152332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazolszármazékok előállítására
9 («)24 D = +142,9° (c = 1,06 dimetilformamidban). Ez a vegyület egy 156—158°-on olvadó kristálymódosulat alakjában is nyerhető. b) 14,5 g fenti módon kapott azidot 350 ml D etanolban oldunk, az oldathoz 10 g Raney-níkkelt adunk és 3 óra hosszat hidrogént vezetünk szobahőmérsékleten az elegyen keresztül. A hidrogénezés befejezte felé megkezdődik a primer amin leválása. A hidrogénezés befejezése után 10 az elegyet 40—50° hőmérsékleten melegítjük, a katalizátort kiszűrjük és a szüredéket kb. fele térfogatra pároljuk be. Kristályosodni hagyjuk a terméket; ily módon a 2. példában leírt 2-tiono-3-(3',4'-diklór-fenil)-4,5-(6"-dezoxi-6"- 15 -amino-D-glukopirano)-imidazolidinhoz jutunk, amely 195—196°-on olvad. Az 1. és 3. példában említett egyéb tozilészterekből kiindulva, a fent leírthoz hasonló módon pl. az alább felsorolt további hasonló vegyül e- 20 tekét állíthatjuk elő: 2-tiono-3-(4'~klór-fenil)-4,5-(6"-dezoxi-6"~ -amino-D-glukopirano)-imidazolidin; 2-oxo-3-(3',4'-diklór-fenil)4,5-(6"-dezoxi-6"- 25 -amino-D-glukopirano)-imidazolÍ!din; 2-oxo-3-(3',4'-dimetil-fenil)-4,5-(6"-dezoxi-6"--amino-D-glukopirano)~imidazolidin; 2-tiono-3-(3',4'-dimetil-fenil)-4,5-(6"-dezoxi-6"amino-D-glukopirano)-imidazolidin. 30 5. példa: a) 36,5 g 2-tiono-3-(3',4'-diklór-fenil)-4,5-D- 35 -glukopirano-imidazolidint 100 ml absz. piridinben oldunk. Az oldatot —10° hőmérsékletre hűtjük le és e hőmérsékleten, keverés közben hozzácsepegtetjük 14 g metánszulfonsavklorid és 50 ml absz. piridin elegyét. Ezután a reakció- 40 elegy hőmérsékletét 4 óra alatt 0°-ig hagyjuk emelkedni. Ekkor a reakcióelegyet jég és víz elegyébe öntjük, a kapott elegyet etilacetáttal extraháljuk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárít- 45 juk és vákuumban bepároljuk. A maradékként kapott metánszulfonsavésztert további tisztítás nélkül használhatjuk fel a következő reakciólépésben. 50 b) 5 g fenti módon kapott 2-tio>no-3»(3',4'-diklór-f enil) -4,5- (6' '-^iezoxi-ß "-metán szulf oniloxi-D-glukopirano)-imidazolidint 20 ml etanolban oldunk, az oldathoz 3,0 ml dimetilamint adunk és az elegyet 3 óra hosszat forraljuk visszafo- 95 lyató hűtő alatt. Lehűlés után vákuumban bepároljuk az elegyet, a maradékot n-sósavoldatban oldjuk, majd a sósavas oldatot kloroformmal és éterrel mossuk. Ezután a vizes fázist nátriumkarbonátoldattal meglúgosítjuk, a levált 60 terméket leszívatással elkülönítjük, és 50%-os metanolból átkristályosítjuk. Az így kapott 2--tiono-3-(3',4'-diklór-fenil)-4,5-dezoxí-6"-diml etílaminc-D-glukopirano)-imidazolidin azonos a 2. példa szerinti termékkel. 65 10 6. példa: 1,16 g (0,01 mól) fumársavat 50 ml absz. izopropanolban oldunk. Ezután a visszafolyató hűtő alatt forralt oldathoz keverés közben hozzácsepegtetjük 8,4 g (0,02 mól) 2-tiono-3-(3',4'-diklór-.fenil)-4,5-(6"-dezoxi-6"-d:ietilamino-D-glükopirano)-imidazolid:in 20 ml absz. izopropanollal készített és előzetesen felmelegített oldatát. A reakcióelegyet ezután ugyanezen a hőmérsékleten még 1 óra hosszat keverjük. A lehűlés során a fumarát először kenődő alakban válik le, majd fokozatosan megszilárdul. Ezt a terméket leszivatjuk és absz. izopropanolból átkristályosítjuk. A kapott higroszkópos kristályok 124— 128°-on olvadnak; {a)^D = +60,5 (c = 1,06 dimetilf ormamidban). A fenti bázis hasonló módon vagy absz. etanol oldószerként való alkalmazásával előállított hidrokloridja 157—159°-on bomlás közben olvad (etanol-éter elegyből), {a)^D = —9,9° (c = 1,05 dimetilf ormamidban). A fent leírthoz hasonló módon állíthatók elő pl. a 2-tiono-3-(3',4'-diklór-fenil)-4,5-(6"-dezoxi-6"-dimetilamino-D-glukopirano)-imidazolidin alábbi sói is: hidroklorid: op. 193—195° bomlás közben (etanoléter elegyből, erősen higroszkópos amorf sárga por), (a)%>D = 4)8 ° ( c = 0,81 vízben); fumarát: op. 155° bomlás közben, 149°-on bekövetkező zsugorodás után (izopropanol-víz elegyéből fehér, higroszkópos kristályok), (a)23 D = = +63,1° (c = 1,04 dimetilformamidban). 7. példa: 5 g l/a példa szerint előállított tozilésztert 6 ml vizes 35%-os metilamin-oldattal, 30 ml 95%-os etanolban 3 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt. A reakcióelegyet ezután vákuumban szárazra pároljuk be, a maradékot forró vízben oldjuk és az oldhatatlanul maradt olajszerű anyagot aktívszén hozzáadása után kiszűrjük. A még meleg szüredéket nátriumkarbonátoldattal meglúgosítjuk. Teljes lehűlés után a levált terméket leszívatással elkülönítjük és vízből átkristályosítjuk. Az így kapott 2-tiono-3-(3',4'-diklórfenil)-4,5-(6"-dezoxi-6"-metilamino-D-glukopirano)-imidazolidin 179—181°-on bomlás közben olvad; (a)^D = +58,0° (c = 1,06 dimetilformamidban). Szabadalmi igénypont: Eljárás az (I) általános képletnek megfelelő " új imidazolszármazékok — e képletben RÍ hidrogénatomot, rövidszénláncú alkilcsoportot vagy dialkilaminoalkil-csoportot és R2 hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportet képvisel, mimellett az Rx és R 2 helyén álló rövidszénláncú alkilcsoportok egymással közvetlenül vagy egy oxigénatomon keresztül össze is lehetnek kötve, R3 rövidszénláncú alkil- vagy alkoxicsoportot, §
