152461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyag szelep előállítására

1324S1 hat, mert ott a zsugorodásnak megfelelő mértékben a szelepház anyaga a fröccsöntés után szabadon elmozdulhat. Á menetes részen azonban ez a tengelyirányú zsugorodás elmozdulással nem járhat, mert a menetprofilok ezt nem engedik. Ez az erő tehát a menetek oldal felületeit szorítja. Ebből következik, hogy a fellépő eredősúrlódó erő a szelepháznak az orsóra való sugárirányú és tengelyirányú rázsugorodásából származik. Ennek a súiiódóerőnek a csökkentésére kikísérleteztük a rugalmas orsó és a rugalmas ház újszerű megoldásait. Ezt a 10. ábrával mutatjuk be. Az előre készített 18 orsóba végig menő 19 zsákfuratot képezünk ki. Ezzel tehát a szeleporsó csőszerű alakot nyer. Ez a megoldás gyakorlatilag csak műanyagból készült orsók esetén jöhet számításba. Ezzel a kialakítással az a rendkívüli kedvező hatás érhető el, hogy a szeleporsó sugárirányban kissé rugalmassá válik, oly mértékben, amilyen a külső átmérő és a belső furat átmérője közti viszony. A ráfröccsöntött szelepház zsugorodási nyomása következtében a szeleporsó sugárirányban deformálódik, szinte rugózik. A ráfröccsöntés műveletét végezhetjük az előzőekben már leírt egyszerű módon, de végezhetjük úgy is, hogy az orsóba képzett furatba a fröccs^ öntés idejére egy beleülő tüskét teszünk, ami megakadályozza a fröccsöntésnél a nyomás és a hőfok egyidejű fellépésekor esetleg bekövetkező túlzott deformációt. Lehűlés után a kész szelepből a fém tüskét el kell távolítani, aminek következtébe^ az orsó sugárirányban rugalmassá válik. Az orsónak ilyen értelmű kiképzése még más célokat is szolgálhat. Igen hosszú használat után a szeleporsó és a ház közötti felület kissé megkophat. Ebben az esetben a javítás igen egyszerűvé válhat: ez enyhén kúpos (2—3°) 19 zsákfuratba hasonló kúposságú és megfelelő hosszú pálcát ütünk be, mely az orsót Mssé szétfeszíti és. ezzel újra a megfelelő tömítési viszonyok állnak elő. Másik alkalmazási lehetősége még az ismertetett furatnak az, hogy utólag az orsón sugárirányban képezünk ki egy kis nyílást, (lásd 9-es ábrán a 20.) és az orsón, valamint e furaton keresztül kenési lehetőséget biztosítunk. Az előzőekben ismertetett tengelyirányú súrlódó erőt, mely tulajdonképpen menetprofilok oldalfelületein lép fel, úgy tudjuk csökkenteni, ha a 9. ábra szerint a szelepház nyakrészét, vagyis ahol a szeleporsó menetes része helyezkedik el, kívülről csőmembrán alakra (21) képezzük ki. Ez a megoldás a szelepház nyakrészének az orsóval párhuzamos irányú nugózási lehetőségét biztosítja és ez nagymértékben csökkenti a menetprofilok oldalán fellépő súrlódó erőt. Az eddigiekben ismertetett megoldások természetesen tetszés szerint kombinálhatók egymással. A kísérletek és tapasztalatok szerint az orsó és a ház közötti súrlódás mértéke döntően függ az orsó és a ház anyagától. Természetesen az orsónak és a háznak nemcsak a súrlódási fel-10 15 30 35 40 45 50 55 60 65 tételeket kell maximálisan kielégíteni, hanem hőállónak, ütésállónak, karc állónak kell lennie. Ezek a feltételek együtt sok esetben nehezen elégíthetők ki. Köztudomású ugyanis, hogy a legkedvezőbb súrlódási viszonyok eltérő keménységű felületek között alakulnak ki. Ha pl. mind az orsó, mind a vele tömítően érintkező szelepház egyforma, vagy közel egyforma keménységű anyagból készül, úgy a közöttük fellépő súrlódási tényező, azaz a szeleporsó forgatásakor fellépő súrlódó nyomaték, különösen az indító súrlódó nyomaték, meglehetősen nagy lesz. Ebben az esetben a következő kombináció alkalmazása oldja meg a kérdést: a szeleporsóra, a már ismertetett előkezelés után valamilyen lágy anyagból alakítunk tömítően, de elforgathatóan egy vékony hüvelyt, majd a következő lépésben erre alakítjuk, nem elforgatható módon a szelepház anyagát. A szelepház, mely lehet valamilyen kemény anyag, körülveszi az orsón levő lágy hüvelyt és azt mereven befogja. Ily módon olyan két darabból álló szelepet állítunk elő, melynél a kemény szelepháznak az orsó menetes részével érintkező felülete lágyabb anyagból van és ez a lágyabb rész a szelepházból csak roncsolással távolítható el. Pl. készítünk orsót magas olvadáspontú poliamidból, előkezeljük, ráfröccsöntünk egy polietilén hüvelyt és ezután harmadik lépésként fröeesöntjük rá polipropilénből a szelepház testet. A poliamid orsó és a polietilén hüvely között a súrlódás kedvező értékű lesz, a polipropilén ház pedig megfelel a hőállósági és mechanikai követelményeknek. Az orsók anyaga lehet fém, hőre lágyuló, hőre keményedő műanyag. A szelepház célszerűen csak hőre lágyuló műanyagból készülhet. Lehet azonos, hőre lágyuló műanyagból az orsó és a szelepház, célszerűbb azonban az orsót és a házat más-más típusú anyagból készíteni. Műanyagok esetén á következő párosítások javasolhatók: Szeleporsó: Polipropilén Kisnyomású polietilén Poliamid Poliamid Poliamid Poliamid Poliamid Poliformialdehid N Politetrafluoretilén Erősített bakelit gyanta Erősített poliészter gyanta Erősített epoxi gyanta Szelepház: Polietilén Nagynyomású polietilén Polietilén Polipropilén Polikarbonát Poliformaldehid Rilsan poliamid Polietilén Politrifluoretüén Hőre lágyuló Hőre lágyuló Hőre lágyuló A következőkben ismertetünk egy kiviteli példát és a vele kapcsolatos kísérleti eredményeket. 3