152368. lajstromszámú szabadalom • Súrlódó kapcsoló nyomaték-határolással

152368 . A 6. és 7. ábrákon feltüntetett kivitelnél 15 súrlódó tuskókat alkalmazunk a kapcsolótárcsák helyett, amelyek az egyik kapcsolórészre támaszkodnak és a 10 rugók ezeket a másik kapcsolórészhez vagy 'kapcsolóiélhez szorítják. 5 A 15 súrlódó tuskókat sugár- és tengelyirányban hullámvonal alakú 10 rugók vezetik, amelyeknek jelleggörbéje az üzem közben keletkező feszítés! határok között csökkenő és mindenkori feszültségük az említett súrlódó tus- 10 kők szorítását szabályozza. A 14 kapcsolófélhez csavarokkal erősített 16 dob csatlakozik, a 6 súrlódó betétek közbeiktatásával. A IS súrlódó tuskők és a 10 rugók közé a görgő alakú 2 menesztő van elhelyezve, úgy, hogy a 15 súr- 15 lódó tuskó 3 mélyedése, illetve ennek burkoló görbéje megfelel a rugózó elemek jelleggörbéjének és szűkség szerint még a súrlódási tényező várható ingadozásainak is. A 10 rugók előfeszítetten vannak behelyezve a beállítható, 20 a kívánalomnak megfelelően kiképzett profilú 17 csapszegek közé. A 10 rugók középső hullámvonalukkal csatlakoznak a 2 menesztővel. A kapcsolóban célszerűen három, ilyen surlódó^összeköttetést alkalmazunk és ezáltal a 25 kerület mentén megfelelő feszítőhatást tudunk létrehozni. A 10 rugókat előnyösen mint hajlításra igénybevett rugóikat képezzük ki, de úgy, hogy a rugalmas alakváltozás akkor keletkezzék, amikor az erők két különböző irány- 30 ból hatnak a 10 rugókra. A 10 (rugók fentiek szerinti kialakítása és. azok kereszt- és hosszirányú előfeszítése révén jelleggörbéjüknek csúcspontja vagy legmagasabb pontja van <(5. ábra). A 2 menesztő a rugózó elem egyik ten- 35 gelyéből állhat. A 10 rugók egyik végükön beállítható kialakításúak. A 8—10. ábrákon a találmánynak olyan kivitelét tüntettük fel, amelynél a nyomátékhatárolással működő tengelykapcsoló oldható 40 és a kikapcsolásra alkalmas emeltyűvel van ellátva és ez a 10 rugókkal együttműködésben a 6 súrlódó betéteket tehermentesíti. A találmány e kiviteli változatait részletesebben az egyes ábrákkal kapcsolatban külön-külön is- 45 mertetjük. A 8. ábrán látható kivitel egyik megoldásában a 2 menesztők egymással is érintkezőén vannak az 1 agyhoz szerelt 4, 5 szorítógyűrűk 3 fészkeiben elhelyezve. Az 1 agy e példában 50 két résziből áll, összeszegecselve. A 6 súrlódó betétek a 4, ül. 5 szorítógyűrűk és 8, ill. 9 kapcsolófelek között vannak elhelyezve. A feszítőerőt létesítő és a 23 hídra támaszkodó 10 tányérrugók a 9 kapcsolófélhez 25 55 közbeeső tárcsa névén kapcsolódnak. A kapcsolatot létesítő .21 lengethető kar a 19 csapon ágyazott olyan karra van 27 csappal rögzítve, amely a 6 súrlódóbetétek kopásának megfelelően szükség szerint 28 csavarral utánállítható, go A 21 lengethető karra csuklósan van a 22 csúszógyűrű illesztve. Más, megoldásként a kapcsolóba a 4 és 5 szorítógyűrűn keresztül a 6 súrlódóbetéteket a 8, ill. 9 fcapcsolófelekhez szorító 24 csavarrugót 35 építjük be. Ez esetben az 1 agy nyúlványa menesztő nélkül 'helyezkedik el a 4, 5 szorítógyűrűk között. A kapcsoló ez esetben úgy működik, hogy növekvő súrlódási tényező esetében a 4, 5 szorítógyűrűket a 2 menesztők egymástól távolítják és a 10 tányérrugót ezáltal feszítik. Minthogy a már korábban előadottak szerint a 10 rugók eső jelleggörbéjűék, feszítőerejük ezáltal csökken. Ha viszont a súrlódási tényező csökken, akkor a 10 tányérrugó feszültsége is csökken, minek következtében a csökkenő jellegű karakterisztika folytán a súrlódó felületeken a szorítóerő növekszik, A 6 súrlódó betétek; kopása során ugyanezen okból a szorítóerő nemhogy csökkennék, hanem inkább növekszik. Ha a 22 csúszógyűrűt tengelyirányban eltoljuk, akkor az 5 szorítógyűrű feszítőerejét a 21 kar a 20 csavaros csapszegen keresztül kioldja abban az esetben, amikor a 22 gyűrű a 8. ábrán balra mozog. Jobbra történő elmozdulás esetében viszont a, kapcsolat ismét helyreáll és az előbb kikapcsolt tengelykapcsoló újra működésbe lép. A 9. ábrán látható kiviteli alak abban tér el a 8. ábrán látható megoldástól, hogy a 2 menesztők kát, az 1 agyhoz képest sugárirányban szimmetrikus elrendezésű 4—5 szorítógyűrűkben vannak elhelyezve a 3 mélyedésekben. A 4 szorítógyűrű közvetlenül össze van erősítve a 10 tányérrugóval és a 3 mélyedések akként vannak a 10 rugó jelleggörbéjével öszszehangolvia, hogy a két 4, 5 szorítógyűrű egymáshoz képest történő elfordulása a 10 rugó feszítőerejének változását vonja maga után. Az ábra szerint a 26 tartógyűrűn a 27 járulékos rugó van elrendezve, amelynek előfeszítését a 28 csavarral szabályozhatjuk. Üj betéteknél e rugó feszítésmentes. A 10. ábrán a 27 járulékos rugók, amelyek csavarrugóként vannak kialakítva, növelik a 10 tányérrugó feszültségét. A 10 tényérrugó egyébként hasonlóképpen szorítja a 6 súrlódó betéteket, mint a 18. és 9. ábra esetében. A 27 járulékos rugók feszültségét a 28 csavarok útján lehet szabályozni. A járulékos rugók alkalmazásával a 6 súrlódó betétek kopásánál keletkező nyomásnövekedés, vagyis a súrlódó felületekre ható szorítóerő növekedése — amit a szorítórugók degresszív működése szükségképpen előidéz — közömbösíthető, vagyis a találmány szerint ez a növekedés nem okoz hátrányt. A 9. ábrán látható megoldás esetében alkalmazott járulékos 27 csavarrugót úgy szereljük be, hogy a betét kopása esetén a 10 tányérrugóval ellentétesen ható, egyre növekvő ellenerőt ad. A 10. ábrán látható megoldás esetében viszont a járulékos 27 rugók csavarrugóként vannak kialakítva és ezek a 10 tányérrugó hatását növelik és akkor fejtik ki a legnagyobb feszültséget, amikor a 6 súrlódó betétek még újak. Ha viszont e betétek már elkoptak, a rugókban nincs feszültség; a fokozatos kopásniak 3