152290. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés nagyfrekvenciás négypólusok átviteli paramétereinek közvetlen mérésére, különösen tranzisztorok nagyfrekvenciás erősítés és visszahatásparamétereinek meghatározására, iránycsatolók segítségével

152290 5 6 ján ismertetjük részletesebben. A rajzokon a mérendő négypólust az általános szokás szerint téglalappal jelöltük, a négypólus bemenetét az 1 és 2 pontok, kimenetét a 3 és 4 pontok jel­képezik. Magától értetődő, hogy a négypólus mind elosztott paraméterű és adott hullámellen­állású (pl. koaxiális szűrő), mind koncentrált elemből, vagy elemekből álló eszköz is lehet (pl. tranzisztor, ellenállás, kondenzátor, induk­tivitás, vagy ezekből felépített hálózat stb.). Utóbbi esetben olyan befogószerkezet szükséges, amely a koaxiális tápvonal és a mérendő esz­köz között olyan kapcsolatot hoz létre, hogy a tápvonal reflexiómentessége a négypólus be-és kimenőpontjainak síkjáig biztosítva legyen. Ennek a befogószerkezetnek biztosítania kell azt is, hogy bizonyos méréseknél a generátor feszültsége közvetlenül a négypólus kívánt ol­dalán legyen csatlakoztatható. A leírásban a négypólusnak azt az oldalát, amelyre a generátort közvetve, vagy közvet­lenül csatoljuk „generátoroldalnak", a másik oldalt „lezárt oldalnak" fogjuk nevezni. Az 1. ábra mérendő négypólus elvi jelölését és felvett feszültség és áramirányokat, a 2. ábra átviteli vezetőképesség paraméter­mérési elrendezési elvi vázlatát, a 3. ábra átviteli ellenállásparaméter mérési elrendezés elvi vázlatát, a 4. ábra átviteli hibrid feszültségviszony mérési elrendezés elvi vázlatát, az 5. ábra átviteli hibrid áramviszony mérési elrendezés elvi vázlatát, a 6. ábra átviteli paraméterek mérésére szol­gáló elrendezés egy lehetséges kiviteli alakját, a 7. ábra átviteli és egyoldali paraméterek mérésére szolgáló elrendezés egy lehetséges ki­viteli alakját, a 8. ábra átviteli és egyoldali paraméterek mérésére szolgáló elrendezés egy másik lehet­séges kiviteli alakját mutatja be. Az 1. ábra a négypólus elvi jelölését mutatja be. A négypólus bemenetébe befolyó áramot ii, a négypólus kimenetébe befolyó áramot í2 , a bemeneten fellépő feszültséget Uj, a kimeneten fellépő feszültséget U2 jelölésekkel jelöltük. A 2. ábra átviteli vezetőképességparaméterek mérésére alkalmas elrendezést mutat be. A mé­rendő négypólus a Z0 hullámellenállású Dl és D2 iránycsatolókhoz csatlakozik, ezeket pár­huzamos vezetőkből álló tápvonallal csatolt Li és L2 hurkokkal jelöltük. A generátoroldali Dl iránycsatolót Z0 hullámellenállással, a mérő­oldali D2 iránycsatolót változtatható hosszú­ságú rövidrezárt V tápvonallal zárjuk le. Ma­gától értetődő, hogy ezek a tápvonalak koaxiá­lis, szalag vagy más tetszés szerinti tápvonalak­ból vagy üreges hullámvezetőkből is felépít­hetők. Úgyszintén magától értetődő, hogy az iránycsatolók tetszés szerinti kivitelűek lehetnek, például üreges hullámvezetők esetén lyukakkal csatolt iránycsatoló is alkalmazható. A tápláló generátort tetszés szerinti Z impedancián ke­resztül közvetlenül az X négypólus generátor­oldalára kötjük. Y2i mérésénél a generátor­oldalt az 1—2 pontok, Y12 mérésénél a gene­rátoroldalt a 3—4 pontok alkotják. Az X négy­pólus generáoroldalán fellépő U feszültség azo­nos a generátor oldali Dl irány csatoló tápvona­lán fellépő feszültséggel, mivel ezen a táp­vonalon reflexió nem lép fel, a Z0 hullámellen­állással történő lezárás következtében. így a bemenőoldali Dl irány csatoló Ll hurkán a mérendő X négypólus generátoroldali U feszült­ségével arányos feszültség lép fel. A változtat­ható hosszúságú rövidrezárt V tápvonalat úgy állítjuk be, hogy a négypólus mérőoldalának síkjától a rövidrezárásig mérhető villamos hossz a G generátor hullámhosszának fele, vagy annak egészszámú többszöröse legyen, így az X négypólus mérőoldalán rövidzárt képeztünk. A kimenőoldali D2 iránycsatoló L2 hurkában csak a rövidzár felé haladó i áram indukál feszültséget, mert a D2 iránycsatoló irányító­hatása miatt a rövidrezárt tápvonal végéről visszaverődő áramra nem érzékeny. A D2 és Dl iránycsatolókon fellépő feszültségek ismert mó­don történő komplex hányados képzésével az átviteli vezetőképesség-paraméterek közvetlenül mérhetők. Átviteli ellenállásparaméterek (Z12 , Z 2i ) mé­résnél (3. ábra) hasonlóan járunk el, de a táp­láló G generátort pl. Z21 mérésénél a bemenő­oldali Dl iránycsatolóhoz kötjük. A bemenő­oldali Dl iránycsatoló irányítóhatása miatt a Dl iránycsatolón csak a mérendő négypólus Í! be­menőáramával arányos feszültség lép fel. A négypólus kimenetére csatlakoztatott D2 irány­csatolót olyan hosszúságú V tápvonallal zárjuk le, hogy a négypólus kimenetének síkjában szakadás képződjék a változtatható hosszúságú rövidzár és a kimeneti D2 iránycsatoló villamos hosszának a generátorhullámhossz egynegyedé­re, vagy annak páratlan számú többszörösére történő állításával. így a kimeneti D2 irány­csatolón fellépő feszültség az üresjárási kimenő­feszültséggel arányos U2 feszültséget szolgáltat, amely a rövidzár felé haladó áram és a hullám­ellenállás szorzatával arányos. A D2 iránycsatoló irányítóhatása miatt a visszavert ellentétes irányban haladó áramot nem érzékeli. A Dl és D2 iránycsatolókon fellépő feszültségek komp­lex hányadosa a kívánt ellenállásparamétert adja. Magától értetődően a Zi2 paraméter mérése a be- és kimenőkapcsok felcserélésével történ­het. Hibridparaméterek mérésénél a Hi2 feszült­ségviszonyt úgy határozhatjuk meg, hogy a G generátort, amint a vezetőképesség paraméter­mérésénél, közvetlenül a mérendő X négypólus kimeneti 3—4 pontjaira kötjük és a bemeneti Dl iránycsatolót és lezárását is ennek meg­felelően helyezzük el. (4. ábra.) A mérőoldalt úgy rendezzük el, mint az ellenállásparaméterek mérésénél, tehát az X négypólus bemenetének síkjában szakadást hozunk létre. Ez esetben Dl és D2 iránycsatolók Ll és L2 hurkán a bemenő Uj. feszültséggel és a kimenő U2 feszültséggel 10 15 20 25 30 35 40 45 50 •35 CD 3

Next

/
Thumbnails
Contents