152504. lajstromszámú szabadalom • Homokmaglazítószer öntödei homokmagok készítéséhez

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. Il 11. Közzététel napja: 1965. VII. 22. Megjelent: 1966. IV. 15. (DO—267) 152504 Szabadalmi osztály: 31 c 1—5 Nemzetközi osztály: B 22 d Decimal osztályozás: Túri Kováts Szilárd vegyészmérnök, Domonkos Tibor vegyészmérnök, Győr Homoklazítószer öntödei homokmagok készítéséhez Öntödei homokmagok kötőanyagként mind jobban terjed a vízüveg. A vízüveggel kevert formahomokból kialakított és a vízüvegből kocsonyás kovasavat kiválasztó széndioxid által hidegen megkötött magok gázáteresztőképesség és hirtelen hőmérsékletváltozások iránti érzéketlenség tekintetében felülmúlják az egyéb kötőanyagokkal készült homokmagokat, és jelentős technológiai előnyük azokkal szemben, hogy minden hőkezelés nélkül rövid idő alatt elkészíthetők, alkalmazásuk tehát jelentős hőenergia- és időmegtakarítással jár. További előnyük, hogy öntés előtti szilárdságuk a széndioxidos kezelés körülményeinek változtatásával tág határok között szabályozható. A vízüvegnek mint formakötőanyagnak azonban megvan az a hátránya, hogy öntés közben az öntött fémolvadéktól átvett hő nem szenesiti el, illetve nem égeti ki, mint a szerves adalékanyagokat, s így a homokmag szilárdsága nemhogy csökkenne, hanem az öntés utáni „maradó szilárdság" jóval nagyobb, mint az öntés előtti, szükséges magszilárdság. Ennek az a következménye, hogy a vízüveges magokat csak nehezen, gyakran csak véséssel, nagy idő- és munkaráfordítással lehet az öntvényből eltávolítani, és a vízüveges kikeményedett homok az öntvényre is erősen rátapad. , Megkísérelték á vízüveges homokmagok maradó szilárdságát kiégő, illetve elszenesedő szer-JO 15 20 25 30 ves lazítóanyagokkal, például melasszal csökkenteni, ezzel azonban elvesztek a vízüveges kötés fenn felsorolt előnyei, és nem sikerült a homokmag öntés előtti és öntés utáni, maradó szilárdsága között az optimális viszonyt biztosítani. Alkalmas lazítóanyag után kutatva számos anyagot és vegyületet megvizsgáltunk, és elméleti megfontolásoktól is vezérelve a már 200 C° alatt közömbös és redukáló gázokká bomló, szilárd maradékot nem hagyó karbamidot is kipróbáltuk. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy ez a nagyiparilag előállított, olcsó és könnyen hozzáférhető vegyszer kiváló formamaglazító: Vibráló tű behatolási ideje alapján megítélve a karbamid minden általunk kipróbált maglazítószemél hatásosabbnak és gazdaságosabbnak bizonyult. Vizsgálataink során egy lazítószer nélküli vízüveges kötésű homokmagon öntés után a vibráló tű 480—600 sec. alatt haladt át, viszont ugyanolyan vastag magon, amelynek anyagába 0,2% karbamidot kevertünk, az áthatolás ideje mindössze 70—120 sec. volt. Az ennyire lecsökkent maradó szilárdságú homokmag az öntvényből gyenge ütögetéssel könnyen eltávolítható. A karbamidnak mint lazítószemek nagy előnye, hogy a karbamidadalékos vízüveges formahomokkal készült formákban az öntvények felülete meglepően tiszta, revementes marad. Ez 152504