152422. lajstromszámú szabadalom • Elektrolumineszcens világítótest

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. VII. 30. Közzététel napja: 1965. V. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (TA—825) 152422 Szabadalmi osztály: 21 f 82—87 Nemzetközi osztály: H 5 b Deciméi osztályozás: Feltaláló: Dr. Kardos Ferenc tudományos főmunkatárs, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Elektrolumineszcens világítótest 1 Egyes anyagoknak ismert az a tulajdonsága, hogy elektromos erőtér hatására fényt bocsáta­nak ki magukból. Ilyen anyagokat — szilárd állapotban is — mesterségesen elő lehet állí­tani. Ezeket az anyagokat fényporoknak ne- 5 vezzük. Ilyen fénypor és megfelelő elektromos berendezés segítségével mesterséges fényforrás állítható elő. (Szigethy G. 140 587 sz, magyar szabadalom.) Eszerint a fényport elektromos­kondenzátor lemezei közé helyezzük. Ha a je- 10 lenséget mesterséges fényforrás céljaira akarjuk felhasználni, úgy a kondenzátor legalább egyik lemezének a kibocsátott optikai sugárzás látható sávjára nézve átlátszónak kell lenni. A világító­test féhyteljesítménye, melyet a világi tó techni- 15 kában lumenben szoktak megadni, függ többek között a lemezek között levő erőtér inhomoge­nitásától. Az inhomogenitás foka a fénypor és a fényporszemcsék közötti teret kitöltő anyag dielektromos állandójának különbségéből adó- 20 dik. Minél nagyobb a töltőanyag dielektromos állandója a fényporéhoz képest, annál nagyobb lesz a lényport gerjesztő energia és annál jobb a világítótest fényteljesítménye. A fent vázolt „kondenzátorlámpa1 ' szerkezeti 25 elrendezéséből következik, hogy a kondenzátor lemezei között levő fényporszemcsék közötti te­ret kitöltő dielektrikumnak is átlátszónak kell lennie. Olyan dielektrikumok, melyek dielekt­romos állandója nagyobb, mint a fényporé és 30 átlátszóak is, ismeretesek. Ilyenek pl. a mű­gyanta-lakkok, melyek segítségével fénypor szuszpenzió készíthető és az, az átlátszó kon­denzátor fegyverzetre az ismert módszerekkel (szórás, mártás, kenés) felvihetők, Ezeknek a lakkoknak a dielektromos állandója néhány­szorosa csak a fényporénak és így kellő hatás nem érvényesül. Ismeretes továbbá olyan an­organikus dielektrikum is, mely vékony réteg­ben vákuumgőzöléssel valamely hordozóra fel­vihető és mélynek DÁ-ja sokszorosa a fénypo­rénak. Ilyen vékony rétegek azonban a fény­porral együtt nem állíthatók elő megfelelő for­mában és ezért ezek az anyagok az említett célnak nem felelnek meg. A találmány az említett hibák kiküszöbölé­sére vonatkozik. Kísérleteink során azt találtuk, hogy előállítható olyan dielektrikumba ágya­zott fényporréteg, mely fenti követelményeknek megfelel, a kiindulási anyagok helyes megvá­lasztása és célszerű felviteli eljárás alkalma­zása esetén. Ismeretes ugyanis, hogy pl. etil­szilikát hidrolites, vagy termikus elbontásánál keletkező sziliciumdioxid átlátszó film alakjá­ban marad vissza. Ugyanez történik a butiltita­náttal is, azzal a különbséggel, hogy a vissza­maradó film a közismerten nagy DÁ-jú titán­dioxidból áll. Általában az ilyen anorganikus filmeket úgy készítik, hogy olyan organikus vegyületet olda-152422

Next

/
Thumbnails
Contents