152555. lajstromszámú szabadalom • Berendezés faforgács, pozdorja és hasonló aprított anyagok szárítására

3 152S55 4 eredményeként a berendezés méretei, fajlagos hőfogyasztása, tűzveszélye csökken. A találmány szerinti szárítóberendezésiben tartózkodó viszonylag kis anyagmennyiség mellett nagy hőátadó felületet biztosítunk az; anyag keverésével, állandó forgatásával, — lebegésben tartásával. A magas hőátadási tényezőt a nagyobb légsebességgel, ezenkívül a fúvókás megfúvassál, másrészt szűrőn való megszívatással éri el a találmány szerinti berendezés. Az átszívásnál — mint ismeretes — nagyságrenddel nagyobb hőátadási tényezők lépnek fel. A berendezésben folyamatosan dolgozó, a teljes anyagmennyiséget leválasztó forgószűrő van beépítve; ez a szűrő határolja a szárítóteret, nagy felületű és így kevés légellenállás mellett dolgozik. Ez az elhelyezés lehetővé teszi az: ismert berendezésekhez képest fajlagosan jóval nagyobb szárítóközeg-mennyiségek keringtetését. Ez tovább növeli a hőátadási tényezőt. A találmány szerinti berendezésben a magasabb hőfokkülönbség a közeg és a szárítandó anyag között a fajlagosan nagyobb, keringtetett és állandóan felmelegített közeg miatt (gőz, forró víz, forró olaj fűtés esetén) áll elő, mert a közeg elpárologtatásból adódó lehűlése az; ismert berendezésekhez képest alacsonyabb, így magasabb középhőmérséklete van. A hőfokemelés forró olaj fűtéssel, (pl. víz helyett turbina olajat melegítenek a kazánban és keringésben tartják), tűzveszély nélkül lehetséges, mert a szárítandó anyagból kilépett vízgőzt keringtetjük, amely ott túlhevül. E közegben égés nem lehetséges, csupán arra kell ügyelni, hogy a fűtőtestre ne rakódjon le a szárított anyagból származó por. Ennek ellenőrzése a műszakonként! tisztítás ideje alatt oldható meg. Ugyancsak lehetséges direkt füstgázfűtés a szárítótérbe bevezetett füstgázokkal, amelyet akár olaj, vagy gáz szárító előtt történő elégetésével, akár a kazán füstgázából nyernek. A. bevezetett füstgáz keveredik a szárítandó anyagból kikerülő vízgőzzel és csak kevés oxigént tartalmazó közeget alkot. A továbbiakban a találmány szerinti berendezés különböző kiviteli formáit ismertetjük, az ábrák kapcsán. Az 1. sz. ábrán keresztmetszetben látható a találmány szerinti berendezésnek egy olyan kiviteli alakja, mely gőz, forró víz, forró olaj fűtéssel van ellátva, és a szűrődobon átlépő apróbb szemcséket a szárítandó — és a szűrődobon fennmaradó — nagyobb szemcsékhez visszavezeti. A metszeten látható az 1 forgó szűrődob, mély teljes palást felületén a szárítandó anyag többszöri folyamatos leválasztását ellátó, szűrőhálóval, vagy lyukazott lemezből készült felülettel rendelkezik és elöl zárólappal van lezárva, hátul nyitott, mely a 2 — alul célszerűen hengeres alakú szárítótérben van, ehhez csatlakozik a dob alkotója mentén teljes hosszban a 3 szívótér, 4 nyomótér. A 3 szívóteret a 4 nyomótértől az 5 ventillátor választja el. A 4 nyomótér a szárítótérrel a dob alkotója mentén teljes hossziban, a 6 nyíláson át közlekedik. A szárítandó anyag előre mozgatását a 7 állítható terelők által terelt levegő végzi. A nyomótérben vannak elhelyez-5 ve a 8 fűtőtestek. Az ábrán látható még a 15 légfúvó nyílás, mely a szűrődob anyag-bevezetési oldalán, a dob alá hulló apró szemcsék eltávolítására szolgáló levegőt vezeti, a dob alá, továbbá a 22 és 23 ajtók, melyek a berendezés 10 gyors tisztítására szolgálnak. A 2. ábrán látható kiviteli alak keresztmetszete bemutatja az 1 forgó szűrődobot, mely a 3 szívótérrel közös szárítótérben van. A 3 szívóteret a 4 nyomótértől az 5 ventillátor választja 15 el. A nyomótérben helyezkedik el a 8 fűtőtest. A 4 nyomótér az 1 szűrődob palástjával határolt szívótérrel a 6 nyíláson át közlekedik. A szárítandó anyag előre mozgatását a célszerűen, esetleg állíthatóan is kiképzett 7 terelők 20 által terelt levegő végzi. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alak között a különbség az 5 ventillátor elhelyezésében, valamint a fűtőtesten átlépő apró szemcsék visszavezetésére szolgáló alsó fenéklemez vízszintes 25 (1. ábra), illetve ferde (2. ábra) elhelyezésében van. Az 1. és 2. ábrán bemutatott 3 szívótér, 4 nyomótér, 8 fűtőtestek, 6 nyílás, a szárító teljes hosszában megtalálható, úgyszintén a 22, 23 30 ajtók is. Az 5 ventillátorból a szárító hosszméretétől függően esetleg több is található egy berendezésben, a bemutatott keresztmetszettél párhuzamos, a szárító hosszában elhelyezett metszősíkban. 35 A 6 nyílás, valamint a 7 terelő kiképzése lehet fúvóka alakú is, valamint a 6 nyílás állhat több párhuzamos, keskenyebb nyílásból is. A fúvóka alatt a szárítóberendezés technika értelmezése 40 szerinti konfúz-szerűen kiképzett hosszúkás résfúvókát, vagy körkeresztmetszetű lyukfúvókát kell érteni, mely a szárítóközeget a nyílás méretétől és a választott légsebességtől függően rövidebb, vagy hosszabb sugárnyalábbá fogja 45 össze. A 3. ábra mutatja az első ábra szerinti kiviteli alakot, hosszmetszetben. A metszősík az 1. ábrán látható 1 szívódob tengelyétől jobbra, kb. a dobsugár 1/3-ában van felvéve. A 3. 50 ábrán látható az 1 szívódob keresztmetszetben. Az anyag belépése a szárítótérbe, illetőleg a szűrődobba a 11 cellásadagolón, ill. egyéb jól záródó ismert elemen át történik. A szárítandó anyag a 13 garaton át hullik a forgó 1 szűrő-55 dobba. A nedves anyag előrehaladására és a garat alján való leülepedés megakadályozására szolgálnak a 14 légbefúvó nyílások. A 15 légfúvó nyílás szolgál a lehullott apró anyag eltávolítására szolgáló levegőnek a forgódob alá 60 vezetésére. Ez a nyílás is lehet fúvóka^kiképzésű, de egyes anyagoknál, ahol az áthullás igen csekély, ez el is hagyható a berendezésből. A 16 kefék, vagy kotrólapok szolgálnak a forgódobból kilépett anyagnak a 17 kivezető nyílás-65 ba történő maradéktalan besodrására. Az anyag 2