152376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrolízis-termékek előállítására

152376 29 30 3. tiszta állapotban nyerünk titándioxidot, ami az eddigi iparilag kivitelezhető, az ásványi nyersanyagot a savas kilúgzás előtt pörkölő vagy nátronlúggal dolgozó eljárások esetében nem volt lehetséges. Bár az ásványi nyersanyagoknak a találmány szerinti eljárással való kezelését a fentebbiek során a bauxit példáján ismertettük részletesebben, meg kell jegyezni, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmazása nincs a bauxit feldolgozására korlátozva, hanem az eljárás különféle egyéb ércek, ill. ásványi nyersanyagok feldolgozására is jól használható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vegyi termékek előállítására ionokat vezető folyékony közeggel érintkező és külső áramkör útján egymással elektromosan összekötött elektródokat tartalmazó elektrolitos cella segítségével, amelyben az elektródok közötti ionvezető közegbe folytonosan valamely ionizált fémvegyületet vezetünk be elektrolitként, és így az elektrolitkoncentrációt az elektrolitot fogyasztó eljárás során állandóan egy megválasztott érték felett tartjuk, amelyre jellemző, hogy oly elektródokat alkalmazunk, amelyeknek legalább egyike elektrolitosan oldódni képes, és így a saját anyagából ionokat juttat a közegbe, amelyeket az említett elektrolit ellenkező töltésű ionjaival együtt folytonosan eltávolítunk, mint vegyi terméket, az elektród környezetéből. (1963. II. 21.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy az említett vegyi terméket az ionvezető közegből gőzalakban távolítjuk el a cella hevítése útján. (1963. VI. 11.) 3. A 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy az eltávolításra kerülő vegyi termék hidrogénklorid. (1963. VI. 11.) 4. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, amelyre jellemző, hogy az elektrolitos cella két elektródja között ionszelektív membrán vagy perkoláló diafragma van, amely a cellát anódtérre és katódtérre osztja. (1963. II. 21.) 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy álló helyzetű hengeralakú, koaxiálisán elrendezett elektródok vannak az elektrolitos cellát anódtérre és katódtérre osztó hengeralakú membrán két ellenkező oldalán, és ez a membrán úgy van elhelyezve, hogy a cella üzemi körülményeinek változása esetén szabadon duzzadhat, ül. zsugorodhat függőleges irányban. (1963. II. 21.) 6. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az elektrolitos cella levegőztetéses, és benne az elektródok vízszintes helyzetben vannak elrendezve, térközökkel a cellát vízszintesen átszelő és anódtérre és katódtérre felosztó, szelektív átbocsátású membrán felett, ill. alatt. (1964. II. 20.) 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az elektrolitos 10 cella fenekén pórusos grafitlap van, amelynek az alsó oldalából elektromos csatlakozószervek állnak ki. (1964. II. 20.) 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az elektrolitos cella több hasonló szerkezetű, egymás mellett elrendezett cellával együtt telepet képez, és az egyes cellák között levegő áramlik. (1964. II. 20.) 9. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a cella belső részét két membrán három térre osztja, mimellett az egyik membrán, az anionmembrán az anódteret, a másik membrán, a kationmemb-15 rán pedig a katódteret választja el a cella harmadik, közbülső terétől. (1964. II. 20.) 10. A 4—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a cellában oldódó gázelektród van. (1964. 20 II. 20.) 11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy mindkét elektród oldódó gázelektród. (1964. II. 20.) 12. A 4—10. igénypontok bármelyike szerinti 25 berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a cellában oldódó fémelektród van. (1964. II. 20.) 13. A 12. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az oldódó 30 fémelektród alumíniumelektród. (1964. II. 20.) 14. Az 1. igénypont szerinti eljárásnak a 4—13. igénypontok bármelyike szerinti berendezésben foganatosított kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy alumíniumsóoldatot vezetünk a 35 cella anódteréből egy anódiszapelválasztón keresztül egy első bepárlóba, ahol az oldatot 1,2 körüli fajsúlyúra pároljuk be, majd hűtőkádakba vezetjük tovább, ahol alumíniumszulfát válik ki az oldatból. (1964. II. 20.) 40 15. A 14. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a hűtőkádakból az oldat egy második bepárlóba áramlik tovább, és innen további hűtőkádakba, ahol alumíniumklorid-kristályok válnak ki az oldatból, 45 míg az oldatot az első bepárló belépőnyílásához keringtetjük vissza. (1964. II. 20.) 16. A 15. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy az alumíniumklorid-kristályokat oly mértékben hevítjük, 50 hogy azok alumíniumoxiddá, hidrogénkloridgázzá és vízgőzzé bomolnak el. (1964. II. 20.) 17. Az 1. igénypont szerinti eljárásnak a 10. igénypont szerinti berendezésben foganatosított kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy ionizált SS fémvegyületként vas(III)klorid oldatát használjuk. (1964. II. 20.) 18. A 17. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy ionizált fémvegyületként vas(III)klorid vizes oldatát hasz-60 náljuk. (1964. II. 20.) 19. A 18. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a vas(III)kloridot anionpermeábilis membránnal anódtérre és katódtérre osztott elektrolitos cella katódterébe 65 tápláljuk be, amely 10%-os vas(III)klorid ol-15