152509. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. XII. 31. (EO—158) Közzététel napja: 1965. VII. 22. Megjelent: 1966. IV. 15. 152509 Szabadalmi osztály: 47 f 15 Nemzetközi osztály: F 06 1 Decimái osztályozás: Feltaláló: Fekete János okleveles gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Erőmű és Hálózattervező Vállalat, Budapest Csővezeték í A találmány csővezeték nagy hőmérsékletű áramló közegek vezetésére. Nagy hőmérséklet-ingadozásoknak kitett nagy átmérőjű csőtáwezetékeknél a hőmérséklet­ingadozásokból adódó hosszváltozások kiegyen- 5 lítése komoly problémát okoz. Az eddigi gya­korlat szerint ezt a hosszváltozást rugalmas cső­ívekből alkotott lírákkal egyenlítik ki. Ezek lé­nyege, hogy az egyenes csőnél rugalmasabb cső­íveket tartalmaznak, amelyeket előfeszítve épí- 10 tenek be az egyes vezetékszakaszokba. A veze­téket bizonyos távolságokban tartóoszlopok tart­ják, amelyhez a távvezetéket fixen hozzárög­zítik. Ezek a fix pontok biztosítják a lírák ter­helésének elosztását. A szokásos megoldásnál a 15 kihajlás megakadályozására a táguló csővezeté­ket az oszlopokon még egyenesbe is vezetik. A csővezeték tágulásából a fix megfogásoknál az oszlopokra tekintélyes erők adódnak át, ami nagy oszlopméreteket eredményez. A lírák ív- 20 csövei különösen nagy átmérőjű, azaz 500 mm­nél nagyobb átmérőjű csövek esetében igen drágák és előfeszítésük nehézkes és költséges munkaművelet. A találmány célja ezeknek a hiányosságoknak 25 a kiküszöbölése. Ezt a találmány értelmében az­zal érjük el, hogy a csővezeték legalább két sza­kaszból áll, amelyeknek csatlakozási pontján a csővezeték csuklósan van elrendezve, a két sza­kaszban pedig a csővezeték a vízszintes síkban 30 nyomvonalának két ellentétes oldalára van ki­térítve. Célszerű, ha a csatlakozási pontok csuk­lós megfogása egyenesbe van vezetve. Előnyös az a megoldás, ha a csuklós csatla­kozási pontok közötti vezetékszakaszok a cső­vezeték nyomvonalával 10—20°-os szöget be­záró ferde vezetékrésszel kezdődnek, majd egye­nes vezetékrészben folytatódnak és azután is­mét 10—20°-os szög alatti ferde vezetékrésszel térnek vissza a nyomvonalhoz. Ezután a vezeték metszi a nyomvonalat és a következő szakasz­ban az előbbi vonalvezetésnek a tükörképe is­métlődik a nyomvonal másik oldalán. A találmány szerinti távvezetéknél a hőtágu­lás okozta hosszváltozásokat maga a csővezeték egyenlíti ki, mégpedig egyenletesen, teljes hosz­sza mentén. Ennek nemcsak az az óriási jelen­tősége, hogy elmaradnak a lírák, hanem az is, hogy a cső üzembiztonsága nő, éppen annak kö­vetkeztében, hogy a hőtágulás okozta igénybe­vétel a cső teljes hosszán oszlik el és nemcsak a lírákat terheli, mint a hagyományos megoldá­soknál. A lírák elmaradása nagyságrendekkel teszi olcsóbbá a távvezetéket, egyrészt mert a lírák hosszával rövidebb lesz a nyomvonal, más­részt elmarad a költséges hajlítgatás, hegesztés, előfeszítés, egyszerűbb a szerelés, tehát csökken a ráfordított szakmunkás szerelőóra és nem utolsó sorban azért, mert nagy átmérőjű táv­vezetékek esetén a lírákhoz különleges minő-1525019

Next

/
Thumbnails
Contents