152308. lajstromszámú szabadalom • Kopásálló fémfelületek kialakítására alkalmas, elektromos ívfénnyel való ráolvasztással felvihető paszta

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SlABAHALMi LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. XI. 29. (ZE—218) Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1962. XII. 01. Közzététel napja: 1965. III. 22. Megjelent: 1966. II. 01. 152308 Szabadalmi osztály: 49 h 34—37 Nemzetközi osztály: B 23 k Decimái osztályozás: Feltalálók: Kretzschmar Eberhard mérnök, Schlegel Hans mérnök, Steinicke Hans-Efoerhard mérnök, Halle/Saale, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Zentralinstitut für Schwisstechnik der DDR cég, Halle/Saale, Német Demokratikus Köztársaság Kopásálló fémfelületek kialakítására alkalmas, elektromos ívfénnyel való ráolvasztással felvihető paszta l A találmány nikkelmentes, legfeljebb kis keményfémtartalmú, folyósítószert, szerves oldószerben műgyanta- és fémmentes kötőanyagot tartalmazó hegesztőpasztára vonatkozik, amelylyel elektromos ívfényben való felvitel és rá- 5 olvasztás után fémes munkadarabok, főként acél felületén nagykopásállóságú felületet lehet kialakítani. Ismeretes az, hogy ásványi, anyagok fémeken való siklása, ill. csúszása esetén igen nagy mér- 10 tékű kopással kell számolni. A kopásállóság fokozására az autogén- és elektromos felrakó hegesztéshez különféle ötvözeteket fejlesztettek ki, amelyeknek kopásellenállósága azonban még nem éri el a kívánt mértéket. Kielégítő kopás- 15 állóságot csak abban az esetben lehet elérni, ha felrakó alapként szinterezett keményfémet és magasan szenezett króm-vas ötvözetet alkalmaznak. Ezzel a módszerrel azonban semmi esetre sem 20 sikerül kisebb értékű felrakómagasságot (s = 5 mm) biztosítani. Ezenkívül a felvitel egyenletessége sem megfelelő az előbbi módszernél. Egyes alkalmazásterületeken szükségesnek mutatkozott vékonyabb felrakó réteg kialakítása. 25 A viszonylag vastag felrakó réteg az elektródákkal végzett felrakó hegesztésnél, gázhegesztésnél és más felrakó hegesztési munkamódszereknél abból ered, hogy viszonylag nagymértékű érdességgel kell számolni. Főként az elektró- 30 dákkal végzett felrakó hegesztésnél kell legalább két réteget (mely mintegy 6 mm felrakó vastagságnak felel meg) kialakítani ahhoz, hogy a kívánt alapfém-összetételt elérjék. Ez az oka annak is, hogy kisebb felrakó rétegek esetén nem sikerül a tiszta alapfém optimális kopásállóságát elérni, melyet csak egy harmadik réteg felvitelével lehet biztosítani (mintegy 9 mm vastag felrakó réteggel). A gázfelrakóhegesztésnél a legnagyobb hátrányt az alacsony termelékenység jelenti. Ez a hátrány ugyan az UP-felrakó hegesztéssel jórészben kiküszöbölhető, de az optimális kopásállóság jelen esetben még az előbbieknél is nagyobb értéknek adódik. Felrakó alap keményfémből való kialakítása főként a segédszerkezeti anyag magas költségei miatt nem gazdaságos. A repedésmentes felrakó alap kialakításához ezenkívül az is fontos, hogy az előmelegítést 700 C° fölé végezzék, ez rendkívül bonyolult módon kivitelezhető, és a he^ gesztőtol nehéz fizikai munka befektetését igényli. A költségtöbblettől eltekintve hasonló körülmények állnak fenn a magasan szenezett krómvas ötvözetek ilyen célra való alkalmazása esetén is. Ujabban olyan nikkeltartalmú pasztát hoztak forgalomba, amely 70 súly% Cr-B-Ni eutektikumot és 30 rész kerámiai masszát tartalmaz. Az eutektikum 75% Ni-ből, 20% krómból és 152308