152468. lajstromszámú szabadalom • Impulzuskód modulált jelátviteli berendezés
152468 9 10 áramkör kimenetét a 4 különbségképző elem helyett a 21 impulzusmodulátor kimenete és a 8 kódmodulátor bemenete közötti más pontra is köthetjük, minthogy ez az áramköri szakasz egyenáram szempontjából áteresztő és így a hatás nem változik. Ugyanez vonatkozik a 25 egyenáramú feszültségforrás beállító feszültségére is. Gyakorlati okokból kedvező, ha a 19 detektorból és 20 aluláteresztő szűrőből álló szintgenerátort közvetlenül kötjük össze a 11 integrálókörrel, amint azt az la. ábrán a szaggatott vonal ábrázolja. A 4. ábra a találmány szerinti deltamodulációs adókészülék tranzisztoros kiviteli alakját szemlélteti. Az adókészülék 31 kódmodulátort tartalmaz, amelynek bemenő 32 kapcsára egy impulzusgenerátor ekvidisztáns impulzusai vannak vezetve, továbbá 33 impulzusgenerátort, valamint feszültség összehasonlító hálózatot 34 integráló áramkörrel és 35 különbségképző elemmel, amely a bemutatott kiviteli alakban 36 ellenállással ellátott, amellyel az átvinni kívánt beszédjeleket a 37 transzformátoron keresztül, az összehasonlító feszültséget pedig a 38 vezetéken keresztül vezetjük. A különbözeti feszültség és a konstans beállítófeszültség összegezése két 39 és 40 tranzisztort tartalmazó közös 41 emittereilenállású fokozatban történik, amelyben a 39 tranzisztor bázisára a különbözeti feszültséget, a 40 tranzisztor bázisára pedig egy feszültségforrás 43 és 44 kapcsai közé kapcsolt 42 feszültségosztóról vett beállítófeszültséget vezetjük. A ÓI Koamoamaror vezeriese cerjarxH a 3» es 40 tranzisztorok kollektor-elektródái a 45 és 46 tranzisztorokból felépített bistabil multivibrator alakjában nem lineáris erősítőként kapcsolt 45 és 46 tranzisztorok bázisaihoz csatlakoznak; ezen tranzisztorok kollektor- és báziselektródái ellenállásokon keresztül keresztezve össze vannak kötve, az emitterelektródák pedig" közös 47 emitterellenálláshoz kapcsolódnak. A 39 és 40 tranzisztorok kollektorelektródáin ellenütemű kimenőfeszültség lép fel és a kollektorfeszültségek különbségének polaritásától függően vagy a 45 tranzisztor, vagy a 46 tranzisztor vezet és a 31 kódmodulátor vezérlőfeszültségét a 46 tranzisztor kollektora szolgáltatja a 48 ellenálláson keresztül. A kódmodulátor két sorbakapcsolt 49 és 50 tranzisztort tartalmaz az 51 transzformátor közéjük kapcsolt primer tekercsével és az 50 tranzisztor bázisára az impulzusgenerátor ekvidisztáns,, negatív impulzusait vezetjük, amelyek azonban az 51 transzformátoron csak akkor tudnak áthaladni, ha a 49 tranzisztor — bázisára adott pozitív vezérlőfeszültség következtében — vezet. Amint a 49 tranzisztor bázisa emitteréhez képest pozitív vezérlőfeszültséget kap a 48 ellenálláson keresztül, az 50 tranzisztor bázisán fellépő impulzusok az 51 transzformátoron felerősítve haladnak át és a' küszöbérték meghatározó készülékként kapcsolt 52 diódán keresztül a 33 impulzusregenerátorra jutnak. A 33 impulzusregenerátor két, keresztbe csatolt 53 és 54 tranzisztort tartalmaz, amelyek monostabil multivibrátart alkotnak. Az 53 és 54 tranzisztorok kollektorköreiben az 55 és 56 ellenállások vannak; az 54 tranzisztor bázisa 57 kondenzátoron keresztül az 53 tranzisztor kollektorával van csatolva, míg az 53 tranzisztor bázisa az 55, 58 és 59 ellenállásokból álló feszültségosztón keresztül közvetlenül az 54 tranziszrtor kollektorával van összekötve. Mindkét 53 és 54 tranzisztor emittere 60 zéner-diódával előállított előfeszültségre csatlakozik, míg az 54 tranzisztor báziselektródája 61 ellenálláson keresztül a tápfeszültségforrás negatív 43 kapcsára van kötve, úgyhogy biztosítva van, hogy nyugalmi állapotban az 54 tranzisztor vezessen és az 53 tranzisztor le legyen zárva. A két keresztbe kapcsolt 53 és 54 tranzisztort tartalmazó elrendezés működési módja ismeretes, úgyhogy annak további magyarázata felesleges. Minden esetben, amikor az 53 tranzisztor bázisán az 51 transzformátoron keresztül negatív polaritású impulzus lép fel, az impulzusgenerátor munkaállapotába billen át, amikor is az 53 tranzisztor vezet és az 54 tranzisztor Van zárva. Ez az állapot csak bizonyos ideig áll fenn és ezt az időt a kör időállandója szabja meg, amelyet az 57 kondenzátor és az 56 és 61 ellenállások alkotnak; azután a leírt kör ismét visszabillen nyugalmi állapotába. A 33 impulzusregenerátorból vett regenerált impulzusokat egyrészt a további átvitel céljára 100 kimenőkapoccsal ellátott kimenőerősítőként kapcsolt 62 tranzisztorra, másrészt a feszültség össze-iiast-Miino ümueii revo neiyi vevooe vezeTJUK. Az impulzusregenerátor 55 ellenállásáról levett impulzusokat a 38 vezetéken a 36 ellenállásba vezetendő összehasonlító feszültség előállítása céljából a későbbiekben ismertetett 64 tranziszrtoron keresztül a 65 tranzisztorba vezetjük, amelynek kollektoráramkörében a 34 integráló áramkör van. Az alkalmazott áramkör megegyezik a 691.824 sz. brit szabadalmi leírásban részletesen ismertetettel; ez két sorbakapcsolt integráló áramkört tartalmaz, amelyek közül az első 66 integráló áramkör időállandója körülbelül a legkisebb beszédfrekvencia periódusidejével egyenlő, míg a második az impulzusfrekvenciákat integráló 67 integráló áramkör időállandója lényegesen kisebb. Mint az la. ábra kapcsán már ismertettük, a bemutatott áramkörről kódmodulált impulzusokat kapunk, amelyek jelenlétét vagy hiányát a beszédjel és az összehasonlítójel közötti feszültségkülönbség polaritása határozza meg. A kibocsátott kódimpulzusok sűrűsége a 40 tranzisztoros bázisára kötött 42 feszültségosztón át a bázisra jutó beállítófeszültséggel állítható be. Az átvitel minőségének javítása érdekében a leírt deltamodulált adó 68 jelszintelőállító áramkört is tartalmaz, amelyet az átvinni kívánt beszédjelek differenciáló áramkörön keresztül táplálnak, valamint 69 simító aluláteresztő szűrőt a kódimpulzusok simítására és 70 impulzus-10 15 20 25 30 ÚD 40 45 50 55 60 5