152381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxadiazol-származékok előállítására
3 152381 4 tése V. képletű csoport, ahol R2 jelentése alkilcsoport. A reakciót előnyösen 50—120 C° hőmérsékleten végezzük el alkoholok jelenlétében. A reakcióhoz 0,1—2 mól, előnyösen 1 mól alkálialkoholátot, vagy ennek megfelelő földalkáliolkoholátot alkalmazunk az amidoximra számítva. Az akrilsavésztert az amidoximra számítva 0,1—1,5 mól feleslegben célszerű alkalmazni. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint a reakciót a reagensek alkoholos oldatának forralásával valósítjuk meg. A reakcióelegy feldolgozása oly módon történik, hogy az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot vízben felvesszük és szerves oldószerrel extraháljuk. Az ily módon előállított IV. képletű vegyület további tisztítás nélkül rendszerint felhasználható a következő reakciólépéshez. A II. képletű amidoximokat /5_alkoxi-propionsav acilezésre képes származékaival reagáltatva III. képletű vegyületek állíthatók elő, melyekben R1 jelentése a V. képletű gyök, ahol R2 alkilcsoport. Az acilezést ^-alkoxi-propionsavkloriddal végezve hasonlóan járunk el, mint az akrilsavklorid alkalmazása esetén. Eljárásunk szerint a III. képletű vegyületek kívánt esetben gyűrűzárással IV. képletű vegyületekké alakíthatók. A gyűrűzárást elvégezhetjük ömledékben úgy, hogy a III. képletű vegyületet vákuumban olvadáspontja fölé melegítjük. Eljárhatunk oly módon is, hogy a gyűrűzárást ecetsavanhidrid jelenlétében történő melegítéssel hajtjuk végre. A találmányunk tárgyát képező eljárás második lépése szerint a III. vagy IV. képletű vegyületeket VI. képletű aminokkal reagáltatjuk. Amindkomponensként előnyösen használhatunk fel piperidint, morfolint, pirrolidint, dialkilaminokat. A reakciót 170 C° alatti hőmérsékletén, előnyösen 110—120 C°-on hajtjuk végre. Az aminból előnyösen 5—100% felesleget alkalmazunk. A reakciót apoláros szerves oldószerekben előnyösen toluolban végezzük el. Amennyiben az aminkomponens illékony, zárt rendszerben végezzük el a reakciót. A reakcióelegy feldolgozása az oldószer és az aminfelesleg vákuumban Való ledesztillálása útján történhet. A termék kívánt esetben sóképzéssel vagy vákuumdesztillációval tisztítható. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint oly módon is eljárhatunk, hogy a II. képletű amidoximokat akrilsavészterrel és VI. képletű aminokkal egyidejűleg reagáltatva a reakciót a közbenső termék izolálása nélkül, egy lépésben hajtjuk végre. Eljárásunk további részleteit a példák tartalmazzák. Példák: 1. 24,0 g ^/-difenilpropionilamidoximot 180 ml vízmentes aoetonban oldunk és 10,6 g vízmentes szódát adunk hozzá. 9,1 g desztillált ákrilsavkloridot 10 ml aoetonban oldunk és keverés közben az amidoxim hűtött acetonos oldatához csepegtetjük. 12 órai állás után a reakcióelegyet 500 ml vízbe öntjük. A termék 27,70 g 0-akroil-^,/?-difenil-propionilamidoxim. Op. 127 C°. A termék benzin-benzol elegyből átkristályosítható. Analízis: N% = 9,17 (elm.: 5 9,52). 2. 18,46 g p-klór-fenilacetamidoximot 100 ml vízmentes acetonban oldunk, 10,6 g vízmentes szódát adunk hozzá és 9,1 g akrilsavkloriddal az 1. példában leírt módszerrel acilezzük. A 10 vizes kicsapás után nyert termék 20,90 g 0-akroil-(p-klór-fenil)-acetamidoxim. Op.: 130 C°. A termék benzolból átkristályosítható. Analízis: N% = 11,58 (elm.: 11,71). 3. 5,89 g 0-akroil-/?,^-difenilpropionilamid-15 oximhoz 4 ml piperidint adunk; erős felmelegedés észlelhető. A reakcióelegyet olajfürdőben 5 órán keresztül 120—140 C°-on melegítjük, a fölös piperidint vákuumban ledesztilláljuk. A maradékhoz sósavas absz. alkoholt adunk, ekkor 20 a S-O^-difenileti^-S-iß-piperidinoetilJ-l^^-oxadiazol-hidroklorid kiválik. A termék abszolút etilalkoholból átkristályosítható. Op.: 192—193 C°. 4. 18,46 g p-klór-fenilacetamidoximot és 20 g 25 etilakrilátot 150 ml absz. etanolban oldunk és az oldatot 2,3 g fémnátrium 50 ml absz. etanolban készült oldatához adagoljuk. A reakcióelegyet 8 órán keresztül vízfürdőn forraljuk, majd vákuumban bepároljuk. A bepárlási ma-30 radékhoz 4 g nátriumhidroxid 200 ml vízzel készült oldatát adjuk. Benzolos extrakció és az oldószer eltávolítása után a visszamaradó termék 20,32 g nyers 3-(4-klór-benzil)-5-/! -etoxietil-l,2,4-oxadiazol, amelyet további tisztítás 35 nélkül 16 ml piperidinnel 5 órán keresztül 120— 130 C°-os olajfürdőben melegítünk. A reakció befejeződése után a fölös piperidint ledesztilláljuk és a maradékból sósavas alkohol hozzáadásával sót képezünk. A termék 6,13 g 3-(4-40 klór-benzilJ-S-^-piperidino-eti^-l^^-oxadiazol-hidroklorid. Op.: 183 C°. 5. 12 g ^/-difenil-propionilamidoxim, 10 g etilakrilát és 5,5 ml piperidin 75 ml absz. eta-45 nollal készített oldatát 1,15 g fémnátrium 25 ml absz. etanolos oldatához adagoljuk, majd a reakcióelegyet 8 órán keresztül forraljuk. Az oldószert ledesztilláljuk, a maradékhoz 2 g nátriumhidroxidot adunk 100 ml vízben oldva és ben-50 zollal kirázzuk. A benzol eltávolítása után a bepárlási maradékhoz (11,80 g) sósavas alkoholt adunk. A termék 3-</?/-difeniletil)-5-(/S-piperidmoetü)-l,2,4-oxadiazol-hidroklorid. 55 6. 12,0 g ^/-difenilpropionilamidoximot 10 g etilakrilátot 75 ml absz. etanolban oldunk, az oldatot hozzáadjuk 1,15 g fémnátrium 25 ml absz. etanolos oldatához. A 4. példában leírt módon eljárva 12,60 g 3-(^/-difeniletil)-5-(/?-60 -etoxietil)-l,2,4-oxadiazolt nyerünk, melyet vákuumdesztillációval tisztítunk. A főpárlat 0,65 Hgmm-en 173 C°-on desztillál. Jégszekrényben megszilárduló anyag. Analízis: C% = 74,20, H0/0 = 6,85, No/ 0 = 8,66 (elm.: C% = 74,50, e5 H% = 6,88, N% = 8,69). 2
