152518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás regenerált celulózalapú, főleg viszkóz szövetek méretállandó kikészítésére

: 152518 3 4 szövetek fajlagos duzzadó képességét csökkenteni, vagy megszüntetni tudjuk. Ismeretes, hogy a textilkikészítő iparban alkalmazott műgyantás kikészítések bizonyos mértékig rögzítik a gyanta kondenzációjakori szövetszerkezetet, de mivel a regenerált cellulóz féleségeknél az amorf szerkezet dominál, amely lehetővé teszi a műgyantás rögzítés ellenére is nagymértékű hidratálódást, azaz duzzadást, a szövet nem lesz méretállandó. Ezek után azt vizsgáltuk, hogy mi okozza azt a jelenséget,, hogy a műgyantás kikészítésű regenerált cellulóz alapú szövet duzzadóképessége ugyan csökken, de nem képes oly mértékben változni, hogy méretét avatással szemben megőrizze. Azt találtuk, hogy a regenerált cellulóz szerkezetébe hatoló műgyanta előkondenzátum, pl. dimetilolkarbamid:, vagy ehhez hasonló előkondenzátum rögzíti ugyan bizonyos mértékig azt a szövetméretet, amelynél a műgyanta kondenzációja lejátszódik, s így nem engedi az egyes cellulózláncokat egymás mellett elcsúszni, azonban a cellulóz által kristályvízként megkötött víz hatására megmarad, — ha csökkentett mértékben is — duzzadóképessége. Ez a csökkentett duzzadóképesség azonban bőségesen elegendő ahhoz, hogy nedves kezelés hatására méretét megváltoztassa. Ez utóbbi műgyantás kezelés abban az esetben egyes szövettípusoknál eredményes lehet, ha az egész kikészítés során feszültségmentesen dolgozunk és a műgyantás telítést 6—8%-os túladagolás^ sal végezzük a szárítófeszítő gépeken. Ilyen esetekben néha elérhető az előírt 2°/<ros avatási méretállandóság azzal a hátránnyal, hogy átlagban 7% a többlétanyag felhasználás, s ez gazdasági szempontból nem kívánatos. A találmány kidolgozásakor sokat foglalkoztunk a regenerált cellulózféleségek, főleg viszkóz szövetek szárítás hatására bekövetkező viselkedésével. Azt tapasztaltuk, hogy a szárítás milyensége és hőmérséklete hatással van az anyag duzzadóképességére. Minél magasabb hőmérsékleten történik a szárítás, annál inkább csökken a regenerált cellulózféleség duzzadóképessége. Ezt a viselkedést annak tulajdonítjuk, hogy a magasabb hőmérsékleten történő szárítás, illetve az ezzel együtt járó gyakori túlszárítás a regenerált oellulóz anyagok kristályvizét csökkentik, ill. teljes egészében eltávolítja, amit az anyag a további kezelések során nem képes pótolni, így duzzadóképessége csökken, Ezt a tulajdonságát a regenerált cellulóz mindaddig megtartja, ameddig a nedves kezelés hőmérséklete el nem éri a kristályvizet csökkentő szárítás hőmérsékletét. Mivel pedig ez utóbbira a gyakorlati felhasználás során nem igen van mód, így a szövet méretét sokkal jobban tartja, csökkentett, duzzadóképessége miatt. Abban az esetben pedig, ha ilyen csökkentett duzzadóképességű anyagot kezelünk valamilyen, a textilkikészítésben általánosan -: liasznált műgyanta előkondenzátumimal, minden többletanyag felhasználása nélkül elérhető a kívánt méretállandóság. - A találmány vágott vagy végtelen szálú regenerált cellulóz alapú szövetek, főleg viszkóz szövetek méretállandó kikészítésére vonatkozik, amelyet a találmány e szövetek kristályvizének részbeni, vagy egészbeni eltávolításával és az ezt követő műgyantás rögzítéssel old meg. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a regenerált cellulóz alapú, főleg viszkóz szövetek duzzadóképességét kristályvizének részbeni vagy egészbeni eltávolításával csökkentjük, majd ezt követően végső kikészítésként valamilyen műgyanta előkondenzátummal célszerűen dimetilol-karbamid oldattal telítjük, szárítjuk, végül kondenzáljuk. A viszkóz szövetek duzzadóképességének, illetve kristályvizének csökkentésére igen jó gyakorlati módszer az, amikor a száraz állapotú, célszerűen nyers viszkóz szövetet 160—-180 C° hőmérsékleten -1—2 percig hőkezeljük, majd ilyen felmelegített állapotban feltekercseljük és 12—24 óra hosszat pihentetjük. Ezt követően a kívánt kikészítés, — fehérítés, festés, nyomás — után műgyanta előkondenzátum oldattal telítjük, szárító- feszítőberendezésen szá, rítjuk, és végül az alkalmazott műgyanta előkondenzátumának megfelelően előírt hőmérsékletén kondenzáljuk. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a méretállandó kikészítésre szánt viszkóz alapú szövetet célszerűen nyers, de mindenkor száraz állapotban, alkalmas berendezésben pl. a textilkikészítésben ismert hőkezelő berendezésben 160—180 C° hőmérsékleten 1—2 percig hőkezeljük, majd a még meleg szövetet feltekercseljük és 12—24 óra hosszat pihentetjük. Ezt követően a szokásos és az ismert módszerek szerint a szövet kikészítésre való érzékenységétől függően vagy motollás kádon, vagy festő jiggeren fehérítjük, esetleg festjük, majd lehetőleg kíméletes módon pl. botos légszárítóval, vagy lebegtető-szárítóban megszárítjuk. A kívánalmaktól függően készülehet a szövet nyomott mintázattal is, amely esetben mindazokat a műveleteket el lehet végezni, amelyeket a nyomás technológia előír. Végezetül az ily módon előkészített szövetet műgyanta előkondenzátummal célszerűen dimetilolkarbamid előkondenzátum oldattal telítjük, majd szárítófeszítőberendezésen szárítjuk és végül valamilyen rendszerű kondenzálógépen kondenzáljuk. A kikészítés ezáltal tulajdonképpen befejezést is nyer, de adott esetben olyan közbenső műveletek is elvégezhetők, amelynek segítségével pl. a szövet felülete bolyhossá tehető, vagy a kondenzálást megelőzően egyéb kikészítési hatás is, mint pl. fényhatás vasalással elérhető. A fenti eljárással olyan viszkóz alapú szövetek nyerhetők, amelyeknek avatással szembeni méretváltozása láncirányban 1,5—1,9% között van, míg vetülékirányban 0,1—0,5%- Különös előnye az eljárásnak az, hogy általa nemcsak méretállandó a szövet, hanem ezzel egyidejűleg gyűrődésszegény kikészítésű is. Az alkalmazott műgyanta előkondenzátumhoz hozzátétként használhatunk e területen megismert lágyítóit) 15 20 25 30 35 40 15 51 55 6Q 2