152405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színtartó és szerves pigmentekkel jól keverhető molibdátnarancs és vörös porfestékek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. IX« 09. (LA—566) Közzététel napja: 1965. V. 22. Megjelent: 1966. III. 01. 152405 Szabadalmi osztály: 22 f Nemzetközi osztály: C 09 c Decimái osztályozás: Feltalálóik: Pásztor Gyula oki. vegyésaménnök^ 35%, Pocsai László oki. vegyész^ 25%, Kovács József oki. vegyéseimérnök, 20%, Kofous Vilmos oki. vegyész, 20% Tulajdonos: Lakk- éjs Festékipari Vállalat, Budapest Eljárás színtartó és szerves pigmentekkel jól keverhető molibdátnarancs és vörös. porfestékek előállítására Az iparban használatos narancs és vörös színű anorganikus porfestékek jelentős része ólomkr oflmíát-ólornrnolibdátr-óloimszulf át elegykristály anyagból van. Előállításuk a komponensek savas közegben, oldatukból végrehajtott együttes leválasztásával történik. E festékek Vörös színe, ill. színkomponense a tetragonális elegykristályráos kialakulásának következménye. i(jLE.C. 31. pp. 208—306) A ferómfestékeknél azonban ezen kristályrendszerbeli alak labilis. A leválasztási művelet során először sárga színű csapadék keletkezik, ami sárga rombos ólomkromát, fehér rombos ólomszulfát és fehér tetragonális ólommolibdát elegykristályból áll. A pH adott időben való megfelelő változtatásával és gondos ellenőrzésével folyamatos keverés mellett az ólomkromát kristályok tetragonális kristályokká alakulnak át és a csapadék narancssárga, ill. vörös lesz. 200—300 kg elegykristály ily módon történő előállításához 4—8 óira idő és a folyamat rendkívül pontos vezetése szükséges. A vörös szín közvetlen kialakítása után már veszít erejéből és újból sárgává lesz, ami az elegykristályok a legstabilabb monoklin for- 25 mává való átalakulásának az eredménye. A monoklin módosulattá történő átalakulás tehát a megsárgulás a pigment szárítása közben is bekövetkezhet. (Z. anorg. u. alig. Chem. 119., 1921. pp. 145—173.) 30 10 15 20 Az említett hátrányokat úgy próbálják megszüntetni, hogy a festékképzés során keletkező mikrokristályok felületére különféle szervetlen vagy szerves fémsókból, fémoxidhidrátokiból védőréteget, védőfcolloidot alakítanak ki, amely a kialakult tetragonális kristályrácsot, illetve fonmát bizonyos mértékig stabilizálja. (Z. anorg. u. alig. Chem. 208., 1982, p. 249.) A kristályképzés folyamatos és fokozatos volta, s a közben, főleg a lecsapási folyamat kezdetén keletkező, kialakuló más rendszerű kristályok az egész stabilizáló törekvés 'értékét elméletileg is vitathatóvá teszik, gyakorlatilag pedig nem sokat érnek. Stabilizáló szerként ólomsó-felesleget is alkalmaznak:, s az előállítást 2,5 körüli pH-értéken, szobahőmérsékleten végzi. i(I.E.C. 47., p. 1504.) Az elegykristályrács kedvező kialakulását gyártásközbeni pH beállításokkal is megkísérlik kedvezően befolyásolni. (l.E.C. 47., pp. 1501—1506., I.E.C. 31., id. h.) A rendkívül hosszadalmas folyamat és nehezen szabályozható reakciókörülmények miatt az eljárás bármelyik változata az; üzemi méretekben való festékgyártást bizonytalanná teszi és gazdaságosságát rontja. A találmányunk szerinti eljárással korlátlan ideig megfelelően színtartó és a szerves pigmentekkel is jól, a „kivérzés" veszélye nélkül keverhető molifodátnarancs és vörös porfesték állítható elő oly módon, hogy a kristályosítás 152405