152564. lajstromszámú szabadalom • Szabadkioldású könyökemeltyűs kilincsszerkezet villamos kapcsolókhoz
3 152564 4 rozza a legkisebb kioldóerőt. Amennyiben ez túl nagy lenne, további karáttételekkel kell a megfelelő értékre csökkenteni, ami a kapcsolószerkezetet komplikáltabbá teszi és a készülék árát növeli. A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi a kioldóerő csökkentését ugyanazon holtpont feletti magasság mellett, további karáttéteiek alkalmazása nélkül. A találmány lényege azon a felismerésen alapszik, hogy, ha a csukló két karja bekapcsolt állapotban egymással nem tompaszöget, hanem hegyesszöget zár be, akkor a kitámasztott karra kb. fele nagyságú nyomaték hat, vagyis a kioldóerő kb. a felére csökken. A találmány pedig abban van, hogy a könyökemeltyű karjai fölhúzott állapotban egymással hegyesszöget zárnak be, amelynek csúcsát íöloldással szemben oldható retesz biztosítja, a kapcsolókészülék fölhúzó szerve és a kilincsszerkezet szögemeltyűi közé pedig csuklós karrendszer és/vagy oldható retesz van iktatva. Az elmondottak értelmezésére szolgál az 1. ábra. A találmány szerinti kapcsolószerkezet néhány alkalmazási példáját a 2—6. ábrákon mutatjuk be. A rajzokon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. AB és BC karok a y tompaszög alatt csatlakoznak egymáshoz a B pontban egy csap segítségével. Az AB kar az A pontban egy bekapcsolt helyzetben mozdulatlan csapon helyezkedik el. A BC kar a C pontban csap segítségével csatlakozik a kapcsolókészülék érintkező rendszeréhez és annak mozgása következtében elmozdulni képes. A készüléket kikapcsolni igyekvő erők a BC kar irányában a Pi erőt hozzák létre, ami azután az AB kart igyekszik bal forgásirányba elfordítani. Az AB kar a B pontban, a karra merőleges irányban ki van támasztva és a kitámasztás ellenében hat a P2 erő. A kioldáskor a kitámasztást kell megszüntetni, tehát a kioldóerő a P2 erő nagyságától függ éspedig annál kisebb, minél kisebb a P2 erő. Kioldás' után a C pont az A pont felé közeledik és a karok által bezárt y szög csökken. A P2 erő nagysága függ ugyanazon Pi erő mellett az AB kar és a BC karnak a B ponton túl való meghosszabbítása által bezárt ß szögtől. A ß szög viszont a B pontnak az AB pontok összekötő vonalától, vagyis a holtponttól való „a" távolságától függ. Az előzőekben már említettük, hogy ezt az „a" távolságot egy bizonyos minimális értéknél kisebbre nem vehetjük, ami egy adott karrendszernél meghatározza a P2 és Pi erők között elérhető legnagyobb áttételi viszonyt. Amennyiben a megfelelő kioldóerő eléréséhez a P2 erő további csökkentésére volna szükség, további kiegészítő karok alkalmazására volna szükség a megfelelő erőáttétel létesítéséhez. Ha- azonban a találmány értelmében a B pontot az AB kar helyett a BD karral kapcsoljuk össze, amely a ß szög felezőjének irányában fekszik és a D pontban levő csapon helyezkedik el, akkor a BC és BD karok egymással a hegyes szöget zárnak be, amely a.ß szögnek pontosan a fele. A kitámasztás most a BD karra merőleges és a kitámasztás ellenében a P2' erő hat. A P2 erő a ß szög szinuszával, a P2' erő az CL szög szinuszával arányos. Tehát: ß P2 = Pi sinß P2' = Pi sin« = Pj sin — 2 Tekintve, hogy az alkalmazott kis szögeknél a szögek szinusza közelítőleg magával a szöggel arányos, a találmány szerinti megoldásnál, azonos holtpont feletti „a" távolság mellett a P2 erő és. ezzel együtt a kioldóerő kb. a felére csökken. Ezzel további karáttételek elkerülhetők és a karrendszer, elhelyezésénél fogva kevesebb helyet is igényel. Kioldáskor a kitámasztás megszűnik, a BD kar jobb forgásirányba elfordul, 'a C pont az A pont felé közeledik és a karok által bezárt a szög növekszik. A 2. ábra egy egypólusú egyszeres megszakítású kapcsoló vázlatos rajzát mutatja. Az 1 hivatkozási szám jelzi a felső áramcsatlakozót, 2 az álló érintkezőt, 3 a mozgó érintkezőt, 4 a mozgó érintkező tartót, amelyhez csatlakozik a 8 hajlékony vezető egyik vége, másik vége pedig csatlakozik a 9 alsó áram csatlakozóhoz. A 2/a ábra a kapcsolót kikapcsolt állásban, a 2/b ábra bekapcsolt állásban mutatja a 2/c ábra pedig automatikusan kioldott állapotban, amikor a működtető kar még nem tért vissza kikapcsolási helyzetébe. A 4 mozgó érintkező tartó a 6 csap segítségével csatlakozik a 7 mozgó érintkező karhoz. A 6 csap a 21 pályában el tud mozdulni és bekapcsoláskor vezeti a 7 érintkező tartó kart. A 7 kar alsó végéhez csatlakozik a 12 csap segítségével a találmány szerinti csuklós kilincsszerkezet 10 rövidebb karja. Ennek 11 hosszabb karja a 13 csap segítségével kapcsolódik, a 10 rövidebb karhoz, másik vége pedig a helyben álló 14 csapon helyezkedik el. A 7 kart a kapcsoló nyitását végző 22 rugó tartja nyitott helyzetben (2/a ábra). Nyitott állapotban a 7 kar felső részének 7 a nyúlványa a 16 ütközőfelületnek támaszkodik. A 17 mozgás közvetítő kar egyik vége a 6 csap segítségével a 7 karral, másik vége pedig a 19 csap segítségével a 18 kapcsolókar 18a tárcsarészével van összekötve, a mi a 20 csap körül elforgatható. A kapcsolókart a 23 rugó tartja kikapcsolt helyzetben. A 15 hivatkozási szám a kioldótengelyt jelzi, amely egy félig kimart tengely darab és amelynek ki nem mart 15a részére támaszkodik bekapcsoláskor a 11 kar szabad vége. A bekapcsolás a 18 kapcsolókarnak a 24 ütköző felületig való felfelé mozgatásával történik. A kapcsolókar mozgását a 17 közvetítőkar a 19 és a 6 csapok segítségével átviszik a 7 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
