152427. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőleges számú felvonóból álló csoport közös gyűjtő- és programvezérlésére

9 Ezen 'az ábrán a járószékek lehetséges helyzeteit a téglalappal bekeretezett és a járószék pillanatnyi helyzetére utaló rövidítésekkel ábrázoljuk, A híváskiosztás szempontjaiból az azonos iránnyal álló vagy haladó járószékek ikö- 5 zül mindig az A felvonó van a B előtt e képzeletbeli pályán. Ennek a rövidítésnek az első betűje a járószék jelére utal, i(A vagy B járószék) az ezt követő szám a nevezett járószék pillanatnyi 10 szintjét, végül az utolsó betű a járószék elsőbbségi irányát ,(F fel, L le) jelenti. A 2. ábrán a lehetséges külső hívásokat az ábra két szélén szereplő bekarikázott hívásrövidítésekkel ábrázoljuk, amelyek a járószé- 15 kek képzeletbeli pályáinak egy-egy pontjára csatlakoznak. A hívásrövidítés első betűje a hívásra utal (H), az ezt követő szám jelzi, hogy a hívás hányadik szintről jön, a második betű pedig 20 (F vagy L) a hívás irányát jelenti. A hívásjelek tehát azt jelölik, hogy egy kérdéses szintről az utas melyik irányba kívánja a járószéket igénybevanni. Amint már az le. áibra kapcsán ismertettük, 25 a járőszéfcék híváskörzetét a 2. ábra alapján a következőképpen határozhatjuk meg a járószékek pillanatnyi helyzetének ismeretében. A kérdéses járószék hívásfcörzete a zárt pályának az előtte álló és a következő járószékig terjedő 30 szakaszában levő hívópontokhoz: tartozó hívásokból áll. Tegyük fel pl., hogy az A járószék a hármas szinten tartózkodik feiiránnyal i(A3F), a B járószék pedig az ötös szinten leiránnyal (B5L). 35 Az; ábrából a fentiek alapján az A járószék híváskörzete a H3F, H4F, H5F és H6L hívásokból, a B járószék híváskörzete pedig H5L, H4L, H3L, H2ŰL, H1!L, HOF, H1F és H2F hívásokból áll. 40 A járószék híváskörzetében a fenti sorrendben előbb álló tényleges hívás válik aktívvá és mozgatja a járószéket. A híváskörzetben levő többi regisztrált hívás várakozó hívás marad mindaddig, míg az előtte levő hívásók 43 nincsenek kiszolgálva. Ha a járószéknek az aktív hívás felé haladása közben a híváskörzetébe egy a fenti sorrendben még előbbálló hívás lép be i(lós még féktávolságon kívül van), akkor ez a hívás válik aktívvá és az eddig 50 aktív hívás várakozó hívássá lesz. Ha valamelyik járószék megtelik mielőtt a híváskörzetébe tartozó összes regisztrált hívásnak eleget tudott volna tenni, automatikusan express üzemre kapcsol. Ha időközben a meg- 55 telt felvonó az utasok kiszállása következtében további utasok befogadására válik alkalmassá, az express üzem automatikusan megszűnik. Mivel a felvonók állandó használata közben egyes felvonók legtöbbször mozgásban vannak, 60 világos, hogy az egyes hívásikörzetek is állán- ' dóan változnak. Egy felvonó megindulása csökkenti a saját híváskörzetét és ugyanakkor növeli az utána következő felvonó híváskörzetét. A növekedő híváskörzetben a hívás valószínű- 65 10 sége is nagyobb és így könnyen érthető, hogy a járószékek híváskörzetei igyekeznek kiegyenlítődni és így a rendszer a lehető leggyorsabb és egyben leggazdaságosabb kiszolgálást biztosítja. Az előzőekben elmondottalk alapján egyértelműen következik, hogy a rendszerben bármely felvonó esetleges meghibásodása, vagy bármely felvonónak a rendszerből való ideiglenes kikapcsolása a rendszert nem zavarja, mert ezek a külső hívások szempontjából az express üzembe kapcsolással egyenértékű hatásúak. A járószékek egymástól függetlenül az alábbi üzemmódokba kapcsolhatók: I. normál üzemre, II. fel-csúcs üzemre, III. le-csúcs üzemre. I. Az első üzemmód annyit jelent (normál üzem), hogy a járószék féladatának teljesítése után ott marad állva '(ott parkíroz), ahol az utolsó utas kiszáll belőle. Ezen a szinten a járószék mindaddig nyugalomban marad, amíg egy körzetébe eső külső hívás el nem indítja. Ebben az üzemmódban tehát a járószéknek nincs kijelölt parkirozó szintje. II. A fel-csúcs üzemben az utolsó utas által elhagyott járószék automatikusan parkirozó hívást 'kap. Ez a hívás a járószéket a földszintre hozza. III. A le-csúcs üzemben az elhagyott járószék szintén automatikus parkirozó hívást kap. Ebben az üzemmódban a járószékek külső hívás hiányában a legfelső vagy egyéb kijelölt szinten parkíroznak, A járószék eket egyedileg nézve, azok az alábbi üzemmódokban működhetnek: 1. automatikus üzemmódban, 2. kísérő üzemmódban. ad. 1. Automatikus üzemmódban az ajtók az utolsó utas be-, illetve kilépése után — meghatározott késleltetéssel — automatikusan záródnak, ad. 2. Kísérő üzemmódban az ajtózárás gombnyomással történik kétféle módon: a) ajtózárás külső hívástörléssel, b) ajtózárás külső hívás törlése nélkül. Mindkét esetre pedig a hívás kiszolgálgálását illetően szintén két üzemmód lehetséges: I. gyűjtő üzem, II. express üzem. A következőkben a 2. ábrán bemutatott hétszintes, két felvonóból álló rendszer vezérlőberendezésének a találmány lényegét képező részeit ismertetjük az 3—4—5. ábrák alapján. A híváselosztó áramkör !(3. ábra) annyi jelfogóa tartalmaz, ahány járószék van: esetünkben, tehát kettőt, az AH és BH jelfogókat. Az áramkör lényeges részét az ábrán vastagon kihúzott B0—3, AO—3, Bl—3...B6—3, B6—'6, A6—<6...AI^6, BO—6, AO—3 önmagában ismert szinregiszter jelfogónak bontókontaktusából álló zárt gyűrű alkotja, amelynek P0, P1...P5, ill. Ql, Q2...Q6 pontjaira az önmagában ismert hívásregiszter jelfogóinak HOF—2, H1F—2...H5F—2, ill. HIIL—2, H2L—2—H6L^-2 5