152460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (4-/2-metilénalkanoil/-fenoxi)-alkánkarbonsavak oxidáció útján való előállítására

152460 10 I. 3. lépés: 2'-klór-4'-hidroxibutirofenon Kétliteres műanyag lombikból álló készüléket szerelünk össze az előbbi módon. A lombikba éjjelen keresztül vízmentes aluminium- 5 klorid felett szárított 1500 ml n-heptánt mérünk be, majd ehhez az előző lépésben kapott keveréket, vagyis 298,6 g '(1,4 mól) 3-klór-4--butirilanizol és 2-butíril-5-klóranizol keverékét adagoljuk. A keverőt megindítjuk és 373,4 g 10 (2,5 mól) alumíniumkloridot adunk a reakcióelegyhez 15 perc leforgása alatt. A hőmérséklet 20 C°-ról 55 C°-ra emelkedik. A reakcióelegyet gőzfürdőn 3 óra hosszat 15 vi'sszafolyató hűtő alatt forraljuk. A forralás :.' közben élénk sósav fejlődés tapasztalható és barna színű üvegszerű termék kezd elkülönülni. A reakció előrehaladtával a keverés mindig nehezebbé válik és előfordulhat az is, hogy le 20 kell állítani. A reakciókeveréket szobahőmérsékletre hűtjük le és a felső, heptános fázist dekantáljuk. A maradékhoz 1 kg őrölt jég és 600 ml koncentrált sósav keverékét adjuk. Az alumíniumos komplex elbontására jelentős 25 mértékű keverést és kaparást kell elvégezni. A sárga színű szilárd anyagot tartalmazó keveréket háromízben 500—500 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatokat két- 30 íziben 250—250 ml vízzel mossuk,'majd a mosott anyagot vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk. Az étert ledesztilláljuk és a maradákot frakcionáljuk. A 0,03 Hgmm-en 145 C° forrpontú frakció (155 C70,2 Hgmm) 2'-hidr- 35 oxjr4'-klórbutirofenont, míg a 0,03 Kgrnm-en 160—178 C° forrpontú (155—175 C°/0,2 Hgmm) frakció teljesen tiszta 2'-klór-4-hidroxibutironont tartalmaz. A hozam" 138 g 2'-klór-4'-hidrcxibutirofenon, amely hűtésre hamar megszi- 40 lárdul. A kapott nyersterméket kb. 2 1 ciklos hexánból átkristályosítjuk. Fehér kristályos anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja ".82,5—84 C°. A második átkristályosítással az ignyag olvadáspontja nem változik észrevehető 45 •mértékben. 4. lépés: 3-üdor-4-(2-dimetilamino-metilutiril)-fenol 50 ;;

250 ml-es gömblombikba 73,2 g (0,368 mól) /-klór-4'~hidroxibutirofenont, 14,4 g (0,467 ótól) paraformaldehidet, 40 g (0,475 mól) dioietilamin-hidrogénkloridot, 70 ml abszolút 55 .etilalkoholt és 1,5 ml koncentrált sósavat mérünk be. A reakcióelegyet vízmentes körülmények között visszafolyató hűtő alatt 3 óra Rosszat melegítjük, majd az alkoholt vákuumban eltávolítjuk. A visszamaradt olajat 120 ml 60 víz és 100 ml éter elegyével rázzuk. A vizes fázisból állás közben a termék elkülönül. Vízből való átkristályosítás után a termékként -pott 34dór-4-(2-dimetilamino-metilbutiril)fenol olvadáspontja 89—92 C. 65 I. 5. lépés:,.'3-klór~4-i(2-metilénbutiril)-fenol Az I. 4. lépésből kapott Mannich-sót 120 ml telitett vizes nátriumhidrogénkarbonát oldatban oldjuk fel és 24 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd koncentrált sósavval megsavanyítjuk, végül éterrel extraháljuk. Az étert nátriumszulfát felett szárítjuk és a maradékot desztilláljuk, amikoris 0,04 Hgmm-en 173 C° forrpontú és 47—49 C° olvadáspontú 3-klór-4-(2-metilénbutiril)-fenolt kapunk, a hozam 16 g. I. 6. lépés: 3-klór-4-i(2-metilénbutiril)-alliloxi-benzol 0,92 g (0,04 mól) fémnátriumot 50 ml abszolút alkoholban oldunk. 8,4 g (0,04 mól) 3-*Jór-4-(2-metilénfoutiril)-fenolból és 6,05 g '(0,05 mól) allilbromidből és 20 ml abszolút etanolból álló reakcióelegybe forrponton és keverés közben az előbb készített fémnátrium etanolos oldatát adagoljuk, 2,5 óra leforgása alatt. A: reakcióelegy a beadagolás közben semleges marad. Beadagolás után további félóra hosszat keverjük a reakcióelegyet, majd pár csepp ecetsavval megsavanyítjuk. A kivált nátriumbromidot eltávolítjuk és az oldószereket 80—80 C3

-on elpárologtatjuk. A maradékot éterben oldjuk. Az éteres oldatot 1%-os nátriumhidroxid oldattal, 2%-os ecetsavval, végül vízzel mossuk, majd nátriumszulfát felett szárítjuk. Az éter elpárologtatása után a maradékot 0,2 Hgmm-eh 115—116 C°-on frakcionáljuk. A hozam 4,3 g színtelien könnyen mozgó olaj, amely 3-Jklór-4-(i2-metilén-butiril)-alliloxibenzol. I. 7. lépés: [3-klór-4-i(2-metilénfoutiríl)-fenoxi]-ecetsav 11,5 g (0,05 mól) 3-klór-4;(2-metilénbutiril)-ailliloxibenzolit 200 ml kloroform és 200 ml ecetsav elegyében oldunk. A reakcióelegyet 40 C° belső hőmérsékletre melegítjük fel és 200 ml ecetsav és 40 ml víz elegyében oldott 20 g krómtrioxidot adagolunk be lassan keverés közben, míg a hőmérsékletet 40 C°-on tartjuk. A reakeióelegyíből fekete színű szilárd anyag válik ki. A krómtrioxid beadagolása ütári a hőmérséklet csökkenni kezd, ezért a reakcióelegyet vízfürdőn 20 percig 50 C°-on melegítjük. Ezután az oldószereket 15 Hgmm-nek megfelelő csökkentett nyomáson 30—35 C°-on eltávolítjuk. A fekete színű viszkózus maradékot vízzel hígítjuk és híg sósavval megsavanyítjuk. Az így kezelt maradékot éterrel extraháljuk, az éteres kivonatot híg sósavval átlátszóra, végül vízzel semlegesre mossuk. Ezután az éteres oldatot több adagban 250 ml 10%-os nátriumhidrogénkarbonát oldattal extraháljuk. A nátriumhidrogénkarbonátos kivonatot sósavval megsavanyítjuk. A kiváló szilárd anyagot szűréssel gyűjtjük össze, majd szárítjuk és 5:7 arányú benzol-ciklohexán elegyből átkristályosítjuk, amikoris tiszta [3-