152547. lajstromszámú szabadalom • Precíziós feszültségosztó
3 \ amelyeknek nagysága a rövidzárlati érintkezések nagyságrendjébe eshet. Ismeretes továbbá olyan feszültségosztó kapcsolás is, amelynél két feszültségosztót kapcsolnak párhuzamosan. A kimenőfeszültséget a feszültségosztó részellenállásai között érintkezőkről veszik le. Ez az ismert feszültségosztó kapcsolás ugyan mindig azonosan terheli a feszültségforrást, azonban az a hátránya, hogy mindegyik kívánt feszültségfokozathoz külön ellenállás szükséges. Ismeretes úgynevezett fokozatcsökkentő, amelyet például elektronsugároszcillográfoknál az erősítő benienő kapcsolásaként alkalmaznak. Ennél a fokozatcsökkentőnél keresztirányú ellenállásokat alkalmaznak azért, hogy a fokozatcsökkentő minden állásában az erősítő bemenő ellenállásával szemben azonosan nagy kimenőellenállást iktassanak be. Olyan feszültségosztó kapcsolás is ismert, amelynél a tápforrás azonos terhelésének elérése érdekében minden fokozatról az ott kettesével található ellenállások közül az egyik rövidre lesz zárva, a másik pedig be lesz kapcsolva. A feszültségosztó egyes fokozatai emellett dekádosan a páronként kiegészítendő ellenállásokkal keresztirányú ellenálláson át sorba vannak kapcsolva. Minden egyes fokozat emellett azonos ellenállásegységekből van kialakítva és a feszültségosztó kimenőfeszültségét az ellenálláspárok egyik feléről veszik le. Valamennyi ismert kapcsolási elrendezésnek az a hátránya, hogy dekádonként a szükségesnél, tehát 10-nél több precíziós ellenállást kell alkalmazni. A találmány célja olyan feszültségosztó létrehozása, amely járulékos precíziós ellenállásokat nem igényel, a feszültségosztó minden levehető részfeszültségénél a tápfeszültségforrást azonosan terheli, továbbá a beállított feszültségosztóhoz tartozó értékek meghamisítását az egyes ellenállásdekádok kölcsönös terhelésével elkerülhetővé teszi. A feladat találmány szerinti megoldása abban van, hogy az egyik dekád egyik értékének kiválasztásánál az ezen értékhez rendelt ellenállásnegyed a hozzá legközelebb álló kisebb dekád egészével van helyettesítve. A találmány további jellemzőit a leírás és rajz részletesen tartalmazza. A találmányt egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán részletesebben rajz alapján magyarázzuk. A rajzon az 1. ábra nyomógombos ellenállásdekád billentyűmezejét, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt billentyűsor találmány szerinti kapcsolását a feszültségosztó egyedi ellenállásaival ábrázolja. A 2. ábrán vázolt kapcsolóállásban a T10 , T 20 • • •, Tn <> billentyűk lenyomott helyzetben vannak, azaz 0 feszültségosztás van beállítva, míg a 3. ábra a találmány egy másik változatát ábrázolja. Az egyes részeket a 2. ábrába kell beilleszteni és az azonosan jelölt pontokon hozzákapcsolni. 4 Ha Df dekád tíz ellenállását, amelynek R; ellenállása van, sorbakapcsoljuk (2. ábra), akkor az így létrejött 10 R; érték éppen az előző Di-i dekád R;^ értékének felel meg, ahol i 2-5 tői n-ig terjedő számok egyikét jelöli. Fentiek szerint 10 RÍ = RÍ-! 10 Nyomógombos kapcsolók alkalmazásával lehetővé válik az egyik DÍ-I dekád egyik nyomógombjának megnyomásával az ezen nyomógombhoz rendelt ellenállást az azt követő D; dekáddal helyettesíteni. Ugyanúgy járunk el D; 15 dekád egyik nyomógombjának működtetésénél, ahol is a szóban levő helyen ismét a következő D;+! dekádot kapcsoljuk be. A nyomókapcsolók helyett természetesen ugyanúgy többsíkú kapcsolók vagy jelfogók is alkalmazhatók, úgyhogy 20 a találmány szerinti feszültségosztó kapcsolás nincs nyomókapcsolók alkalmazására korlátozva. Ugyanígy lehetséges a találmányt a 10-es alaptól eltérő, azaz nem dekádos számrendszer céljára alkalmazni. 25 A találmány egy további előnye a „0" értéket jelölő nyomógomb működtetésénél mutatkozik. Irodai számológépeknél a „0" számérték beütése olyan esetekben ajánlott (vagy szükséges), ha az 1-től 9 számok billentyűjének 30 egyikét sem nyomják le. A 3. ábra a 2. ábrához viszonyított kapcsolási rajz változtatását ábrázolja, amelyet akkor alkalmazunk, ha a „0" értéket az említett módon be kívánják iktatni. A 3. ábra bekeretezett 35 részei a 2. ábra megfelelő helyére illesztendők és az azonosan megjelölt pontokra kapcsolandók. A „0" érték bekapcsolásánál az 1...9 nyomógombokhoz járulékos nyugalmi és munkaérintkezőket kell alkalmazni. A „0" nyomó-40 gombokat ezután legfeljebb a többi nyomógomb mechanikus kireteszelésére alkalmazzák. A kapcsolási elrendezés működését más példa alapján is kifejtjük. Ezen példaként vett megoldásnál m számjegyű számot vettünk alapul, 45 amelyet az 1. ábrán ábrázolt billentyűmezővel kívánunk beállítani. Mint mondottuk, m = 3 számjegyű számot veszünk alapul. Emellett figyelembe kell venni, hogy m a Tx , T 2 ... T„ billentyűsorok számával egyenlő. Ezáltal , ér-50 vényes az m = n egyenlőség. A következőkben mindig n jelölést alkalmazunk, úgyhogy a billentyűkbe bebillentyűzendő szám három számjegyből tevődik össze. A szám első számjegye meg kell, hogy felel-55 jen a vn _ 1 > 2 feltételeknek, ahol a vn a Tn v második indexjelölésnek felel meg. Ezáltal Ti"2 kifejezés érvényes. A szám második számjegye v2 = 0 feltételt teljesíti és a harmadik számjegy r sj> 1 legyen. A számjegyeket tetszőleges 60 sorrendben billentyűzhetjük be. Ha a Tx billentyűsoron T12 és T 19 közötti egyik billentyűt benyomjuk, például a T18 -at, akkor egyidejűleg a 2. ábrán látható T18 átkapcsoló-érintkező a nyomógomb mechanikus vagy elektromeoha-65 nikus kapcsolása által az érintkezővel átkap-2
