152472. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépekben vagy zagyokban levő elemek röntgenspektrográfiai analízisére

3 152472 4 a vele szembejutó cella tartalmát besugárzás érje (1. az 1. ábrán a 12 cellát). A 23 röntgencső két oldalán egy-egy 25 analizátor van elrendezve. Azért alkalmazunk két analizátort, hogy a pépben két elemet egyidejűleg analizálhassunk. A rendelkezésre álló térben természetesen nagyobb számú analizátort is alkalmazhatunk. Az analizátorok hasonlók egymáshoz és azonos módon — regisztráló készülékekhez vannak kötve. A találmány ismertetése végett ezért elegendő, ha a továbbiakban csak egy analizátort és ennek áramköreit ismertetjük. A 25 analizátor bemeneti és kimeneti kollimátorokból vagy résekből, valamint analizáló kristályokból van összeállítva. A primer röntgensugár a mintára esik és a mintában levő különféle elemek atomjait Moseley-törvénye szerint gerjeszti. A gerjesztett atomok viszont szekunder röntgensugarakat bocsátanak ki, amelyéknek hullámhosszúsága jellemző a kérdéses elemre. A szekundér röntgensugarakat a 25 analizátor kristálya szórja, ami lehetővé teszi, hogy csak a keresett jellemző hullámhosszúságú sugarakat törjük meg és irányítsuk szcintillációs 26 detektorra. A szcintillációs 26 detektorból származó jel villamos impulzusok sorozata, amikoris az impulzusok ismétlődési frekvenciája a beeső röntgensugár intenzitásával kvantitatív viszonyban van. Ezeket a villamos impulzusokat 27 erősítőbe vezetjük, amely az impulzusokat a kívánt szintre erősíti. A 27 erősítő kimenetét 28 számlálóval kötjük össze, amely az impulzusokat megszámolja. A 29 ratemeter a 28 számlálóból érkező impulzus alakú jeleket egyenáramú jellé alakítja át, amelyet azután 30 regisztráló készülékek valamelyikébe vezetünk. 31 sávkapcsoló egység lehetővé teszi tág határok közötti elemkoncentrációk mérését. A 10 fordító korongot 33 szervomotor 32 tengelykapcsoló útján hajtja. E 33 motor 34 csúszóéríntkezőt működtet és ezzel, valamint 35 feszültségosztóval és 36 szervoerősítővel együtt önkiegyenlítő szervorendszert alkot. 37 időzítő szerkezet előre meghatározott időközökben a rajzon föl nem tüntetett reléket működtet. Közvetlenül a relék működtetése előtt a fent említett szervorendszer egyensúlyi állapotban van. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy a 34 érintkezőről és a 35 feszültségosztóról érkező jelek egymással egyenlő nagyok, de ellentétes előjelűek, a 33 szervomotor nem kap gerjesztést. Amikor a 37 időzítő szerkezet a reléket működteti, a 35 feszültségosztó karja előre meghatározott távolsággal elmozdul és ezzel a 35 feszültségosztó és a 34 érintkező közötti feszültségegyensúlyt megbontja. A kiegyensúlyozatlanságból származó feszültséget a 36 erősítő fölerősíti és a 33 szervoniotorra adja. A 33 szervomotor tehát feszültség alá kerül és a 10 forgó korongot a 32 tengelykapcsoló útján forgásba hozza. Egyúttal a 34 érintkezőt is mindaddig elállítja, amíg az egyensúlyi állapot helyre nem áll. A fordítókorong úgy van elrendezve, hogy az új egyensúlyi helyzetnek megfelelő ponton a második 13 cella van besugárzási helyzetben. A cellák beállításának szabatosságát elfordító 5 38 szolenoid fokozottan biztosítja. Ennek magja 40 osztógyűrű 39 furataival kapcsolódik. Amikor a 37 időzítő szerkezet kiváltja a fordítókorong helyzetének megváltozását, a 34 érintkező és a 35 feszültségosztó közötti feszültség különbség 10 hatására a 36 erősítő kimenetén nagy feszültség jelenik meg. Ezt a feszültséget egyenirányítva-41 relére adjuk, amely az elfordító 38 szolenoidot működteti és tápáramkörét zárja. A 38 szolenoid működésbe lép és 42 magja elválik a' 15 40 osztó gyűrűtől, úgyhogy a 10 fordítókorong elfordulhat új helyzetébe. Amint a szervoszerkezet közeledik új egyensúlyi helyzetéhez, a 36 erősítő kimeneti feszültsége csökken, a 41 relé elenged és a 38 szolenoid gerjesztése meg-20 szűnik, úgyhogy a 38 szolenoid 42 magja a rajzon föl nem tüntetett rugó hatása alatt a 40 osztógyűrű megfelelő furatával kapcsolódik. A 37 időzítőszerkezet vagy áramkör nemcsak a 35 potenciométer vagy feszültségosztó karját 25 működteti, hanem a 31 sávkapcsoló egység útján a 29 ratemetert is megfelelő tartományra kapcsolja, kiválasztja a pép sűrűségének megfelelő kiegyenlítő áramkört (ezt később ismertetjük), végül kiválasztja a megfelelő regisztráló 30 szerkezetet (minthogy a hat expozíciós cellának megfelelően hat regisztráló szerkezete van). Miután mind a hat pépáramot sorban alávetettük analízisnek, a 10 fordítókorong irányt változtatva visszatér kiindulási helyzetébe (12 35 cella) és az egész folyamat önműködően megismétlődik. A 18 cellában az anyag szabványmintája van. A műszer stabilitását szabványhelyzetet kiválasztó 51 szelektor alkalmazásával ellenőrizhet-40 jük. Ez a fordító korongot önműködően oly helyzetbe vezérli, amelyben a szabványmintát tartalmazó 18 cella van besugárzási helyzetben. 52 regisztráló szerkezetet az elemanalizáló 29 ratemeterek egyikének vagy másikának kimene-43 téré, vagy a pépsűrűséget mérő 46 ratemeter kimenetére kapcsolhatjuk, amikoris a megfelelő kimeneti feszültség kerül feljegyzésre. Minthogy a szabványminta jellemzői ismertek, a leolvasztott értékek minden olyan eltolódásra fölhívják 50 a figyelmet, amely a különféle összetevőkben végbe mehetett. A szcintillációs detektor jellemzőinek kismérvű változásaival, vagy a villamos alkatrészek öregedésével járó eltolódásokat a 25 analizátorok és a 26 szcintillációs detektorok 55 között, valamint a 43 detektor előtt alkalmazott 53 íriszek elállításával egyenlíthetjük ki. A szabványértékek mérésekor tapasztalt nagy változások hibás üzemi feltételeket jelentenének. A 37 időzítő szerkezetet kikapcsolhatjuk és a 60 fordító korongot manuális 54 szelektor kapcsolásával forgathatjuk. Erre a lehetőségre szükség van, hogy a különféle pépáramokkal kapcsolatban egyéni hitelesítéseket végezhessünk. Gondosan kell ügyelnünk a készülék sértet-85 lehségére, minthogy például az expozíciós kain-2