152310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epehólyag-kontrahálószer előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. VI. 02. Közzététel napja: 1965. IV. 22. Megjelent: 1966. II. 01. (A A—515) 152310 Szabadalmi osztály: 30 h 9—10 Nemzetközi osztály: A 61 k Decimái osztályozás: Feltalálók: Eriksson Sven Axel, Södertälje, Fischler Max, Hagersten, Gidlung Ake Samuel, Djursholm, Svédország Tulajdonos: Aiktiebolaget Astra, Apotekarnes Kemiska Fabriker cég, Södetälje, Svédország Eljárás epehólyag-kontrahálószer előállítására l Az epehólyag röntgenvizsgálata során eddig nem volt szokásos egyidejűleg az epehólyag kontrakcióját is előidézni, hogy ezzel az epevezetékeket is láthatóvá tegyék, mert nem állottak rendelkezésre eléggé hatásos szerek az epe 5 gyors kiürülésének elérésére. Annak biztosítása céljából, hogy az epehólyag eltávolítása esetén ne maradjanak kövek az epevezetékekben, másfajta vizsgálati módszerekhez kellett folyamodni: így le szokták tapogatni az epevezetékeket, 10 hogy az esetleg visszamaradó köveket kitapintsák. Ennek a módszernek azonban hátránya, hogy az epevezetékek vastag falai esetleg gátolják a jelenlevő kövek felfedezését, továbbá, hogy rendszerint nincsen mód az epevezetékek 15 teljes letapogatás céljából való elérésére. Egy másik lehetséges módszer szerint oly módon járnak el, hogy az epevezetéket az operáció során szabaddá teszik és egy katéteren keresztül röntgenkontrasztanyag oldatot juttatnak az 20 epevezetékbe, hogy így arról röntgenfelvételt készítsenek. Ez a módszer azonban számottevő mértékben meghosszabbítja az operációhoz szükséges időt és nagyobb veszéllyel jár a betegre. Egy közönséges epekő-műtét 25—45 percig 25 szokott tartani, míg egy ilyen külön epevezeték-röntgenvizsgálat kb. további 30 percet igényel. Minthogy emiatt a narkózis időtartamát számottevőén meg kell hosszabbítani és az ilyen módszerrel történő műtét esetén a műtét végén 30 a narkózist fokozni kell, így az alkalmazott narkotizálószer toxikus hatása a szükségesnél nagyobb mértékben érvényesül, ami nagyobb utóhatásokat és fokozott veszélyt okoz a beteg szempontjából. Ha viszont lehetséges lenne az operáció előtt, rövid idővel az epéről készített első röntgenfelvétel után az epe kiürülését biztosítani, ebből az alábbi előnyök származnának: 1. Nem lenne szükség a műtét során az epevezetékek külön vizsgálatára, minthogy az epehólyag összehúzódása alkalmával a röntgenkontrasztanyag bejutna az epevezetékekbe, amelyek így láthatókká lennének a röntgenfelvételen és ezáltal az epevezetékekben esetleg jelenlevő kövek megjelennének a röntgenlemezen. Ha az epevezeték teljesen el van zárva, a röntgenkontrasztanyag egy része az epehólyag kiürülésekor az epevezetékekbe jut, ami szintén megfigyelhető lenne a röntgenlemezen. 2. Az epehólyag falain fellépő, epekövekkel össze nem függő fertőzések szintén közvetlenül felfedezhetők lennének, minthogy ilyen esetekben az epehólyag kontrakciója csökken vagy egyáltalán nem lép fel, ugyanakkor pedig a röntgenlemezen kövek nem figyelhetők meg. Jelenleg az epekövek miatt operált betegek kb. 15%-át vissza kell vinni a kórházba újabb műtét céljából, minthogy az operáció során nem ismerték fel az epe vezetékekben jelenlevő 152310
