152444. lajstromszámú szabadalom • Tranzisztoros inverter akkumulátoros fénycsővilágításhoz

152444 Egy másik megoldás szerint — 1 035 271 sz. német szabadalom — az akkumulátorból veszik úgy, hogy azt a nagyfeszültségű transzformátor résztekercsein vezetik át, az előfűtőkör éé akkumulátorkör egymástól elszigetelt állapota mellett. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy minden egyes fénycsőhöz, illetve inverterhez a bekapcsoláson kívül a felfűtést biztosító különkülön kontaktust kell az indítás végett meghatározott ideig működtetni. Éz a szerkezet tehát több fogyasztás fénycsővilágítási rendszernél üzemeltetési szempontból nem alkalmazható előnyösen. Ez elrendezésnek további hátránya, hogy ennél a megoldásnál a fénycsőelektródok és a föld vagy a fénycsőre vitt gyújtócsík közé nem lehet nagyfeszültséget kötni. Ebből kifolyóan a csövet tápláló szekunder feszültségnek üresjárásban lényegesen nagyobbnak kell lennie mint gyújtás után, ami azt eredményezi, hogy az inverternek nagy meddőteljesítményt kell szállítania, ami értelemszerűen a szállítható hasznos teljesítmény csökkenését. vonja maga után. Egy további megoldásnál, az 1 061 438 sz. német szabadalom szerint a fénycső stabilis üzemét tranzisztorral igyekeztek biztosítani. A stabilizáló tranzisztort további tranzisztorok vezérlik, a kapcsolás tehát meglehetősen bonyolult. A rendszer -azonban a fénycső szániára nem biztosít elfogadható üzemet. Az alkalmazott soros stabilizáló tranzisztort ugyanis a találmány szerinti cél elérése végett nem méretezik úgy, hogy a tápfeszültségnövekedésből adódó többletfeszültséget, illetve -teljesítményt magára vegye, hanem a megnövekedett feszültséget a fénycsőre engedik rájutni, miközben árama olyan mértékben csökken, hogy az új munkapont létrejöhessen. Az áram tehát stabilis marad, de közben a fénycső megengedhetetlen üzemállapotba kerül. Emellett az így kialakított berendezést minden egyes inverteren külön-külön kell alkalmazni, ami a már amúgyis bonyolult szerkezet nagy számban való alkalmazását igényli. Találmányunk az ismertetett hátrányok kiküszöbölésére irányulás célja olyan kis egyenfeszültségről táplált fénycsövek üzemeltetésére szolgáló tranzisztoros inverter kialakítása, amely közvetlenül az egyes fogyasztók vagy néhány egységből álló fogyasztócsoport üzemeltetésére alkalmas és emellett ugyanazon tápfeszültségről több inverter kapcsolását egyetlen, az invertereken kívül elhelyezett kapcsoló segítségével tranzisztorok és szabályozókörök nélkül oldja meg. Találmányunk lényege, hogy a teljesítménytranszformátoron kívül még egy járulékos tekerccsel ellátott oly további transzformátora van, amelynek primer tekercse osztott és ez diódákon át párhuzamos kapcsolásban csatlakozik a teljesítmény-transzformátor primer oldalához, a fűtőtekercsek pedig e transzformátor szekunder oldalán vannak és a járulékos tekercs az egyik fűtőtekerccsel soros kapcsolásban van. A találmány szerinti elrendezés eredményeként, tehát azzal, hogy a fűtőtekercsek a segédtrattszförmátoron vannak elhelyezve, és az áramkörben diódák vannak beiktatva, a segéd-5 transzformátor primer oldala csak a fénycsövek felfűtésének időtartamára kapcsolódik a főtranszformátorral. Ennek eredménye, hogy a fénycsövek fűtésére fordított energia nem csökkenti az átalakító hatásfokát és az abból kive-10 hetŐ teljesítményt. Az elrendezés további előnye, hogy a járulékos tekercs alkalmazásival felfűtéskor a benne indukálódó feszültség az égési feszültséghez adódik, tehát a főtranszformátor kisebb áttétele IS mellett is gyújtanak a csövek, ami a primerre átredukált áram csökkenéséhez vezet, tehát a kivehető teljesítményt növeli; másrészt mivel égés közben az égési áram járja át, a kívánt Ohmos stabilizáló hatás keletkezik. A fűtőkörök 20 ellenállásai ugyanis a járulékos tekercs körébe redukálva olyan Ohmos ellenállásokat jelentenek, amelyek a negatív karakterisztikájú fénycsövek áramának stabilitását némileg növelik, a stabilitás tehát kisebb szórási induktivitás mel-25 lett valósítható meg. Ezt mutatja a primer áramnak a 2/a ábrán feltüntetett alakja, szemben a szokásos, a 2/b ábrán látható, kisebb teljesítményt szolgáltató megoldásokkal. A teljesítmény további fokozására a bázis 30 áramkörbe nem lineáris ellenállásokat, előnyösen izzólámpákat iktatunk, amelyek a bemenő tápfeszültség egyébként elkerülhetetlen ingadozásától gyakorlatilag független állandó bázismeghajtást eredményeznek, tehát alacsonyabb 35 tápfeszültség esetén is a tranzisztorok kellő meghajtását biztosítják. A meghajtó tekercsek végei és a föld között diódákból, továbbá párhuzamosan kapcsolt Ohmos ellenállásból és kapacitásból álló, a ká-40 ros túlfeszültségeket levágó mesterséges telep van szükség szerint beiktatva. E telep az átbillenés után fellépő inverz üzem alatt keletkező túlfeszültség-csúcsokat levágja és átveszi a tranzisztoroktól az inverz áramokat. Ugyanezt a 45 szerepet látja el a tápfeszültség közé kapcsolt kondenzátor is, amelynek még zavarszűrő hatása is van. Mindkét transzformátor ferritmagú. A működési frekvencia névleges feszültségen, kb. 50 15Ö0 Hz, amivel a fénycsövek villogásmentes működése érhető el, az ekként az optimum közelébe vitt fényhasznosítási hatásfok mellett. A találmány alkalmazásával a szokásos megoldásokhoz képest mintegy 30%-os hatásfok és tel-55 jesítménynövelés érhető el. A találmány példaképpeni kiviteli alakját egyetlen inverterre az 1. ábrán látható kapcsolási vázlat tünteti fel azzal, hogy erről a kapcsolásról egyidejűen még tetszés szerinti számú ín§0 verter működtethető. A Trj teljesítménytranszformátor 1100-as kezdeti permeabilitású ferritmagú transzformátor. A transzformátorok csévetestei oszlop irányban kettéosztottak, így két egymástól elhatárolt te-65 kercselési tér van kialakítva. Azáltal, hogy a 2