152367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kemény mágneses anyagok, különösen a báriumferrit minőségének üzemszrű automatikus mérésére, valamint csomagolására

152367 A találmány szerinti berendezés mérési elve Légrésindukció mérésének elve: Mint ismeretes ferromágneses anyagot fel­mágnesezve, majd a felmágnesezést megszün­tetve a mágneses indukció a hiszterézis görbe visszafutó ágán halad a Br remanenda pontig, ahol R = 0. "(Lásd 3. irodalom.) A permanens mágnest 'hasznos légréssel ellátott mágneskörbe beépítve felmágnesezés után a mágnes nem jellemezhető a B—Bn illetve a H=0 ponttal, a mágneses indukció tovább csökken mindad­dig, míg a mágnes magnetometeres ereje 'azo­nos lesz a légrés mágneses feszültségével, azaz kielégül a Hm'lm Hc'l Cl! összefüggés. (1.) Ahol: Hm HÍ 'lm lí = térerősség a mágnesben, = térerősség a légrésben, = a mágnes hossza, = a légrés hossza. A légrésben létrejött légrésindukció értékét a következő összefüggés fejezi ki: Ri = Vm -J V« ahol: (2.) í Vm VÍ J légrésindukció, a mágnes köbtartalma, a légrés köbtartalma, Bm • Hm=munkaponthoz tartozó mágneses energiamaximum. A fenti összefüggésből látható, hogy adott légrésfeöbtartalom (V;) mellett, adott ,(Bi) lég­résindukció eléréséhez a szükséges i(Vm) mág­nestérfogat csökkentése céljából célszerű a le­hető legnagyobb energiatartalmú mágnest vá­lasztani, illetve adott mágnest a '(BH)ma x pont­ban dolgoztatni. A munkapont helyét a mág­nes, illetve a mágneskör méretei szabják meg. A fentiek alapján a permanens mágnes minő­ségi vizsgálatára első pillanatban célszerűnek ígérkezik a mágnes energiatartamának megha­tározása. A mágneskor szórásától eltekintettünk, mivel az a mérés elvét nem befolyásolja, csupán a mágneskör méretezéséihez szükséges. A valóságban azonban más a helyzet. Fi­gyeljük meg a 3. ábrát, mely két teljesen azonos mágneses energia maximummal rendel­kező mágnes mágnesezési görbéjét mutatja '(JMI=J J1Í2)- A i(BH)max értékét tekintve mind­két mágnest jónak mondhatjuk, de ha ezeket a mágneseket teljesen azonos mágneskörbe, építjük be, azt tapasztaljuk, hogy a légrésin­dukció a két körben különböző. Ezt a jelen­séget az alábbiak alapján magyarázhatjuk meg: Válasszuk meg a mágneskör méreteit úgy, hogy a mágnes munkaegysége az «• hajlásszögű m egyenes legyen ,(3. ábra). Az m munkaegye­nesnek az I. mágnesezési görbével való met-5 széspontja az Mi munkapont, ehhez Ji mágne­ses energia tartozik. Az m munkaegyenesnek a II. mágnesezési görbével való metszéspontja M2, melyhez J2 mágneses energia tartozik. A 2. összefüggést figyelémbevéve azonos 10 mágnes és légréstérfogat mellett a különböző Ji és J2-DŐI adódik a két mágneskörben mért légrésindukdó különbség. Éppen a fenti elve­ket és kutatási eredményeket alapulvéve vá­lasztotta a találmány szerinti eljárás a mágne-15 sek minőségi ellenőrzésére a Bj légrésindukdó meghatározását. A légrésándukció meghatározá­sakor a mágnest egy előre megválasztott mág­neskörbe építjük be, amelyben a mágnes mun­kaegyenesének hajlásszöge azonos a felhaszná-20 lásra kerülő mágneskörbe épített munkaegye­nesének hajlásszögével. A találmány szerinti kivitelezett készüléknél a légrésindukdó mérése így történik: A készülék működtetésekor (1. ábra) az 25 —L2— léghenger segítségével a —K2— ada­golókar a mérendő mágnest az —A— munka­asztalra tolja. Az adagolókar véghelyzetében működésbe hozza az —Lg— mágneskör záró léghengert, mely a mágneskör alsó —a— mé-30 rőlapját és az ezzel mechanikus kapcsolatban levő —m— mérőszondát (ezen nyer elhelyezést a —t— mérőtekercs) a mágneskör felső —f— fedőlapjáig mozgatja, s így az —H— mágne­sező tekercs belsejében zárja a mágneskört. 35 (A mágneskor záródása után automatikusan végbemegy a felmágneseződés, gyengítés, koer­dtív erő ellenőrzése, újra felmágnesezése is mérés.) A légrésinidükció mérését 1(5. ábra) a mérő-40 szondán elhelyezett légrésbe nyúló —8— mérő­tekercs végzi. A mérőtekercset 23,5 kHz frek­vencián rezgő —9— báriumtitanát rezgőkris­tályos vibrátor mozgatja egy amplitudótransz­formátor közvetítésével. A kristályt a —10— 45 generátor táplálja, melynek visszacsatolása a kristály egy szegmenséről történik. A kristály állandó sebességamplitudójú rezgéséről —11— amplitúdó visszaszabályozó kör gondoskodik, amely a kristály egy szegmenséről levett hi-50 bafeszültség segítségével úgy kompenzálja, hogy a mérőtekercs sebességamplitudója V állandó legyen. A —8— mérőtekercsben a lég­légrésindukcióval arányos feszültség keletkezik. Etet a 10 miV nagyságrendű feszültséget hasz-55 náljuk fel a mágnesek osztályozásának elvég­zésére. A mérőtékercsiből bejövő jelet —13— és —17— szelektív erősítőn át vezetjük a ka­tódkövetőnek kapcsolt —16— cső, a vágóáram­kör rácsára. A cső katódja változtatható pozi-60 tív előfeszültséget kap. A cső funkdója a szi­nuszos jel amplitúdó változásainak kinagyítása, amely a katódkövető túlvezérlés esetén erősen vágó tendenciájának kihasználásával érhető el. A vágás szintjét —16— vágóáramkör katód-35 jára vasett pozitív feszültséggel állítjuk be. 2

Next

/
Thumbnails
Contents