152436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mező- és erdőgazdasági vetőmagvak csírázásának megjavítására, keményhéjúságuk feloldására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. VI. 04. Közzététel napja: 1965. VI. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (DE—413) 152436 Szabadalmi osztály: 45 b 1/00 Nemzetközi osztály: A 01 c 1/00 Decimái osztályozás: 631.331.92 Feltalálók: Dr. Demeczky Mihály igazgató, Dr. Jónap Lajos tudományos munkatárs, Budapest Tulajdonos: Dr. Demeczky Mihály igazgató, dr. Jónap Lajosné, Budapest Eljárás és berendezés mező- és erdőgazdasági vetőmagvak csírázásának megjavítására, keményhéjúságuk feloldására A növény fajfenntartásához a természet sok­féle módon ad segítséget. Ezek közé tartozik a csíranyugvás egyik formája, az ún. kemény­héjúság. A magvak kemény héja rövidebb, hosszabb ideig, sokszor éveken át nem engedi 5 át a vizet és emiatt a mag nem csírázik. A per­gés vagy vetés útján talajba került magvak egy része — a keményhéjúak — nem akkor kelnek ki, amikor kellene, hanem egy, két vagy több év múlva. Ez előnyös a fajfenntartás szemszö- 10 géből, de hátrányos a termesztésre. Eltekintve attól, hogy a keményhéjúság százalékának meg­felelően nagyobb a vetőmagszükséglet, komoly károkat okoz az elvetett mag egy részének évekre elhúzódó kelése, mert egyszerre érhet 15 be az utána termesztett növénnyel és magja esetleg csak nehezen, vagy egyáltalán nem tá­volítható el. Ez idézi elő sokszor a lucernamag keveredettségét vörösherével, amely mind a hazai felhasználás, mind az export során ko- 20 moly károkat okoz. A keményhéjúság főleg a vadonélő — gyom­növények magjaiban fordul elő, a termesztett növényeink közül pedig elsősorban a herefélék és fák magjaira jellemző. A vetőmagban levő 25 és a csíráztatási vizsgálat során megállapított keményhéjú magvak százaléka teljes egészében érinti, ill. csökkenti a vetőmag termesztési ér­tékét és növeli a területegységre szükséges ve­tőmag mennyiségét. A kereskedelmi értéket — 30 az árát — azonban csak akkor, ha a kemény­héjúság bizonyos mértéket meghalad. A szab­ványok ugyanis a keményhéjű magvakat nö­vényfajonként meghatározott százalékban a csí­rázóképességhez számítják, majd a keményhéjú­ság százalékát a minőségi osztályba sorolásnál veszik figyelembe és csak egy bizonyos határon túl minősítik emiatt a vetőmagtételt vetésre, ill. fémzárolásra alkalmatlanná. Így a lucerna­magban 20% keményhéjű lehet a kiváló osz­tályban, 25% az 1. osztályban, 30% a 2. osz­tályban. A vörösheremagban 10% keményfaéjú mag lehet a kiváló, 15% az 1. osztályú és 20% a 2. osztályú vetőmagban. A növényfajonként, termesztési helyenként és évjáratonként különböző mértékben, több té­nyező hatására előforduló keményhéjúság meg­jelenésének okaival, időtartamával, a természe­tes megszűnés feltételeivel, valamint a kemény­héjúság művi megszüntetésével világszerte so­kan foglalkoztak. Számtalan vegyi és fizikai eljárást próbáltak ki laboratóriumi kísérletek­ben és vizsgálatokban. A vegyi anyagok közül különféle alkatiakat, talajkivonatokat, kénsavat, alkoholt) klorofor­mot, királyvizet és egyéb Vegyszereket próbál­tak ki, a fizikai eljárások során kezelték a vető­magvakat meleg vízzel, szárazhővel, változó hőmérséklettel, alacsony —190°-os lehűtéssel; a maghéj művi megsértésével, ún. skarifikálással, 152436

Next

/
Thumbnails
Contents