152393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás négyszög, hatszög és hasonló alakú munkadaraboknak sajtolószerszámban egyidejűleg végzett kivágással és borotválással való előállítására

3 152393 6 A negyedik műveletben már két sorban vé­geztünk előlyukasztást, mégpedig elöl három és hátul négy helyen. A negyedik sajtolási mű­velet utáni anyagsávot a 4. ábra mutatja. Az oldalvágás egy előtolásnak megfelelő hosszon itt is megtörtént. Az egy sorban levő négy új lyuk előtt négy munkadarabot vágtunk ki — az előző művelethez hasonlóan — vágólaplyu­kon keresztül. Az 5. ábra az ötödik műveleti lépés után kapott hulladéksáv alakját szemlélteti. Az ötö­dik műveleti lépésben ismét két sorban végez­tünk előlyukasztást, pl. hátul négy, elöl három helyen. A négy előlyukasztási hely előtt négy munkadarabot vágtunk ki az előző két lépéshez hasonlóan a munkadarabokat vágólaplyukon keresztülnyomva. A három előlyuksaztási hely előtt három darab anyát vágtunk ki úgy, hogy ezeket három-három oldalon borotváltuk, és a hátsó felületnél, tehát iá haladás irányában há­tul, a vágólaplyukon keresztülnyomva vágtuk le az anyagsávról. A 6. ábrán vázolt anyagsáv a hatodik műve­leti lépés után szemlélteti az anyagsávot. A ha­todik műveleti lépésben ugyanazokat a művelet­elemeket végeztük, mint az ötödik műveleti lé­pésben. A 6. ábrán levő anyagsáv elején már jól látszik a hulladékháló, amely hulladékháló mére^ tei azonban már nem a szokásos kivágási, hanem egy borotválással végzett művelet után vissza­maradó hulladékháló méreteinek felelnek meg. Az említett műveleti lépésekkel, illetve eljá­rással azt értük el, hogy minden egyes munka­darabot egész kerülete mentén ugyanabban a műveleti lépésben vágással, illetve borotválás­sal szabadítjuk ki a sávból és anyageflhasználás szempontjából gyakorlatilag 'hulladékmentesen, mert a kombinált kivágás-borotválás után csak borotválási hulladékháló marad vissza, amely­nek anyag^mennyisége a felhasznált anyagnak csak jelentéktelenül kis százalékát képezi. Az 1—6. ábrákon vázolt anyagsáv megmun­kálását a találmány szerinti eljárással dolgozó olyan szerszámmal végeztük, amely egyidejűleg — az első négy előtolólépés után — hét munka­darabot vág ki a sávból. A 7. ábrán vázolt pél­daképpeni szerszámkivitel esetén a harmadik lépésnél az 1, 2, 3 és 4 vágólaplyukakon keresz­tül esnek ki a munkadarabok a szerszámból. Az 1 és 4 vágólaplyukakon keresztül kieső mun­kadarabok előtolásirányban vett hosszmérete előnyösen 0,1 mm-rel nagyobb a keresztirányú szélességi méretnél, a 2 és 3 vágólaplyukakon keresztüleső anyának azonban mind hossz-, mind szélességirányú mérete azonos az 1 és 4 vágólaplyukakon átnyomott anyák szélességi méretével, tehát a 2 és 3 vágólaplyukakon át­eső anyák kb. 0,1 mm-rel rövidebbek az 1 és 4 vágólaplyukakon áteső anyáknál. Azért van szükség az 1 és 4 vágólaplyukakon keresztül­nyomott anyáknál 0,1 mm-rel nagyobb hossz­méretre, hogy ezek segítségével az előtolás hosszát pontosan tudjuk tartani, mivel e két vágólaplyukkal együtt dolgozó két bélyeg egyúttal oldaivágóként is működik és a tűrés­mezőn belüli jó munkadarabokat vág. Az elő­tolás, illetve lépés irányában nincs robbantási légrés az 1 és 4 vágólaplyukak és a hozzájuk tartozó bélyegek között és így hulladékháló sem képződik. Ezeken a helyeken hulladékháló nem hagyható, mert a szerszám anyagsávot terelő vezetéke és a sáv ütköztetése miatt hul­ladékháló nem engedhető meg, mert ez gátolná az anyagsáv előmozgatását. Az 1, 4, 5, 6 és 7 számmal jelzett munka­helyek bélyegei ismert módon fogócsapokkal vannak ellátva. A 8 számmal jelzett bélyeg csak a pontatlanul készített anyagsáv, illetve szalag egyik széléről vágja le a felesleget, amely anyagfelesleg szélessége legfeljebb csak 0,2 mm. A szerszám automatagépre szerelve is jól mű­ködtethető. A találmány szerinti eljárás előnyei a követ­kezők. Az 1 és 4 vágólaplyukakon keresztül kivágott munkadarabok kényes felhasználási követelmé­nyek esetén a teljesen körülvágott másik öt munkadarabtól különválasztva a szerszámba épített megfelelő csatornával külön tárolódoboz­ba vezethető és méretadatainak megfelelő he­lyen és módon 100%-os értékkel felhasználható. Az említett típusú munkadarabok előállítását a találmány szerinti eljárással végezve e munka­darabok alakja és mérete az előírásoknak pon­tosan megfelelő. Sorja vagy felületi nyomás a munkadarabokon gyártás közben nem keletkez­het. Továbbfeldolgozás, pl. galvanizálás folya­mán a munkadarabok felületén egymástól szár­mazó karcolások nem keletkeznek, a munka­darabok befogó szerveikbe (pl. csavarkulcsba) könnyen és üzembiztosan befoghatok, kézsérü­lést nem okoznak. Az említett munkadarabok mechanikai továbbfeldolgozás, pl. menetfúrás esetén automatikusan vezethetők a megmunkáló automata csatornáin keresztül a megfelelő meg­munkálási helyre anélkül, hogy a csatornában elakadástól, vagy a megmunkálási helyen eset­leges helytelen befogástól kellene félni, ami az automata szerszámának eltörését és nagymeny­nyiségű selejt képződését okozhatná. A találmány szerinti eljárással a munkadara­bokat gyakorlatilag anyagveszteség nélkül lehet gyártani. A találmány nincs a példaképpen ismertetett műveletelemek számára, illetve sorrendjére kor­látozva. Ezeket a műveletelemeket fölcserélve, illetve az ismertetett műveleteiéinek számát csökkentve vagy bővítve a találmány védelmi köre nem változik meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás négyszög, téglalap, hatszög vagy hasonló idomoknak szalagokból vagy anyagsá­vokból sajtolással való előállítására, amely el­járásnál a szalagot, illetve anyagsávot egymást követő és egyenlő hosszúságú előtolási lépések­kel előre tolva egymás mellett és egymás után több munkadarabot vágunk ki és amelynél a munkadarabokba kimunkálni kívánt lyukakat 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents