152481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és katalizátor szénhidrogének átalakítására
7 ségben a készítmény részecskéit 'már körülvevő légkörbe, vagy előzőleg egy hidrogénből vagy semleges gázból és kénhidrogénből álló gázelegyet készítünk és. ezt vezetjük be a katalizátor-részecskékkel való érintkeztetés céljából. 5 A találmány szerinti katalizátor elsősorban azért előnyösebb az eddig ismert reformálási katalizátoroknál, mert ellenállóképes a katalitikus reformálás folyamán általában bekövetkező aktivitás^veszteséggel szemben és mert 10 aktivitása az ismert katalizátorokhoz képest . szokatlanul nagy.. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan redukált platina-katalizátorok, amelyeket felhasználás előtt szulfidáló kezelésben részesítették, számottevő 15 mértékű károsodást szenvedhetnék a katalizátor gyakorlati felhasználásának megkezdésekor. A katalizátor instabil volta és csekély aktivitása különösen olyan esetekben tapasztalható, amikor a katalizátorban a két a platinával 20 szulfid vagy szub-szulfid alakban végül, vagy amikor a platinaszulfidok részleges redukciója útján a katalizátor felületén fém-platina, a felület alatt pedig kén-atomok vagy kén-ionok képződnék. 25 Az alábbiakban általánosságban tárgyaljuk azokat a körülményeket, amelyek a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó nemes fémet tartalmazó reformálási katalizátorok dezaktiválódására vezethetnek. Bár a találmány szerinti 30 katalizátornak az ilyen körülmények közötti viselkedésére, valamint ennek okaira és a fellépő hatásokra vonatkozó alábbi magyarázatokat helytállóiknak tartjuk, meg kell jegyezni, hogy a találmány nincsen a folyamatnak erre 35 az értelmezésére korlátozva. A katalizátor dezaktiválásának egyik fajtája oly esetekben következik gyakran be, amikor a forró benzingőzök először lépnek a friss katalizátorral érintkezésbe. A demetilezési és hidro- 40 krakkolási reakciók túlságos mérvű lefolyása következtében a katalizátor hőmérséklete túlságosan felemelkedik, a hidrogén tisztasága lecsökken és a kapott folyékony termék nem éri el a kívánt minőséget és miennyiséget. A 45 katalizátor ilyen fajta dezaktiválásának megelőzésére megkísérelték, hogy a platinatartalmú katalizátor a forró benzingőzökkel való első érintkezésbejövetel előtt kis mennyiségű ként vegyen fel, ebből a célból kéntartalmú nyers- 50 anyagot táplálták be viszonylag alacsony hőmérsékleten vagy szulfid vagy szulfát alakú ként juttattak a katalizátorhoz, viszonylag alacsony hőmérsékleten érintkeztetve kezdetben a katalizátort a kezelendő kiindulóanyaggal. 55 A dezaktiválódás egy másik fajtája olyan esetekben szokott a katalitikus reformáló-berendezés első megindulása során bekövetkezni, amikor hidrogénben gazdag gázáramot keringtetnek a berendezésben, mialatt a katalizátor go a betáplálandó szénhidrogénnel való érintkezésbe hozatal előtt a kívánt üzemi hőmérsékletre hevítik. Ilyen körülmények között a katalizátor redukálódik és minthogy a hidrogénben gazdag gázáram számottevő mennyiségű (35 8 szénmonoxidot tartalmaz és a rendszerben számottevő mennyiségű víz is van jelen, a redukció „nedves" körülmények között megy végibe. Kimutatták, hogy a „nedves" körülmények között lefolyó redukció állandó veszélyt jelent a katalizátor-készítmény aktivitására és stabilitására; ilyen körülményék között könnyen képződik fém-platina a katalizátoron és szub-szulfidok a katalizátor felületi rétege alatt. Az ilyen típusú dezaktiválódás veszélye a minimumra csökkenthető, ha a katalizátor-készítményt „előreduk:áljuk" vízmentes körülmények között, mielőtt a katalizátort az első üzemi használatbavétel alkalmával „nedves" üzemkezdeti körülményeknek teszik ki. A dezaktiválódás harmadik fajtája a redukált platina-katalizátorban jelenlevő szulfidoknak és szub-szulfidoknak tulajdonítható olyan esetekben, amikor a redukált katalizátort szállítás, tárolás és betöltés folyamán a levegő hatásának teszik ki, mielőtt a reformáló üzem megkezdésékor a végső „redukáló" hatás érné a katalizátort. A dezaktiválódás fent említett három típusa a következő dilemmát rejti magában: a katalizátornak ként kell tartalmaznia az első típusú dezaktiválódás megelőzése érdekében; a katalizátort előredukciónak kell alávetni a második típusú dezaktiválódás megelőzése érdekében; ha azonban ezeket a rendszabályokat alkalmazzuk, a szulfidosított vagy kénnel kezelt katalizátor előzetes redukálása útján, akkor ezzel a harmadik típusú dezaktiválódás veszélyének tesszük ki a katalizátort. A találmány szerinti katalizátor, ill. a találmány szerinti eljárás esetében ez a dilemma nem merül fel. A találmány szerinti katalizátor előállítási módját, valamint a találmány szerinti katalizátornak a szénhidrogének és szénhidrogénelegyek katalitikus reformálására való alkalmazásából adódó előnyöket közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A katalitikus reformálási műveleteket általában kb. 427 C° és kb. 566 C° közötti hőmérsékleteken, kb. 20,4—61 atm túlnyomás vagy még ennél is magasabb nyomás alatt folytatjuk le. A betáplált folyékony kiindulóanyag óránkénti térsöbessége ; (á reakciózónáiban levő katalizátor térfogategységére számított óránként betáplált folyékony szénhidrogén "térfogata) kb. 0,5 és kb. 10,0 között lehet. A reakciózónából távozó terméket egy elválasztó-zónáiba visszük tovább, a hidrogénben gazdag gázfázis elkülönítése oéljából; ezt a gázfázist azután visszakeringtetjük a reakciózónába betáplálásra kerülő cseppfolyós szénhidrogénhez. A reakciózónába belépő hidrogének egymás közötti aránya rendszerint klb. 2:1 és 20 :1 között lehet. 1. példa: Ez a példa a katalizátornak az üzemi katalitikus reformáló berendezés kezdeti üzembe-4
