152505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vákuumedények szívócsövének az elektródákkal körülzárt téren belül, gázlánggal való leszúrására

3 152505. 4 A problémát ilyenkor az elektromos leszúrással szokás megoldani, az elektromos leszúrásnak azonban a gázzal végzett leszúráshoz képest több hátránya van, éspedig: 1. Mivel a fűtőtest a szívócsövet körülveszi, szükséges, hogy a fűtőtest az azt magában foglaló szerelvénnyel együtt már a vákuumedénynek szivattyúra tételétől kezdve a teljes szivatytyúzási folyamat alatt a leszúrás helyén legyen. Ebből következik, hogy a leszúrószerelvénynek tartalmaznia kell a vákuumedényben levő elektromos szerelvényekhez vezető kontaktusokat is, mivel a szivattyúzási folyamatban — legtöbbször — szerepel valamely elektromos kezelés is, mint pl. katódfelizzítás. Ennek megbízható, üzembiztos megoldása nehéz feladat, mert az egész leszúrószerelvénynek keresztül kell mennie a szivattyúzási folyamathoz tartozó kályházáson, s ezalatt a vákuumedény fejrésze a leszúrószerelvénnyel együtt elérheti a 300— 350 C°-ot. A leszúrószerelvény konstrukciója tehát csak olyan szigetelőelemeket, fémalkatrészeket és rugókontaktusokat tartalmazhat, melyek ezt a hőmérsékletet tartósan elviselik, károsodás nélkül. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a korszerű ipar a nagyméretű vákuumedények tömeggyártásánál gyakran igen sok — pl. 100— 200 db — szivattyúegységből álló sorokat alkalmaz, nyilvánvalóvá válik, hogy egy ilyen szivattyúsoron levő 100—200 db leszúrószerelvény üzemképes állapotban tartása önmagában véve is igen nagy problémát jelent, mert a kályházás hőfokát elviselő, a leszúrás és kontaktusadás kettős funkcióját végző leszúrószer el vények meghibásodási lehetősége nagy, ez pedig a termelési selejtben és a sor kapacitásában is feltétlen megmutatkozik. 2. Az elektromos leszúrás másik hátránya a kész terméknél jelentkezik. Az elektromosan összeolvasztott szívócsővég ugyanis körbefutó éles ráncot képez, amely üvegtechnológiai szempontból igen káros, mert ezen a helyen az üvegben ugrásszerű keresztmetszetnövekedés van, ami mind a hűlési üvegfeszültségek kialakulása, mind a mechanikai szilárdsági jellemzők tekintetében feszültséggyűjtő helyként szerepel. Ennek eredményeképpen az így készült termékeknél ezen a helyen később mutatkozó spontán repedés is elő szokott fordulni, ami természetesen a vákuum leromlását okozza. 3. További hátrány, hogy mivel az elektromos leszúrás a szivattyúkocsik szokásos lépésidejének többszörös idejét igényli, az ehhez szükséges — több lépési pozícióra terjedő — időt a szivattyúzásból kell elvonni, ami a gyakorlatban a szivattyúsor teljesítményének csökkenését jelenti. Jelen találmány szerinti eljárás és berendezés lehetővé teszi vákuumedények szívócsövének az elektródákkal körülzárt téren belül, gázlánggal való leszúrását, s így az elektromos leszúrással járó hátrányok kiküszöbölését. A találmány alapgondolata, hogy ha a leszúrandó szívócsövet körülvevő elektródákat a túlzott felmelegedéstől meg lehet védeni egy őket egyenként körülvevő, valamilyen hűtőközeggel, — pl. vízzel vagy levegővel, esetleg sugárzásos hőleadással — hűtött védőrátét segítségével, melynek hézagain a lángok keresztül tudnak 5 hatolni, akkor ezen védőrátét alkalmazásával a szívócsőnek gázlángos leszúrása elvégezhető. A védőrátét szerepe nemcsak .az 'elektródák védelme, hanem egyben az üvegrészek egyenletes felmelegítését is szolgálja, ezért — célszerűen 10 — úgy van kialakítva, hogy felső része a"vá. kuumedény fejrészét is bizonyos mértékig takarja, ezzel egyúttal megvédi azt az esetleges közvetlen lángoktól, a leszúrás befejezése után pedig hőelosztó képességével a hűlés közben ke-15 letkező feszültségeket csökkenti. A találmány szerinti eljárást és berendezést egy példaképpeni kiviteli alakban az 1. ábrán láthatjuk. Az 1 vákuumedény fejrészét, a 2 szívócsövet 20 és a 3 elektródákat célszerűen jó hővezető anyagból, pl. fémből készült — 4 védőrátét fogja körül. A védőrátét az elektródák osztókörén, az elektródák osztásaiban elhelyezkedő, az elektródák méreteinek megfelelő méretű és hosszúságú 25 7 furatokkal van ellátva, az elektróda-osztások között pedig radiális 8 nyílások vannak kialakítva. A védőrátét felső részén a vákuumedény fejrészének befogadására szolgáló nyakrész található, alsó részében pedig a jó hűtés biztosí-30 tása érdekében légnemű, vagy folyékony hűtőközeg cirkuláltatására alkalmas 9 csatorna he- lyezkedik el. A hűtőközeg be- és kivezetésére . 10 csatlakozások szolgálnak. A védőrátéten kívül vannak elhelyezve a ll gázégők, melyek az 35 előmelegítést és az olvasztást végzik. A védőrátét, ha az üveg megfelelő hőkezelése és a 3 elektródák védelme hűtőközeges hűtést nem tesz szükségessé, kialakítható pl. a 3. ábra szerinti — szaggatottan berajzolt — vagy a 2. ábrán lát-40 ható egy vagy több 12 hűtőbordával, esetleg hűtőborda nélkül is. Elkészíthető a védőrátét két vagy több darabból összerakható formában is, ezáltal a leszúrandó szívócsőre való felhelyezése "egyszerűvé 45 válik. A ieszúrás műveletét a találmány szerinti eljárással úgy végezzük, hogy először a rajz síkjára merőleges D—D síkban elhelyezett égővel vagy égőkkel a védőrátétet felmelegítjük, ami-50 vei egyidejűleg az abban elhelyezkedő üvegrészek és elektródák is felmelegszenek. A kívánt hőfok elérése után az E—E síkban elhelyezett, és az olvasztáshoz szükséges szúrólangot adó 11 égő (k) a 8 nyílásokon keresztül 55 elvégzi(k) a szívócső meglágyítását, majd F irányban történő egyenletes, egyidejű húzással a leszúrás megtörténik. Mivel a D—D síkban történő előmelegítés, vaamint az E^E síkban történő lágyítás, ill. olvasztás különböző erŐs-60 ségű lángokat kíván, vagy a két síkban elhelyezett külön égőket használunk, vagy ugyanazon égőkkel dolgozunk, melyeknél a két művelet között a iángbeállítást és az égési síkot változtatjuk. ••-.. 6§ Mind az •előmelegítést, mind a leszúrást végző 2