152594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás citosztatikus hatású 1,6-dibróm-1,6-didezoxi-dulcit előállítására dulcitból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Pótszabadalom a 149.824 lajstromszámú törzs­szabadalomhoz. Bejelentés napja: 1965. I. 13. Közzététel napja: 1965. VIII. 22. Megjelent: 1966. V. 01. (GO—940) 152594 Szabadalmi osztály: 12 o 5—10 Nemzetközi osztály: C 07 c3 Decimái osztályozás: Feltalálók: Horváth Dezsőné, vegyészmérnök (3tfy0 ), Institóris László vegyészmérnök, (30%), Dr. Csányi Endre orvos, (30%), Dr. Vargha László vegyész, (10%), budapesti lakosok Tulajdonos: Gyógyszer Kutató Intézet, Budapest Eljárás citosztatikus hatású l,6-dibróm-l,6 -didezoxi-dulcit előállítására dulcitból A 149. 824 lajsla-omszámú törzsszabadalmunk­ban leírt vizsgalataink szerint megállapítottuk, hogy az l,6-dibróm-l,6-didezoxi-D-mannitnak erélyes citoszitatikus hatása van, és a klinikai vizsgálatok szerint alkalmas a myeloid leu­kémia kezelésére. Vizsgálatainkat kiterjesztet­tülk más nyílt széni áncú vegyületek (alkánok és poMolok) alfa, oniega^dibróm-származékaira is, és arra a meglepő eredmiényre jutottunk, hogy az l,6-dibróm-l,6-didezo'XÍ-dulcit (a továbbiak­ban DBD) is erélyes daganatgátió és vérképi hatással! rendelkezik, ós ezt a hatását a dibróm­-nmiaininiténál lényegesen kisebb adagokban is Ez a megállapításunk különösen meglepő és újszerű, mert a dibróm-mannitttial rokon terápiás alkialmazási területű 1,6-dimetánszul'fonil-D­-mannit esetében Vargha és munkatársai [Acta Cham. Hung. 25, 361 (I960)] és Timmis és mun­katársai [Biochem. Pharmiacol. 3, 247 (I960)] vizsgálatai szerint a citosztatikus hatás a D­-mainnit-térszarkiezethez van kötve, a többi sztereoizomér hexitek dimetánszulfanil-szárma­zékai, köztük az 1,6-dim.etánszulfonil-dulcit is., sokkal kevésbé hatásosak.. További vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a dibróm-mannit előállítására kidolgozott, a törzsszaibadalomban leírt eljárás: alkalmas. 1,6--dibróm-l,8-didezoxi~dulcit iparilag alkalmazha­tó előállítására is dulcitból. Ilyen eljárás a sziak-10 15 20 25 30 irodalomban nem ismeretes, csupán a DBD kép­ződésről szóló megfigyelés leírásával taMIfco^­zumfc. Bouehardat [Annales de Chimie 27, 182 (1872)] 1 rész dulcitot 10 rész 1,7 fajsúlyú (60%­os) vizies brómhidrogénsavval zárt csőben 100 C°-ra melegített és a reafccióelegyből nagy mennyiségű amorf anhidro : és polibróm szár­mazék mellett táblás kristályokat is nyert, ame­lyeknek elemi analízise megközelítette a dibróm- , dulcitra számított értékeket. Kitermelésit nem ad- meg. A terméket nem1 sikerült tisztítania, ezért nem is jutott határozott ^olvadáspontú anyaghoz, csak annyit ad meg, hogy 100 C° fölé hevítve a kristályok brómhidrogént veszí­tenek. A Bouchardat által leírtak nem bírnak elő­állítási eljárás jellegével. Ezt támaszt ja alá az a tény is, hogy Beilstein's Handbuch der Orga­nischen Chemie I. kötetében csak képződés címszó alatt történik hivatkozás erre a reakció­ra, és dulcitból kiinduló közvetlen előállítási eljárást nem is említenek. Saját vizsgálataink szintén azt igazolják, hogy a Bouchardat által leírt reakciónak nem főiránya a dibrómduicit képződés, ugyanis a leírt reakció megismétlésé­vel csak max. 0,5% hozammal sikerült nem tel­jesen tiszta DBD-ot izolálnunk. Magát a dibróm­dulcitot azóta sem állították elő, csak szabad OH csoportokat nem tartalmazó származékait írták le. 152594

Next

/
Thumbnails
Contents