152363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haladóhullámú cső, különösen nagy teljesítményű cső üzeme számára, spirális pályán elektrosztatikusan vezetet elektronsugárral

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ZABADALMD LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. I. 06. Közzététel napja: 1965. IV. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (Sí—880) 152363 Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Klaus Pösehl, München;, Német Szövetsáigi Köztársaság Tulajdonos: Siemens & Halske Aktiengesellschaft, München, Német Szövetségi Köztársaság és Nyugat-Berlin Eljárás haladóhullámú cső, különösen nagy teljesítményű cső üzeme számára, spirális pályán elektrosztatikusán vezetett elektronsugárral A találmány eljárás a haladóhullámú cső, különösen nagy teljesítményű eső üzeme számára, amely cső elektronsugara spirális pályán egy külső és egy belső vezető között elektrosztatikusán van vezetve, míg a külső elektro- 5 dához képest pozitív egyenpoteneiálon levő belső vezetője késleltető művonalként van kiképezve, amely spirális alakban van a cső tengelye körül csavarva és amelynek hosszában az elektronsugár mozgását követve, azimutáli- 10 san késleltetve, egy elektromágneses hullám terjed. Ismeretes olyan haladóhullámú cső, amelynél az elektronsugár egy késleltető művonal és egy hengeres belső vezető közötti térben van 15 spirális pályán elektrosztatikusán vezetve és a belső vezető a késleltető művonalhoz képest pozitív egyenpoteneiálon van. Emellett a késleltető művonal csavarvonal alakban körülfogja a körkeresztmetszetű hengeres vezetőt. Az 20 elektronok pályájuk mentén kölcsönhatásban állnak egy a késleltető művonal által vezetett hullámmal. A kölcsönhatás folyamián, mint ismeretes, az elektronok a hullám- nagyfrekvenciás erőterének energiát adnak át. Az elektro- 25 nok tehát fékezve vannak és ennek az a következménye, hogy az elektronok kisebb sugarú egyensúlyi pályákra jutnak és ezáltal növekszik a késleltető művonaltól való távolságuk. Az elektronsugár és a vezetéken levő 30 hullám közötti csatolási tényező ezáltal a kisülési pálya hossza mentén folyamatosan csökken. Hogy ezt a hátrányt elkerüljék, már javasolták, hogy egy ismert haladóhullámú csőnél, amelynél az elektronsugarat egy belső és egy külső vezető között spirális pályán elektrosztatikusán vezetik, a belső vezetőt késleltető művonalként képezzék ki. Az említett ismert és javasolt haladóhullámú csöveknél az elektronoknak sebességét a spirális pályára való belépésnél úgy méretezik, hogy szögsebességük azonos vagy valamivel nagyobb legyen, mint az elektronsugárral csatolt, a késleltető művonalon haladó hullám fázisszögsebessége. Itt abból a föltevésből indultak ki, hogy az elektronok szögsebességüket, amikor a hullám nagyfrekvenciás erőterének kinetikus energiát adnak át és egy kisebb sugarú egyensúlyi pályára jutnak. Ilyen módon az eredetileg meglevő szinkronizmusnak az elektronok és a késleltető művonal mentén haladó elektromágneses hullám között fenn kellene maradnia a kisülési pálya hossza mentén, ami szükséges követelmény a cső jó hatásfokának elérésére. Kiderült azonban, hogy ezen csövek hatásfoka a vártnál kisebb. A találmány alapja ezért az a feladat, hogy ezen jelenség okát kiderítse és kiküszöbölje. Hogy a bevezetőben emiitett fajtájú haladóhullámú csöveknél nagy 152363