152334. lajstromszámú szabadalom • Többzónás központi fűtőberendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA SÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1962. XII. 18. (HO—774) Közzététel napja: 1965. IV. 22. Megjelent: 1966. II. 01. 152334 Szabadalmi osztály: 36 c Nemzetközi osztály: F 24 d Decimal osztályozás: Horváth László, Budapest Többzónás központi fűtőberendezés A többzónás központi fűtőberendezés több egymás fölé helyezett és egymással sorbakap'csolt konvenciós jellegű fűtőrendszer, víz, vagy egyéb olyan fűtőközeg felhasználásával, mely halmazállapotát a hőleadókban nem változtatja 5 meg. Sorbakapcsolt rendszereket a fűtéstechnikában eddig is használtak. Ilyen a gazdaságossági okokból néha sorbakapcsolt sugárzó és konvekciós fűtőberendezés és bizonyos mértékig ide 10 sorolható az egycsöves melegvíz-fűtőberendezés is. Végül ide tartozik az Olaszországból származó Synterpiez fűtőberendezés. Az először említett fűtőberendezéssel a találmányt nem lehet összehasonlítani, mivel a két berendezés szer- 15 kezeti elemei egymástól lényegesen különbözének. Az említett ismert berendezés csak sugárzó fűtés esetén jöhet szóba, illetve csak mint ilyent alkalmazták, míg a találmány csak konvekciós berendezések megvalósítására alkalmas. Az egy- 20 csöves fűtőberendezés előnyös tulajdonságai mellett több hátránnyal bír. így pl. mivel minden hőleadó helyzetétől és teljesítményétől függően más-más középhőfokon dolgozik, nagy hőfokesésű rendszerekben az első és utolsó hő- 25 leadok teljesítménye a középhőfokok nagy eltérése és a hőleadási tényező változásának nem lineáris volta miatt nem követheti egyformán arányosan a külső hőfok változását. A hőleadók kötésének és kerülő vezetékének méretezése ne- 30 hézkes és a berendezés beszabályozása is kényes. A Synterpiez berendezés alul elhelyezett előremenő vezetékkel működik, ahol az egymás felett elhelyezett hőleadók egymással sorba vannak kötve. E berendezés hátrányai az egycsöves berendezéssel kb. azonosak, mégis azzal a különbséggel, hogy az egyes fűtőtesteken jelentkező esetleges lehűlés — akár méretezési hiba, akár pl. erősebb szellőzés miatt — a berendezés helyes működésére károsabban hat. Egyes hőleadókat kikapcsolni nem lehet, szabályozásuk pedig nem kívánt mértékű hatással van a berendezés többi fűtőtestjére. Az előzőkben felsoroltak alapján érthető, hogy hazánkban is, külföldön is leginkább a hagyományos kétcsöves melegvíz-fűtőberendezést használják, többnyire 20 C° hőfokeséssel. Ez azonban szintén hátrányos, mert amíg az épületek magassága az 5—6 emeletet nem haladta meg, az említett fűtőberendezések akár szivatytyúval, akár anélkül kifogástalanul működtek ugyan, de magasabb épületek esetében a kétcsöves szivattyús fűtőberendezésekben olyan hátrányos jelenségek léptek fel, amelyek kiküszöbölése a berendezés beruházási költségeit, vagy üzemköltségeit tetemesen megnövelte. A . jelenségek oka az, hogy a magasabb épületeknél a víz lehűléséből eredő hajtóerő az áramlási viszonyokba jelentősen belejátszik. Részletes is-152334