152580. lajstromszámú szabadalom • Csillagkapcsolású többrudas vákuumszinterelő berendezés
152580 nek elektromos csatlakozását, alátámasztását, valamint a befogófejek hűtését. b) A két rúdvég összekapcsolásából kifolyóan lényegesen nehezebb és nem is lehet a rúdvégek erőmentes elmozdulását biztosítani, az áramkontaktus és a hűtés egyidejű biztosítása mellett, mivel a két rúd sohasem zsugorodik tökéletesen egyformán. Ebből kifolyóan, a kristályosodás közben a rúd nyomott, vagy húzott állapotban van, ami kedvezőtlen a kristályképződésre és a zsugorodásra. Tehát minőségileg rosszabb anyagot kapunk. A rúdvégek alsó öszszekapcsolása, alul is bonyolultabbá teszi a berendezést, mint az egyrudas kivitelnél, ahol az asztal alá kerülnek az elmozdulást biztosító alkatrészek (higanycsésze, víz és áramcsatlakozás). c) A fenti szerkezeti megoldásnak a legnagyobb hátránya az, hogy a színterelés korábbi fázisában a rúdból a tartószerkezetre párolgott preparáló és szennyező anyag később a tér magasabb hőmérsékletén újból elpárolog és visszajut a wolfram, ill. molibdén rúdra, ahol a megváltozott kémiai és fizikai viszonyok következeti teben visszamarad, és szennyezi az anyagot. Tehát a sorbakötött többrudas zsugorító berendezésnél a kapott termék szenny ezettebb, mint a régi egyrudasmál, a rudak erőhatás alatt való zsugorítása kedvezőtlen a kristályosodási és zsugorodási viszonyokra, a hűtő-, elektróda- és befogószerkezet túl bonyolult. A fentiek együttesen indokolják azt, hogy világszerte vákuumtechnikai célokra csak egyrudas zsugorító berendezést alkalmaznak. Mind az egyrudas, mind a többrudas sorba- ° kötött kivitelnek van egy közös hátránya: csak egyfázisú áramforrást lehet alkalmazni, amely legtöbbször három fázisról egyfázisra való átalakítást igényel, vagy szimmetrikus terhelést idéz elő a hálózaton. 4 " A találmány szerinti többrudas zsugorító berendezés a fenti hátrányokat kiküszöböli. Találmányunk direktizzitó berendezés háromfázisú villamos hálózatról táplált, vákuum alatt levő, vagy védőgázzal öblített, három vagy 45 három egészszámú többszöröse szerinti rúdszámú porkohászati fémzsugorító készülékhez, és azzal van jellemezve, hogy az izzítandó rudak egyik, célszerűen alsó vége rudanként, célszerűen áramszabályozón keresztül a táphálózat egy-egy 50 fázisához csatlakozik, a rudak másik, célszerűen felső vége közös befogó szervvel rendelkezik és villamosan közösítve van, s az egyes fázisokhoz csatlakozó rúdvégekhez külön-külön, egymástól villamosan szigetelten, önmagában ismert mó- 55 don vannak a hűtőközeg hozzá- és elvezető elemek, a közösített rúdvégeknél egyetlen közös hűtőközeg hozzá- és elvezető elem van elhelyezve. A rudak közötti izzítótérbe csak a külön vízhűtésű mágneses árnyékoló elem kerül, amely 60 a harang belső falához hasonlóan a rudak magasabb hőmérséklete esetében sem melegszik fel. A berendezés egyaránt alkalmas védőgázas, vagy vákuumos színterelésére és a kettő kom- 65 binációjára, sőt nyomásszabályozott színterelésre, amelynél a maximális nyomás nagyobb is lehet, mint egy atmoszféra. A bura alsó pereme alatt zsilipet képeztünk ki, amelyben védőgáz kering, de a nagyobb vákuum előállításához ezt is leszívjuk. A remanens gáz védőgáz, vagy levegő egyaránt lehet, vagyis oxidáló és redukáló gáz maradhat vissza vákuum esetén, a kívánalmaknak megfelelően. Az alsó elektródák 1—10 Torr nyomású térbe csatlakoznak, ahol az elmozdulás biztosító szerkezet is helyet foglal, az elektródák elektromos csatlakozásával együtt. A munkatér gumimembránnal van elválasztva az alsó elektródák vákuum terétől. A zsugorítás befejezése után a hűtés egyaránt történhet vákuumban vagy védőgázban. ^ Az energiaellátást bármely szabályozott, háromfázisú áramforrás biztosítja, mint pl. háromfázisú transzduktor, háromfázisú indukciós szabályozó, háromfázisú tolótekercses transzformátor vagy három egyfázisú áramforrás, három fázisról táplálva. A megoldás az áramforrás jellegére semmiféle megszorítást nem tesz, csupán azt, hogy párhuzamos ágakból álljanak. A csillagpont kivezetés erre méretezve van. Pl. háromfázisú áramforrásnál a két csillagpont közösítése által kialakítható egy hatrudas gépegység, ahol két rúd sorba van kapcsolva. Találmányunkat részletesebben az ábrák alapján isimertetjük. Az 1. ábra egy, a találmány szerinti hatrudas színterelőgép példaképpeni kiviteli alakját hosszmetszetben, és a 2. ábra keresztmetszetben tünteti fel. A zsugorítandó 3 rudakat a 4 alsó és 2 felső befogófejek rögzítik. A 2 felső befogófejek villamosan közösítve vannak. A közösített 2 felső befogófejek villamos energiával való ellátására az 1 felső elektróda szolgál. Az 1 felső elektróda a villamos áram csatlakozáson kívül a hálózati nullpontul is szolgál, valamint a 2 felső befogófejek tartására és a hűtővíz be- és kivezetésére. A 4 alsó befogófejekhez a függőleges irányban szabadon elmozduló 5 alsó elektródákon csatlakozik a villamos áram, és a hűtővíz be- és kivezetés szintén ezekben az elektródákban van elhelyezve. A wolframból készült 3 rudak csak a saját súlyukkal vannak terhelve. A 9 izzítóteret a kettősfalú, áramló vízzel hűtött 7 harang burkolja, és alul a 8 asztal zárja le. A 7 harang és a 8 asztal között a vákuum, ill. védőgáz 12 zsilip zárja le a teret. A 12 zsilipbe a 14 csőcsonkon keresztül jut be a védőgáz (célszerűen hidrogén) és a 15 csőcsonkon keresztül távozik el kis vákuumok esetében. Ha védőgázt nem alkalmazunk, vagyis a 9 izzítótér nagy vákuum alatt áll, a 15 csőcsonk vákuum létesítésére szolgál, mint elszívóvezeték. A 9 izzítótérbe a védőgázas zsugorításnál a 13 bevezetőcsövön jut be a védőgáz és az alsó elektródák 10 terén áthaladó 16 csőcsonkon távozik a szabadba. Vákuum esetén a 13 bevezetőcső elzárásra kerül és a 16 csőcsonkon keresztül létesítjük leszívással a vákuumot, és ezen 16 csőcsonk természetesen az alsó elektródák