőberendezés ismert vibrációs továb-2

Next

/
Thumbnails
Contents