152490. lajstromszámú szabadalom • Bázikus tűzálló tégla és eljárás előállítására

1524Ő0 formábilis réteg révén a 20 téglatestre van ragasztva. A köpenyrészek és a deformábilis réteg részeinek elrendezése olyan, mint a 8. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén. A különbség az, hogy a deformábilis 30a, illetőleg 30b réteg és a 20 téglatest, illetőleg a 21a, 21b köpeny közé egy-egy 31a, illetőleg 32a és 31b, illetőleg 32b ragasztás van iktatva. Ez az eset tehát a deformábilis réteg és a ragasztás kombinációja. A találmány egyik lényeges felismerése azonban, mint láttuk, hogy a fémlemezből készült köpeny merőben ragasztás útján is rögzíthető a 20 téglatesten. Ilyen példakénti kiviteli alakot tüntet fel a 11. ábra, amely a 8. ábra szerintitől a ragasztás alkalmazásán kívül abban is különbözik, hogy a 21a, illetőleg 21b köpenyrész egy-egy L-alakú szelvény. A deformábilis és/vagy porózus 30 réteg alkalmazásának jelentősége azonban nemcsak a feszítésnek és ragasztásnak egyszerű módon való lehetővé tételében áll. A leírás bevezetésében utaltunk arra, hogy a deformábilis rétegnek organikus anyagból való előállításakor a téglán, mint egységen belül biztosítható a táguláshoz szükséges hézag. Ha viszont a réteg anorganikus anyagból van megfelelő helyen beépítve, biztosíthatja az illeszkedési hézagok megbízható zárását. Így például Siemens—Martin-kemencék függőleges falazatainak némelyikénél a falazat külső, tehát hideg oldalain anorganikus deformábilis réteggel készült téglákat, a tűzoldal felé viszont olyan tűzálló téglákat alkalmazhatunk, amelyeknél a deformábilis réteg organikus anyagból van. Ez esetben ugyanis a belső téglasor organikus rétege a külső téglasor anorganikus rétegéig kiéghet, tehát biztosítja a táguláshoz szükséges hézagokat, ugyanakkor a külső téglasor anorganikus deformábilis réteggel készült találmány szerinti tűzálló téglái megakadályozzak az olvasztótér égési gázainak kiszökését vagy oxidáló levegő behatolását. Az organikus és anorganikus deformábilis rétegek előnye továbbá, hogy a nyomást rugalmasan adják át a tégla tűzálló testének felületeire és így ennek esetleges egyenetlenségeit mintegy kiegyenlítik (kompenzálják), úgyhogy nem keletkezhetnek helyi feszültségi csúcsok (túl nagy felületi nyomások). A találmány szerinti tűzálló téglák ilyen kiviteli alakjának előnye az is, hogy a fémlemezből készült köpeny ráf eszítéséhez alkalmazott nyomás nagyságának kellő megválasztásával szabatosan megszabható mind az organikus, mind az anorganikus deformábilis réteg vastagsága és ezzel biztosítható az adott esetben kívánatos tágulási hézag. Ha esetleges műszaki meggondolások mégis a tágulási hézagoknak a hagyományos módon való kialakítását indokolnák, a deformábilis réteg vastagságát a milliméter tizedrészének nagyságrendjében is megválaszthatjuk, vagy ilyen réteget egyáltalán nem alkalmazunk, amint erre az 1—7. ábrákon adtunk példát. Utóbbi esetben a fémlemezből készült köpenyt célszerűen rugalmas anyagból, például rugalmas kemény gumiból készült nyomólapokkal feszítjük a téglatestre, mert a téglatest felületi egyenetlenségei legalább részben 5 így is kiegyenlíthetők. Ha egyszerű falazatoknál van szükség egyrészt a dilatációs hézagok biztosítására, másrészt a légmentes zárásra, akkor a deformábilis réteg ugyanazon téglánál részben organikus, 10 részben anorganikus anyagból lehet. Ilyen példakénti kiviteli alak távlati képe látható a 12. ábrán, amely például a 9. ábra szerinti téglában alkalmazható def ormábüis réteget tüntet fel. E példakénti kiviteli alak esetén a de-15 formábilis réteg tűzoldal felé eső 30al, illetőleg 30bl részei organikus anyagból, például papírból, a hidegoldal felé eső 30aII, illetőleg 30bII részei viszont anorganikus anyagból, például azbesztből vannak. 20 Amint, erre a leírás bevezetésében röviden ugyancsak utaltunk, a találmány egyszerű módon lehetővé teszi, hogy legalább két 201, 2011 téglatestet közös burkolattal tömbbé fogjunk 25 össze. Ilyen példakénti kiviteli alak látható a 13—15. ábrákon. A fémlemez köpeny e példakénti kiviteli alak esetén lényegében a 4. ábrának megfelelően van kialakítva. A különbség mindössze annyi, hogy mindkét 231 és 2311 ho-30 ronynál a 4. ábrán látható 23 horonyban alkalmazott kötés van. A 21a, 21b köpeny alatt e példakénti kiviteli alak esetén is van 30al, illetőleg 30bl deformábilis réteg. További jellegzetesség, hogy a 201 és 2011 téglatesteket a 21a, 35 21b köpenyen belül válaszlemezként 34 fémlemez választja el egymástól E fémlemeztől kétoldalt ugyancsak van deformábilis 30aII, illetőleg 30bII réteg. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén továbbá a 34 válaszlemez és 40 a 201 , illetőleg 2011 téglatestek egymással érintliező felületei csap és horony módjára egymásba fogó kiemelkedésekkel és bemélyedésekkel vannak ellátva, amint ezt a 14. ábrán például a 34a, 34b hivatkozási számokkal jelölt helye-45 ken feltüntettük. A 30aII és, 30bII deformábilis rétegek természetesen illeszkednek a 34 elválasztó lemez fogazásszerű felületéhez. A 201, illetőleg 2011 téglatestek viszont a 34a, illetőleg 34b kiemelkedéseknek, illetőleg bemélyedések-50 nek megfelelő felülettel bírnak, amint ezt a 201a, illetőleg 201b, valamint a 2011a, illetőleg 2011b hivatkozási számokkal jelölt helyeken is láthatjuk. A 34 váiaszlemez és a 201, illetőleg 2011 tégla-55 test egymáshoz illeszkedő felületeinek ilyen kialakítása fokozott biztonságot nyújt a találmány szerinti tűzálló tégla alkatrészeinek viszonylagos helyzetével kapcsolatban. Függesztett téglák esetén azonban ezen túlmenő előnye is van. 60 A 34 válaszlemeznek ugyanis a találmány értelmében a tégla egyik homlokoldalán — például az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a tégla 35 homloklapján — túlnyomó és függesztő fülként kialakított 36 nyúlványa is lehet, 65 amely a 15, ábrán üzemi helyzetben, a 14. ábrán 4