152477. lajstromszámú szabadalom • Nagyérzékenységű mikrohullámú diszkriminátor

152477 5 6 bői (a továbbiakban röviden szerelvény), to­vábbá a cirkulátorokhoz csatlakozó 17, 18 har­monikus szűrőkből, a harmonikus szűrőkhöz csatlakozó 12, 13 kristálydetektorokból, végül a 14 differenciáltranszformátorból és a 16 cirku­látort lezáró 8 nyelőből áll. Az 5. ábra 19 szerelvényét a 6. ábrán külön is feltüntettük. Az ábrán feltüntetett esetben a csatolt üregrezonátorokat négyszögletes cső­tápvonalban valósítottuk meg. A 6b ábra a 19 szerelvényt a csőtápvonal szélesebbik oldalára merőleges nézetben mutatja, a 6a ábra pedig a szélesebbik oldalra merőleges metszetet tün­teti fel. A 6. ábrán feltüntetett szerelvény két csatolt üregrezonátorból áll. Az egyik üreg­rezonátort a négyszögletes csőtápvonal két szé­lesebbik oldalát fémesen összekötő 22 induktív bot, valamint a tápvonal végét lezáró 23 záró­lemez által határolt 20 csőtápvonal-szakasz al­kotja. A másik üregrezonátort a 24 és 25 induk­tív botok által határolt 21 csőtáp vonal-szakasz alkotja. Az üregrezonátorok hangolása a 26 és 27 hangolóesavarokkal végezhető el. A két üregrezonátor közötti csatolást a 28 csatoló táp­vonalszakasz biztosítja. A találmány szerinti második megoldású mikrohullámú diszkriminátor működése a 3. áb­ra szerinti ismert megoldás működésétől a kö­vetkezőkben különbözik: Az ismert megoldású — 3. ábra szerinti — mikrohullámú diszkriminátor karakterisztikája a lineáristól eltér. Ennék több oka van. Az egyik ok az, hogy ezt a karakterisztikát a 11 üreg­rezonátor reflexiós tényezőjének frekvencia­függése határozza meg, és ez adott terhelt jó­sági uenyezo — azaz aaoit aiszKnminator érzé­kenység — mellett meghatározott, és a linea­ritás szempontjából nem megfelelő menetű. A találmány szerinti második megoldásban ezt a hibát úgy szüntetjük meg, hogy a 19 sze­relvényben csatolt üregrezonátorokat alkalma­zunk. Ezáltal a 19 szerelvény reflexiós ténye­zőjének fázisszöge a frekvenciának magasabb­fokú függvényévé válik. Ennek a függvénynek a menetét a találmány szerinti megoldásban a karakterisztika linearitása szempontjából opti­málissá tesszük az üregrezonátorok rezonancia frekvenciáinak, valamint terhelt jósági ténye­zőinek a megfelelő beállításával. A 6. ábra sze­rinti megoldásnál az üregrezonátorok rezonan­ciafrekvenciait a 26 és 27 hangolócsavarok be­nyúlási mélységének változtatásával, a terhelt jósági tényezők értékeit pedig a 22, 24 és 25 botok vastagságának megválasztásával lehet az optimális értékre beállítani. Abban az esetbe^ ha még nagyobb lineari­tással rendelkező mikrohullámú diszkriminätort kívánunk építem, a 19 szerelvényben alkalma­zott csatolt üregrezonátorok számát növelni kell. A 7. ábrán egy három darab, egymással csatolt üregrezonátorból álló szerelvényt tüntettünk fel. Az ábrán feltüntetett 29, 30 és 31 üregrezoná­torok hangolása rendre a 32, 33 és 34 hangoló­csavarok szolgálnak, az üregrezonátorok terhelt jósági tényezőinek értékét pedig a 35, 36, 37, 38 és 39 botok vastagsága határozza meg. A 19 szerelvényben alkalmazott csatolt üreg­rezonátorok száma ily módon tetszőlegesen nö­velhető és nagyobbszámú üregrezonátor alkal­mazása esetén a mikrohullámú diszkriminátor linearitása fokozatosan javul. Az ismert megoldású mikrohullámú diszkri­minátor karakterisztikájának a lineáristól való eltérését másodszor az okozza, hogy a diszkri­minátor kivitelezésénél gyakorlatilag lehetetlen az egyenirányító diódákat tökéletesen illeszteni a tápvonalhoz. A tökéletlen illesztés miatt pedig a diódákról zavarójelek jutnak vissza a diszkri­minátorba, ^egyrészt a jel frekvenciáján, más­részt pedig a jelfrekvencia harmonikusain. Ez a diszkriminátor linearitását jelentős mérték­ben elrontja. A találmány szerinti második megoldásban ezt a hibát a 15 és 16 cirkulátorok és a 17 és 18 harmonikus szűrők alkalmazásával küszö­böljük ki. A 15 és 16 cirkulátorok megakadályozzák a diódák felől a diszkriminátor belseje felé haladó Olyan zavarójeleknek a hibridbe jutását, ame­lyek frekvenciája a jel frekvenciájával meg­egyezik, oly módon, hogy a 16 cirkulátor a 12 kristálydetektorról származó zavaró jeleket a 8 nyelőre továbbítja, a 15 cirkulátor pedig a 13 kristálydetektorról származó zavarójelet a disz­kriminátor bemenetére adja ki. Az utóbbi zavarójelet az ábrán fel nem tüntetett meg­hajtó generátor belső ellenállása nyeli el. Ugyanekkor a cirkulátorok a 9 hibrid felől ér­kező mikrohullámú jeleket a 12, 13 kristály­oeteKtoroK: tele csillapítás neiKui tova&wtjaK. A 17 és 18 harmonikus szűrők a haladási iránytól függetlenül igen nagy csillapítást való­sítanak meg a jelfrekvencia harmonikusain, ugyanekkor a jelet csillapítás nélkül átengedik. Ily módon a cirkulátorok és a harmonikus szűrők együttes alkalmazásával igen hatásos védelmet kapunk a diódákról származó bár­milyen zavarójel ellen. A jel frekvenciáján ez a védelem kb. 30 dB, a harmonikus frekven­ciákon pedig kb. 40 dB értékű. A 15 cirkulátor azonban a zavarójelek elleni védelmen túlmenően a diszkriminátor bemene­tére adott jelnek a hibrid felé továbbítását is elvégzi az első megoldásban leírt módon. Ily módon a találmány szerinti második megoldás az első megoldás előnyös tulajdonságaival is rendelkezik, azaz a mikrohullámú diszkriminá­tor linearitása mellett az érzékenységet is meg­növeli az ismert megoldáshoz viszonyítva. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyérzékenységű mikrohullámú diszkri­minátor, amely hibridet, állítható rövidzárat, különbségképzőt, pl. differendáltranszformátort, egy üregrezonátort és két darab kristálydetek­tort tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a hibrid legalább egyik ága cirkulátoron keresztül csat­lakozik a kristálydetektorhoz. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ?

Next

/
Thumbnails
Contents